BKV-Figyelő

Villamost álmodott az autóbusszal kiszolgált legfontosabb útvonalakra a BKK

BKV figyelő.hu

2011.11.17
15:03

A ma autóbusszal kiszolgált legfontosabb útvonalakon ki kell építeni a villamos- vagy gyorsvillamos-vonalakat, és felújítani a végletesen leromlott szakaszokat, áll a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) terveiben. A mostani buszflottát lecserélnék, de az elektromos buszok csak a következő körben jöhetnek, -olvasható az Indexen.

Az elektromos hajtású módok fejlesztése a budapesti közösségi közlekedés egyik kiemelt prioritása, nyilatkozták a BKK sajtóosztályán kérdésünkre, hogy milyen környezetbarát beruházásokat terveznek a jövőben. Eszerint a ma autóbusszal kiszolgált legfontosabb útvonalakon (ismét) ki kell építeni a villamos- vagy gyorsvillamos-vonalakat, illetve felújítani a végletesen leromlott szakaszokat. Ezzel csökken a helyi lég- és zajszennyezés, nő az utasok komfortja, és javul a városkép.

Az 1-es és 3-as villamosvonal átfogó felújítása a jövő évben kezdődik: ennek keretében mintegy 40 milliárd Ft-ból megújul a pálya (részben füvesítve), az áramellátás; új, akadálymentesített peronok épülnek; az 1-es vonal pedig végre a másik végén is eléri Budát a Rákóczi hídon át. Ezt követően számos villamoshálózati fejlesztés tervezését kezdik meg a belvárosi villamosvonalak visszaállításától a külső Bécsi úti villamosvonalig ? utóbbival a 19-es vonal végállomását tolnák kijjebb. Az elképzelések szerint a 47-49-es nem a Deák térig jönne be, hanem onnan tovább menne a Nyugati Pályudvarig. A Keleti és a Bosnyák tér között ? a 4-es metró hosszabbítása helyett ? visszaépítenék a villamossíneket.

A kevésbé terhelt szakaszokon első körben az elaggott ? 18 évet meghaladó átlagéletkorú! ?, súlyosan légszennyező autóbusz-flotta szinte teljes cseréjére van szükség. Ezt a BKK rövid távon magántőke bevonásával tartja megvalósíthatónak. Második körben az elektromos üzemű járművek számának növelése következhet: a viharosan fejlődő technológiák árától és megbízhatóságától függ, hogy a belvárosi és a hegyvidéki vonalak kiszolgálására a vezetékes trolibuszok, az önjáró energiatárolós vagy a különféle hibrid járművek lesznek-e a legelőnyösebbek. Az autóbuszvonalakon már ma is vizsgálják a gázüzem (LPG vagy CNG-meghajtás) lehetőségeit.

A 4-es metró 2. üteme helyett inkább az 5-ös következik

A metróhálózat bővítése rendkívül költséges beavatkozás, egyben a város fejlődésének térbeli irányait évtizedekre meghatározó döntés. Az M4 metróvonal első ütemének átadása után nem várható, hogy az eredeti tervek szerint folytatódna az építkezés; a koncepció mind műszaki, mind pénzügyi oldalról alapvető felülvizsgálatra szorul.

Ehelyett a BKK a metró- és HÉV-vonalak integrációját tartja sürgős feladatnak. Az M2 metróvonal és a gödöllői HÉV (H8, H9) átjárhatóságának megteremtése, illetve a majdani észak-déli gyorsvasút (M5 illetve H6-H7) első ütemének építése Csepel és az Astoria között jelenleg előkészítés alatt áll. Ezen fejlesztések tervezését, projektesítését a BKK a következő két évben végzi el uniós forrásokból.

A BKK kiemelten kezeli a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését: 2020-ig a cél a kerékpárral közlekedők ma 5 százalékos arányának megduplázása. 2013 tavaszán üzembe helyezik a BuBi közbringa-hálózatot, amely 78 belvárosi dokkolóállomáson 1000 ingyenesen kölcsönözhető kerékpárból áll majd. Nagyobb ívű és tovább tartó program lesz a városi-elővárosi kerékpáros főtengelyek kiépítése vagy korrekciója, például a járhatatlan budai felső rakpart, a Veres Péter út vagy a Rákos-patak mentén építhető turisztikai kerékpárút.

A BKK szerint a túlterhelt közutak nem alkalmasak a belső városrészekbe áramló forgalom levezetésére. Mivel a Hungária körúton belül sűrű és jól kiépített a közösségi közlekedési hálózat, e területek tehermentesítése érdekében megkezdték a behajtási díj rendszerének kidolgozását. London, Stockholm és Szingapúr példája bizonyítja, hogy nem ellehetetleníti, inkább lélegzethez juttatja a belvárost, fellendíti a gazdasági életet, ösztönzi a kerékpározást és javítja a közösségi közlekedés kihasználtságát is.

A Duna kihasználatlan közlekedési folyosó: ma inkább elválasztja, mintsem összeköti Budát és Pestet. Az északi és déli elővárosok felől ingázók kiszolgálásában éppolyan komoly lehetőségek rejlenek, mint a városon belüli ?hídpótló? vízibuszok bevezetésében, ezért a BKK jelenleg azt vizsgálja, milyen műszaki és pénzügyi feltételeket igényel egy Százhalombatta és Vác között közlekedő személyszállítási hajórendszer.

Az egyéni közlekedésben a rugalmas megoldásoké a jövő. A saját gépkocsi fenntartásának jó alternatívája lehet a car-sharing, vagyis a bárki által hozzáférhető városi bérautók rendszere, melyek rendszerint elektromos, környezetbarát járművek. Az ilyen rendszerek gombamód szaporodnak szerte a világon.

(Index)

komment komment Címkék: index közlekedés bkv busz hír közlemény fejlesztés villamos bkk

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BKV-Figyelő

profil_kd.jpg

Az oldal szerkesztője Király Dávid Budapest-szakújságíró. A BKV-Figyelő célja, hogy a budapesti tömegközlekedést igénybe vevők véleményét a nyilvánosság elé tárja, s ezzel a közösségi közlekedés fejlődését elősegítse. A blog nem tényeket, hanem olvasói észrevételeket közöl.

A BKV-Figyelő szerkesztője nem feltétlenül ért egyet a közölt levelek tartalmával. A megjelent levelek szerkesztésének és rövidítésének jogát fenntartjuk. Amennyiben a BKV-Figyelőn sértő tartalmat, hozzászólást talál, kérjük, az alábbi linkre kattintva jelezze nekünk!

Sértő tartalom bejelentése!

Írjon nekünk!

mobilver_banner_x.gif

Facebook

BKV-figyelő RSS