BKV-Figyelő

Interjú egy metróvezetővel

BKV figyelő.hu

2008.04.02
09:37

A blog történetének egyik legjobb interjúját sikerült elkészítenem tegnap. Ellenőr és buszvezető után, most egy metróvezető mindennapjába nyerhetünk bepillantást. Akit kicsit jobban „vonz” a metró, a cikk végén néhány képet* is talál. Továbbra is várjuk a BKV-s dolgozók jelentkezését, egy névnélküli, teljesen anonim interjú erejéig. Jelentkezni a bkvfigyelo@index.hu címen lehet.
Az első kérdésem már egyértelmű azoknak, akik olvasták az előző két interjút: Miért lesz valaki metróvezető?

A kérdésre nehéz válaszolni. Vannak akik megélhetésből, a biztos munkahely miatt, mások a vasút szerelmesei, hiszen ez egy "kisvasút".  

A BKV-nál az egyik legfelelősségteljesebb munka a tiéd. Egyszerre több száz ember életéért felelsz. Nehéz volt megszerezni a vizsgát? Mesélj erről.

Nem tennék különbséget, hogy a BKVn belül melyik munka felelősségteljesebb. Minden munkának megvannak a specialitásai, melyek esetenként több figyelmet érdemelnek. Ennek köszönhetően szigorú elvárásokat támasztanak a metróvezetőkkel szemben. Pszichológiai alkalmassági, teljes körű orvosi vizsgálat. A kettes metróra a leendő kollégának egy három hónapos tanfolyamot kell elvégeznie mely szabályzatokból, járműismeretből és egyéb más fontos tantárgyakból áll. A tanfolyam elvégzése után segédvezetőként dolgozhat vezető mellett és ha egy éves rutint szerezett segédvezetésből és éppen van lehetőség, hogy vezető lehessen, akkor egy újabb három hónapos tanfolyamot kell elvégeznie. A hármas metró esetében többször un. "utcáról jött tanfolyam"-ot indítottak, amikoris a leendő vezetőnek kétszer három hónap alatt kellett elsajátítania a segédvezetői majd a vezetői tananyagot. Hogy képet kapjunk, hogy mennyire nagy a követelmény: az utolsó ilyen jellegű tanfolyamra 22 ember jelentkezett, ebből 5 fő végezte el. A metróvezetőknek 2 évente megerősítő vizsgákat kell tenniük, tulajdonképpen 2 évente újra megszerzik a jogosítványukat.

 


A kettes vonalon (Kelet – Nyugati) mindig áll egy ember a metróvezető mellett. Ki Ő? Mit csinál? És a hármas metrón miért nincs ilyen?

Akiről kérdezel az a segédvezető. Feladata az ajtók és az utastájékoztatás kezelése, valamint a metróvezető munkáját is felügyeli és fordítva. Ha a vezető rosszul lesz, akkor lehetősége van a szerelvény azonnali megállítására, illetve ha műszaki meghibásodás történik, akkor annak elhárításában is részt vesz. A hármas metró esetében a segédvezető szerepét az un. AVR (Automatikus vonatvezető rendszer) látja el. Ez egy számítógép, mely képes a vonat vezetésére, de az ajtók és az utastájékoztatást itt a vezető végzi. A rendszer lehetőséget biztosít a vezető részére, hogy vezesse a szerelvényt, ebben az esetben a számítógép ellenőrzi a vezető munkáját, és szükség esetén megállítja azt.

Sokakat vonz ez a munka, ám ha az ember belegondol, egy idő után unalmas lehet. Ugyan azok az állomások, ugyan az a sötétség, egész nap. Mióta dolgozol a BKV-nál? Nem „csavarodtál” még be?

Sok emberrel találkoztam akinek felcsillant a szeme mikor megtudta, hogy metróvezető vagyok. Sokan rajonganak érte, és sokan félnek tőle. Eleinte izgalmas egy ekkora tömegű és ilyen nagy jármű vezetése, de ez egy idő után rutinná és egyre unalmasabbá válik. Ugyanakkor mindig vannak olyan helyzetek amikor nem engedhető meg, hogy az ember rutinból cselekedjen. Az utasok a legtöbb esetben nem is érzékelik, hogy valamilyen probléma van, hiszen mindenki igyekszik a megoldáson, mert az egész város megállhat. Ilyen helyzetek voltak a kettes metró felújításakor megváltozott rend, amikor a már megszokott dolgokat félre kellett tenni, és kellően koncentráltan kellett a munkát elvégezni. 5 éve léptem a BKV kötelékébe. Hogy nem csavarodtam e még be? Néha úgy érzem, hogy közel vagyok hozzá, sok türelem kell az emberekhez.

Hány órát dolgozol egy nap? Mennyit lehet ezzel keresni?


A napi munkaidő meghatározása nem egyszerű feladat. Három műszakos munkarendben dolgozunk. A legkorábban 3.38kor van kezdés, a legkésőbbi 16.22kor. A metróvezetés az alagút miatt az egészségre ártalmas munkahelyek közé van sorolva, ezért szigorú törvényi szabályozás vonatkozik ránk a munkaidővel kapcsolatban. A kettes metrón maximum 5+3, a hármas metrón maximum 3+2 kört lehet egyhuzamban a vonaton tölteni. A leghosszabb szolgálati szám 8 órás, mely magában foglal egy legalább egyszeri 40+20 perces pihenést. A munkanapok száma megegyszik a normál munkarendben foglalkoztatatott emberekével, leszámítva, hogy nálunk soha nincs ünnennap. Mennyit keresek? Ha jó hónapom van, akkor nettó 90.000 - 100.000 Ft



Milyen a kapcsolatod az utasokkal?


Ha azt állítanám, hogy az utasokkal a kapcsolatom felhőtlen akkor hazudnék. Szerencsére más közlekedési ágazatokhoz képest szerencsésebb helyzetben vagyunk, mert minimális az utasokkal a közvetlen érintekzés. Ha segítséget kérnek kézségesen segítek, és biztos lehet benne az illető, hogy lehetőségeimhez képest meg is teszek mindent, hogy sikerüljön megoldani a problémáját. Vannak helyzetek mikor kifejezetten nem szeretem az utasokat. Főleg mikor rajtunk kivülálló okok miatt minket szidnak, vagy hogy nyomatékot adjon nem tetszésének még le is köpnek. Kedvencem mikor az órájukat mutogatják. Néha az az érzésem, hogy egyes emberek azt hiszik, hogy akkor indulunk amikor kedvünk van. Menetrend alapján közelkedünk, melyet a forgalom irányító valós időben ellenőriz folyamatosan. Ha egy percet meghaladja a menetrendi eltérés (1perc 01 másodperc) akkor rádión keresztül érdeklődik, hogy mi az oka a késésnek. Vannak helyzetek, főleg a csúcsidőben amikor hirtelen megnő az utasszám, ilyenkor 1-1,5 perces csúszás bekövetkezik, de ilyenkor igyekszünk korrigálni.   

Szeretsz a BKV-nál dolgozni?

A BKV ismét egy hatalmas gödör aljában van, olyannyira, hogy nem is látszik hol a kiút. Ez nagyban rányomja a bélyegét a belső hangulatra, a kollégák egyre enerváltabbak, egyre elkeseredettebbek, és főleg a már említett ok miatt, hogy az utasok rajtunk verik el a port. Összességében kijelenthetem, hogy nem, egyre inkább nem szeretek a BKVnál dolgozni.

Milyen a kapcsolatod a felsővezetőkkel?

Szakszervezeti tisztségviselőként időnként konfliktusba kerül az ember a főnökeivel, igyekszem kompromisszumos megoldásokat találni, néha nehézségek árán, de mindig sikerült megtalálni a közös nevezőt.  

Voltál már baleset szemtanúja? (Gázolás, stb.)

Közvetve, de ott voltam mikor tavaly kisiklott a Deák téren az egyik szerelvény.

Mindig is foglalkoztatott a kérdés: Mi történik, ha az alagút közepén elromlik a vonat? Egyszerűen megáll, nem mozdul sem előre, sem hátra.

A járművezetők kellő kiképzést kapnak ilyen esetekre is, és mindent megfognak tenni annak érdekében, hogy a szerelvény eljusson az állomásig. Ha olyan jellegű a meghibásodás, akkor vagy a hibás szerelvény előtti vonatot, vagy a hibás szerelvény mögötti vonatot "ráküldik" a rossz szerelvényre, és az kitolja az állomásig.

Melyik a kedvenc vonatod? Melyik a legjobbat vezetni és miért?

 
A kedvenc vonatomat vizipóknak csúfolják, neki van a legtöbb fényszórója. És őt szeretem a legjobban vezetni is. Bivaly erős motorjával messze a legjobban gyorsul, "hihetetlen" sebességre képes, és ő a legszeszélyesebb.

A budapesti metrók (vonatok) többsége elavult, véleményem szerint, már évek óta a kohóban lenne a helyük. Nyugtass meg, hogy ezek biztonságosak.

Sokszor feltették ismerőseim is ezt a kérdést. Erre azt szoktam válaszolni, hogy amíg én is felszállok, mint utas, addig ők is legyenek nyugodtak.

Mikor hallottál először a BKV-figyelőről? Egyetértesz a blog feladatával?

Egy metrósok által használt fórumon jelent meg az első bejegyzés a bloggal kapcsolatban. Ha jól emlékszem az első hír ami megjelent a blogon az volt, hogy 13 percre közlekedett a metró. Kissé feszülten és mérgesen, de billentyűzetet ragadtam, és elmeséltem, hogy mi is történt akkor. Utána már rendszeres olvasója lettem a blognak.

Egyetértek e blog feladatával? Igen. De ugyanakkor elszomorít, hogy a XXI. századi Magyarországban egy ilyen blognak kell működnie. Remélem 1-2 éven belül egy másik blogon fogunk arról beszélgetni, hogy valaha volt egy BKV-figyelő blog, ami idejét múlta, mert a közösségi közlekedés olyan színvonalon működik, ami egy európai országban elvárható.

Utolsó kérdésem/kérésem az lenne, meséld el a legjobb és a legrosszabb élményeid, mely munka közben és mely utasként esett meg veled.


Munka közben?

Reggelig mesélhetnék. Legrosszabb élményeim egyike, amikor apuka 5-6 éves gyerekét a nyakába ültetve szaladt az állomásban álló szerelvénybe. Kedves apuka csak azt felejtette el, hogy csemetéje a nyakában ül. Szerencsétlen gyerek hatalmas ütést kapott a fejére, melyet a vonat teje okozott, akkora volt a lendület, hogy utána szerencsétlen a márványkőre zuhant. A tükörből láttam az egészet, azonnal feltéptem az ajtót és rohantam hátra. Szegény gyerek ott feküdt a márványon és nem mozdult. Visszarohantam és mentőt kértem. Két dolog dühített. Az utasok legtöbbje bunkó módon kezdett el szidni, hogy miért nem megyünk már. És az apuka hozzáállása, mely szerint Ő nem hibázott semmiben. Egy körön keresztül sírtam. (Később a mentősök üzentek, hogy a kisfiú túl van az életveszélyen és rendbe jön)

Legjobb élmény?

Az ember inkább csak a rosszra emlékszik, de megdobogtatja a szívem, mikor egy kisfiú integet a metrónak és vezetőbácsinak hív.

Utaskénti esemény?

Ritkán szállok metróra. Jobban élvezem a felszíni tömegközelekdést. De ha az útvonal megkívánja, akkor én is metrózom. Egy baráti társasággal végig beszélgetett este után úgy döntöttem, hogy az egyszerűbb utat választva metróval indulok haza. A Deák téren vártam a metrót, mikor arra lettem figyelmes, hogy egy fiatal lány kisírt szemekkel elrobog előttem a biztonsági sávon. Rászóltam, hogy legyen szíves leszállni. Meg sem hallotta amit mondtam. Egészen elment hátra, és láttam, hogy idegesen nézelődik be az alagútba. Hátra sétáltam, és elkezdtem vele beszélgetni. A harmadik mondat után közölte, hogy ha nem bírom a vér látványát akkor menjek el, mert ő most a metró elé ugrik. Felhívtam a szolgálatban lévő főnököt, aki a szerelvényt megállította az állomás előtt. A kiérkezett mentősöknek is hosszú percbe telt mire jobb belátásra bírták. Később kiderült, hogy többször próbálkozott öngyilkossággal, és pszichiátrián kezelték.

*A cikkben szereplő összes kép a BKV-figyelő blog tulajdona. A képek magán célra szabadon letölthetők és felhasználhatók. Máshol közzétenni forrásmegjelöléssel sem szabad!

komment komment Címkék: budapest interjú bkv metró bkvfigyelo metróvezető

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BKV-Figyelő

profil_kd.jpg

Az oldal szerkesztője Király Dávid Budapest-szakújságíró. A BKV-Figyelő célja, hogy a budapesti tömegközlekedést igénybe vevők véleményét a nyilvánosság elé tárja, s ezzel a közösségi közlekedés fejlődését elősegítse. A blog nem tényeket, hanem olvasói észrevételeket közöl.

A BKV-Figyelő szerkesztője nem feltétlenül ért egyet a közölt levelek tartalmával. A megjelent levelek szerkesztésének és rövidítésének jogát fenntartjuk. Amennyiben a BKV-Figyelőn sértő tartalmat, hozzászólást talál, kérjük, az alábbi linkre kattintva jelezze nekünk!

Sértő tartalom bejelentése!

Írjon nekünk!

mobilver_banner_x.gif

Facebook

BKV-figyelő RSS