BKV-Figyelő

Elsőajtós rendszert akarunk!

BKV figyelő.hu

2008.06.21
09:20

Tisztelt Hagyó Miklós Úr! Tisztelt BKV Zrt. Ügyfélszolgálat!


Más európai nagyvárosokhoz hasonlóan Budapesten is javasolnám az elsőajtós felszállás bevezetését az autóbuszokon. Felháborítónak tartom, hogy a BKV Zrt. tűri, hogy hajléktalanok piszkítsák be a járműveket, ahol fizető utasok próbálnak kulturáltan utazni, felháborít továbbá az is, hogy fizetni nem hajlandó utasok veszik el a helyet (ülő és állóhelyet egyaránt) azoktól, akik több ezer forintot fizetnek havonta a bérletért (vagy borsos, 270 Forintos áron vonaljegyet váltanak). A BKV jelenlegi állapotában nem nevezhető „közösségi közlekedésnek”  az olykor embertelen utazási körülmények miatt. Kérném Önöket, hogy a paraméterkönyv bevezetésével együtt vezessék be az elsőajtós rendszert is. Ehhez szeretnék építő jelleggel, külsősként tanácsokat adni, melyeket remélem, megfogadnak.


Ha bárkinek megemlítem az elsőajtós rendszert, egyből a 7-es buszt hozzák elő: véleményük szerint ezen a vonalon megvalósíthatatlan a rendszer, az első napokban megbukna. Mindig ki kell emelni, hogy az elsőajtós felszállást nem a túlzsúfolt, hanem a kihasználatlanabb járatokon célszerű bevezetni. A túlzsúfolt járatokra a rendszer bevezetése helyett kulturált biztonsági őröket kell elhelyezni. (Csuklós busz esetén kettő (kocsiszekrényenként egy) szóló autóbusz esetén egy őrt). A biztonsági őr felszállás után elkéri az utas bérletét, jegyét, és amennyiben ezekkel nem rendelkezik, kizárhatja az utazásból. A Rendőrség bevonásával elkerülhetők lennének a mindannyiunk által jól ismert verekedések, orr betörések.

Elsőajtós felszállás


A rendszer lényege, hogy a járművekre csak érvényes utazási igazolvánnyal rendelkező utasok szállhatnak fel. Felszálláskor a busz vezetőjének a bérletet meg kell mutatni, kérésre át kell adni. A jeggyel rendelkező utasok a vezetőfülke oldalára elhelyezett (a jármű belsejéből előrehozott) illetve az ajtó melletti kapaszkodón elhelyezett lyukasztón érvényesítik a kezeletlen menetjegyüket. Az utasnak felszálláskor ügyelnie kell arra, hogy a többi felszállót ne akadályozza. Felszállás után a jármű belsejébe kell menni, helyet kell hagyni a többi felszállónak is.


Az autóbusz többi – csak leszálláshoz használt - ajtaján nagy matricákkal fel kell tűntetni: „Leszállás. Felszálláshoz kérjük, fáradjon az első ajtóhoz.” Amennyiben a járművezető látja, hogy az egy, kettő vagy három leszálláshoz használt ajtó valamelyikén utas szállt fel, hangos utastájékoztató rendszeren keresztül meg kell kérni, hogy fáradjon előre, mutassa meg jegyét vagy bérletét. Amennyiben ennek nem tesz eleget, leszállásra kell felszólítani, és fel kell hívni a figyelmét, hogy a jármű addig nem megy tovább, míg le nem száll. Az első hónapokban kellemetlen lesz, de biztos vagyok benne, hogy a fizető utasok a járművezető mellé fognak állni, és segíteni fognak neki a szabályok érvényesítésében. Budapest lakosai pár hónap, maximum fél év alatt megszoknák a rendszert, és bizonyára megértenék, hogy ez közös érdekünk. A bliccelők kiszűrésével a cég jelentős plusz bevételre tehet szert, melyből fejleszthetik a meglévő vonalakat, járműveket, és talán tisztább körülmények között fogunk tudni utazni.

Korábban is volt kísérlet az első ajtós felszállás bevezetésére Budapesten: volt olyan időszak, amikor este 8 óra után az első ajtóhoz kellett menni. Ez a próbálkozás megbukott. A bukás oka a rendszer kiforratlansága volt, a buszvezetők hanyagsága, mely párosult az ellenőrzésük hiányával. Törekedni kell arra, hogy az elsőajtós felszállás technikai háttere biztosítva legyen. Ez alatt nem csak a fent elhelyezett tájékoztató matricákat kell érteni, de ide tartozik az is, hogy nagyobb méretű tükröket kell felszerelni, hogy a buszvezető szemmel tarthassa a hátsó ajtókat. Illetve a leszállásra kijelölt ajtók záródását automatizálni kéne. Ez persze minden buszon drága lenne, de kezdetnek elég lenne az újabb járműveken (pl. Localo, Solaris trolibuszok, stb.) megvalósítani ezt. Az elsőajtós rendszert nem szabad időponthoz kötni, ez ugyanis igazságtalanná teszi a rendszert (t.i.: az elöző megállóban még lehetett bliccelni, sőt egész nap lehetett bliccelni, 20.02 perckor meg már nem).


Amennyiben önök a „fontolva haladás” hívei, a rendszert fokozatosan is be lehet vezetni, pl. úgy, hogy eleinte csak a trolibuszokon ellenőrizné a sofőr a jegyeket. A trolibusz ugyanis az utas számára is könnyen elkülöníthető járműtípus, így könnyebb az alkalmazkodás az új szabályokhoz.

A BKV-figyelő és olvasói a rendszer bevezetéséhez további támogatást is nyújtanak, akár szakmai tanácsok, utas vélemények, akár egyszerű hírközlő formájában.

 

Köszönöm, hogy levelem elolvasták. Várom megtisztelő válaszukat!

komment komment Címkék: blog budapest bkv busz ügyfélszolgálat levél bkvfigyelo hagyó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BKV-Figyelő

profil_kd.jpg

Az oldal szerkesztője Király Dávid Budapest-szakújságíró. A BKV-Figyelő célja, hogy a budapesti tömegközlekedést igénybe vevők véleményét a nyilvánosság elé tárja, s ezzel a közösségi közlekedés fejlődését elősegítse. A blog nem tényeket, hanem olvasói észrevételeket közöl.

A BKV-Figyelő szerkesztője nem feltétlenül ért egyet a közölt levelek tartalmával. A megjelent levelek szerkesztésének és rövidítésének jogát fenntartjuk. Amennyiben a BKV-Figyelőn sértő tartalmat, hozzászólást talál, kérjük, az alábbi linkre kattintva jelezze nekünk!

Sértő tartalom bejelentése!

Írjon nekünk!

mobilver_banner_x.gif

Facebook

BKV-figyelő RSS