A BKV egy nagy feneketlen pénztárca, amiből több helyen folyik ki a pénz, mint ahány helyen befolyik. Sajnos a takarékoskodás nem az értelmetlenül kidobott milliárdoknál kezdődik, hanem a karbantartáson és az utastájékoztatáson:

Tisztelt BKVFigyelő!

A minap a 60-as buszcsalád valamelyik járatán utazva lettem figyelmes a következő párbeszédre egy utas, és egy, a harmadik ajtónál várakozó néni között:

- Elnézést, ez hanyas busz?
- (körbenéz, táblát keres) Sajnálom, nem tudom.

Az ajtó további beszélgetést nem engedve nagy szisszenéssel bezáródik, a néni vagy fél órás várakozásra kárhoztatva, vagy csak negyedórásra, ez azon múlik, hogy hanyas buszon ültem és ő hanyasra várt.

Viszonylattábla ugyanis egy sem volt a buszon, sem a két oldalsó, sem a hátsó tartóban. Azt megszoktam, hogy a három helyből csak egyen van, a paraméterkönyv változása óta ugyanis nincs elég 160-as és 260-as tábla, de, hogy egy se legyen, az meglepett.

Takács Bence

Olvasónk kíváncsi volt arra, hogy a BKV ellenőrei mennyire figyelmesek. Néhány napja egy szilveszterről megmaradt képből és egy 2006-os bérletből utazási igazolványt csinált magának, amit útja során nyolc alkalommal mutatott fel a BKV figyelmes alkalmazottjainak. Nyolc alkalomból egyszer sem tűnt fel nekik, hogy bérlete 2006-ban lejárt (régi típusú bérlet), és a furcsa fényképre sem figyelt fel senki. Aki kíváncsi arra, hogy a BKV ellenőrei mit fogadnak még el bérlet helyett, az tesztelje a rendszert. Mutassatok fel egy darab WC-papírt, egy tábla szalonnát vagy bármit, ami a kezetek ügyébe kerül. Az eredményekről értesítsetek! :)

Szia BKV-figyelő!

Elmesélem egy esetemet, érdekelne a véleményetek róla. Íme a történet:

Öltönyömet tisztítóba szerettem volna eljuttatni, ehhez a következő útvonalon kellett közlekednem: Déli pályaudvar -lefelé ellenőrzés a mozgólépcső tetején (1); Deák tér -mozgólépcső tetején ellenőrzés (2); át a másik metróba -lent kósza ellenőrök elkérik a bérletemet megint (3); Nyugati pályaudvar -a mozgólépcső tetején újra elkérik (4). Nyugati sarkánál málhát ledobom a pucerájban, irány haza.

Nyugati pályaudvar -lefelé is elkérik a lépcső tetején (5); Deákon kilépek a szerelvényből, kósza ellenőr észrevesz és kéri (6); Deák tér -átjáróban ismét (7)... (kezdem unni) Déli pályaudvar -a másfél órával ezelőtt lefelé ellenőrző személyzet áttért a kifelé menők ellenőrzésére... Mutatom nekik is... (8).

Nem tévedés, nyolc alkalommal kérte el a szemfülesnek nem nevezhető személyzet a bérletemet, és én nyolcszor megmutattam nekik. Senki nem talált benne semmi kivetnivalót!  Ez nem inkább csak zaklatás, mert hogy a kezemben levő tárgy sok mindennek nevezhető, de legkevésbé érvényes bérletnek.

(Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a bérlet hátoldalából gyártottam a képen látható kis kompozíciót, az előoldalán megvan a lepecsételt fénykép és az érvényes szelvény is)

Tisztelettel: Pgr

A BKV elővárosi üzletágainak átadását szabná az állami segítség feltételéül 2009-re a kormány. A Népszabadság szerint az immár 80 milliárd forintos adósságot görgető társaságnak elsőként a helyi érdekű vasúti személyszállításból kellene visszavonulnia.

978 BKV-sból csinálna vasutast a kormány. A többmilliárdos extra támogatás kiutalásáért cserébe a budapesti közlekedési cégnek legkésőbb 2010 elejéig meg kellene szabadulnia a szentendrei, a gödöllői és a ráckevei HÉV üzemeltetésétől, amelyeket a MÁV-Start venne át. Elképzelhető azonban, hogy a csepeli HÉV is a vasúttársasághoz kerül.

A Népszabadság szerint a társaság a szolgáltatás és a járműpark átadásáért 35 milliárd forintot kér, de ezt a MÁV és a közlekedési tárca is sokallja. Az üzletág egyébként több mint 2,5 milliárdos veszteséget termel évente annak ellenére, hogy a szerelvényekkel tavaly 56 millióan utaztak. A kocsik kihasználtsága viszont nem érte el a 18 százalékot sem.

A BKV-nak ellenszolgáltatás nélkül kellene feladnia agglomerációs buszjáratait is. Leghamarabb a jövő év második felében, legkésőbb 2010 elején a társaságtól 55, Budapest közigazgatási határain kívül közlekedő buszjáratát venné át várhatóan a Volánbusz. Az sem zárható ki, hogy üzemeltetésükre pályázatot írnak ki, vagy önálló elővárosi busztársaságot hoznak létre.

A BKV 80 milliárdos mínuszban gazdálkodik. 2007-ben 32 milliárd forint normatív támogatást kapott, de a kormány az idén már igyekezett véget vetni a főváros folytonos kéregetésének, ezért kemény feltételeket szabott az újabb támogatás kifizetéséhez.

 

(Index)

Amikor Zsuzsa levelét elolvastam, rendkívül ideges lettem. Bérlettel rendelkező, 14 éves kislányát azért büntették meg, mert az iskolától meg nem kapott diákigazolványának száma nem volt feltüntetve a bérletén (jelzem, 18 éves koráig a gyerek tanköteles). Vajon ezek az ellenőrök hol vannak akkor, amikor a csöveseket, és a hangoskodó, nem fizető romákat kellene megbüntetni? Mellettük miért sétálnak el csendben?

Tisztelt BKV-figyelő és olvasói!
 
Tanácsot kérek az oldal olvasóitól, illetve azoktól, akik kerültek már hasonló helyzetbe.
 
14 éves lányomat szeptember első hetében leparancsolta a 7-es buszról az ellenőr, mert a bérletszelvényére nem volt ráírva az akkor még nem létező új diákigazolványa száma (új iskolában kezdte a tanévet, a régi igazolványa számát – amit egyébként az előző iskolája ötödikes kora óta nem érvényesíttetett újra –  az én naiv gyerekem etikai megfontolások miatt nem írt rá a bérletszelvényére, mint később megtudtam). Az ellenőr fölírta a nevét és a címét, majd közölte: „mivel van bérleted, úgysem lesz belőle semmi”.

Most mégis lett, egy 24 ezer forintos csekk, a gyerek nevére kiállítva.

Mit lépjek most, Kedves Olvasók?
 
Köszönettel: Zsuzsa

A BKV-nál van egy olyan szabály, hogy a megállón kívül tilos az utascsere, az ajtókat tilos kinyitni. Erre a szabályra a BKV-sok akkor hivatkoznak általában, amikor a piros lámpánál álló éjszakai buszra szeretnénk felszállni, vagy a dugó miatt inkább leszállnánk és sétálnánk, hiszen az gyorsabb. Buszvezetők ismerőseire ez a szabály természetesen nem érvényes, hisz őket akár a házuk előtt is kiteszik.

Olvasónkat a 8-as busz vezetője akarta leszállítani a tömött buszról a villamos pályára, nem is akárhogy:

Kedves BKV-figyelő!

2008. 11. 24-én a BPI-337 rendszámú '8'-as jelű busszal közlekedtem Gazdagréti Lakótelep irányába.

Hosszú percekig várni kellett a buszra, hogy megérkezzen (hóesésben). Az első ajtónál szálltam fel a buszra, mely zsúfolásig volt utasokkal, csak a lépcsőn tudtam utazni. Előre szeretném megjegyezni, hogy nem az alsó lépcsőn utaztam, ismerem az ezt tiltó jelzést a buszok ajtaján.

A busz vezetője a Farkasréti temető megállójánál figyelmeztetett, hogy zavarom a kilátásban.  Ismétlem, a busz zsúfolásig tele volt, amennyire tudtam, odébb húzódtam, úgy, hogy legalább az ajtó egyik szárnyán szabadon kiláthasson. A busz elindult, majd a Hegyalja út - Németvölgyi út kereszteződésben (17:05-kor), a villamos síneken megállt, majd mindenféle figyelmeztetés nélkül kinyitotta a busz első ajtaját és közölte, hogy nem lát ki a buszból és hogy döntsem el, hogy leszállok-e...

Itt meg is állnék a történettel. Szerencsére nem történt semmi, de megeshetett volna, hogy a nyíló ajtó mozgása következtében én és a mellettem álló másik utas megcsúszik a hótól csúszós lépcsőfokon és kizuhan a sínekre.

Sajnálom és meg vagyok döbbenve, hogy a BKV-nél van olyan buszsofőr, aki a testi épség veszélyeztetésétől sem retten vissza. Megfontolom továbbá, hogy rendőrségi feljelentést is teszek ez ügyben.

Olvasónk le akart paterolni egy hajléktalant a villamosról, akinek elviselhetetlen szaga volt. Először a villamosvezetőhöz fordult, aki nem segített neki, ezért megpróbálta egyedül letessékelni a villamosról. Olvasónk megkérte a hajléktalant, hogy szálljon le a villamosról, erre visszaszólt, hogy neki a Demszky megengedte, hogy itt utazzon. Papíron ezt nem tudta igazolni, de egy konyhakés előkerült a szatyorból:

Tisztelt BKV-figyelő!

November 30-án utaztam a 24-es jelzésű villamoson valamikor 8 óra körül, ahol egy atrocitás ért. Az esetnek van egy kis tanulsága, és mások számára hasznos tanácsok lehetnek benne, ezért is írom önöknek ezt az üzenetet.

A villamosra Közvágóhídnál szálltam fel, ahol egy zsíros hajú, elviselhetetlen szagú hajléktalan nő aludt. Távolabb mentem tőle, egészen a villamos elejébe, és mivel láttam már a blogon érdekességeket, nem ültem le, álltam.

A szag egyre elviselhetetlenebb volt a villamoson, ezért a Millenniumi Kült. Közp.  megállóban bekopogtam a villamosvezetőnek, aki éppen telefonált, így nem nyitott ajtót. Megpróbáltam még egyszer, ezután szó szerint „kibaszta” az ajtót, de annyira, hogy nekem is vágódott. (Nem tudom merre nyílnak ezek az ajtók, így pont az ajtó útjában álltam. A villamosvezetőt annyira felhergeltem a kopogásommal, hogy a „Mi a fasz van már?” szavakkal üdvözölt. Nem vettem fel a trágárságát, ezért elmondtam neki a problémám, amire azt tanácsolata, tegyem le én a villamosról, ha nem tetszik, ő nem nyúl hozzá, egyébként is műszak eleje óta ott van.

Odasétáltam az alvó nőhöz, és egy „jó reggelt” köszöntem neki. Nem foglalkozott velem. Ezután egy zsepit csavartam a kezemre, és megpiszkáltam egy kicsit, hátha az hatásosabb lesz. Magához tért, és megkértem, hogy legyen szíves leszállni. Erre azt válaszolta: „Jogom van itt utazni, Demszky megengedte!”

Ezen a válaszon meglepődtem, de nem hagytam annyiba a dolgot. Megkértem, hogy mutassa meg azt a hivatalos lapot, ami szerint itt, az utazási feltételek több pontját megsértve utazhat. Kotorászni kezdett a szatyrában, amire egy kisebb (kb. 8-10 centis) konyhakést húzott elő, majd felém fordította és mondta: „Menjél csak vissza”. (Eközben a többi utas ugyan úgy tett az eseményekre, mint eddig, senki nem akart segíteni).

Késsel fenyegetőző emberrel nem volt kedvem tovább veszekedni, ezért a következő megállóban (Nagyvárad tér) gyorsan lepattantam a villamosról, és azt az egy megállót a munkahelyemig bérlettel a zsebemben lesétáltam. Villamosvezető ugyan úgy telefonálgatott mint a Vágóhídon, és gondolom ugyan úgy szart bele, mi zajlik a háta mögött, ezért nem is értesítettem a problémáról…

Villamosvezetővel, hajléktalannal ne kezdjen az ember…

B. György, Budapest

30 milliárd forinthoz juthat a BKV, ha a MÁV a teherszállítási üzletág eladásának 102 milliárd forintos bevételéből megvásárolja a HÉV eszközeit - tudta meg a Napi Gazdaság.

A helyi vasút üzemeltetésének átadásával a Budapesti Közlekedési Vállalat az évi mintegy 10 milliárd forintos veszteségtől is megszabadulna. A tervek szerint április végére készül el a dokumentum arról, hogy az állam milyen garanciális feltételek mellett adja át a BKV-nak az összeget.

A 80 milliárd forintos adóssággal küzdő budapesti társaságnak jól jönne a pénz, miközben a költségvetésből is több forráshoz jut - írja a lap. A BKV ugyanis az idei 32 milliárd után jövőre 42 milliárd forintra számíthat a közösségi közlekedés normatív támogatásának megemelése miatt.

(hírTV)

Budapesten ritkán metrózom, és amikor szükségem van rá, akkor is a 2-es vonalat használom a legsűrűbben. Az elmúlt héten többször kellett utaznom a 3-as metrón, ahol megfigyeltem, hogy az ellenőrzési rendszer mennyire másabb, mint a piros vonalon.

A bejáratnál álló biztonsági őröket ugyanis semmi és senki nem érdekli. Beszélgetnek, nézelődnek, de az utasokkal nem foglalkoznak. Nem új a probléma, hiszen többen már fel sem mutatják a bérletüket (elő sem veszik), csak elsétálnak a biztonságiak mellett.

Ha nem indul el a videó, kattints ide!

Én úgy vagyok ezzel az ellenőrzési rendszerrel, hogy amíg a bliccelőket és a hajléktalanokat visszatartja a BKV-tól, addig szívesen felmutatom a bérletem akár többször is, de miután szarnak bele az egészbe, felengedik a bliccelőket és a hajléktalanokat (és ezért fizetést is kapnak), szerintem teljesen felesleges. Egy veszteségben lévő cég szerintem másra is költhetné a pénzért…

Aki repülővel érkezik hazánkba, és minden pénzét kártyán tartja, az nagyot szívott, főleg akkor, ha BKV-t is használni szeretné. Olvasónk az egész várost bejárta csak azért, hogy vehessen egy gyűjtőjegyet. A Nyugatinál a kártyás fizetés szünetelt, az Akácfa utcai pénztár pedig csütörtökön 15:50-kor már zárva volt…

Szia BKV Figyelő!

 

Mint egy külföldön élő magyar mesélném el november eleji (2008.11.06) élményeimet a BKV-ról. Előzetes felkészülés: Kishazánkat egy fapados légitársaság járatával közelítettem meg, a zsebemben Euró és bankkártya lapult. Az interneten előre megnéztem BKV jegyárait. 2 darab 10-es gyűjtőt, vagy egy háromnapos túristajegyet és egy 10-es gyűjtőt szerettem volna vásárolni.

 

Az interneten azt is megnéztem, hogy a Ferihegy 1-es terminálon semmiféle jegyvásárlási lehetőség nincsen. (Magyar ember lévén, gondoltam bebliccelek a KöKi-re, ahol veszek 3 napos bérletet, akkor utólag de kifizettem az utazást.)

 

Ferihegy-KöKi:

 

Repülőtéren azért még egy gyors körbepillanás, de csak vonatjegyet meg Budapest kártyát árulnak. Múzeumba most nem akarok menni, tehát 200-as busz. Bocsánat 200E!

 

A KöKi-re érve a romhalmazban megtaláltam a BKV (saját) jegypénztárát, ami ebben az időpontban éppen 20 perces technikai szünetet tartott. (a kutyaólakban úgyse lehet bankkártyával fizetni, tehát ezeket kikerültem) Megkérdeztem a metrólejáratnál álló ellenőröket, hogy esetleg érdemes megvárni a 20 percet, mert bankkártyával szeretnék fizetni. A válasz: "Sajnos nem tudjuk, hogy lehet-e bankkártyával fizetni, de a kolléganő 2 perce ment el, tehát biztosan 20 perc a várakozás." "Rendben, akkor mit csináljak?" - kérdeztem félhangosan.

 

Erre javasolták, hogy a Határ úton lehet kártyával fizetni, ők itt leengednek, aztán ha valahol elkapnak, akkor 6000 Ft. Így az ellenőrök tudtával tovább blicceltem. Mivel 2 nagyobb csomag is volt nálam, gondoltam, ha már bliccelek, akkor egészen a Deákig, mert, pluszban a két csomagot fel nem húzom a Határ úti lépcsőn és vissza. A Deák téren, mint átszállóhely meg biztos lehet kártyával fizetni a nyavalyás bérletért.

 

Deák tér:

 

Felfelé menet az első ellenőrhögytől megkérdeztem, hogy ugyan meg tudná-e mondani, hogy melyik pénztárban van lehetőség kártyával fizetni? Válasz: "Szerintem a Deák téren nem lehet, de menjek fel és kérdezzem meg a pénztárban."

 

Felmentem, megkérdeztem. (Örs, Nyugati, Moszkva, Akácfa utca és Határ út) Szállásom a Deák tér környékén, tehát akkor előbb azt elfoglalom, aztán utána már csomagok nélkül elsétálok a Nyugatihoz, az nincs messze.

 

Nyugati tér:

 

Tehát egészségügyi séta a Nyugati térre, a pénztárablakra egy heveny fecnin kitéve, hogy a kártyás gép rossz! Ekkor már kicsit mérges voltam. De még mindig bizakodva elblicceltem a villamospótlóval az Oktogonig és onnan a második villamossal ami közben megérkezett a Moszkva tér felől, tovább a Blahára.

 

Akácfa utca:

 

A kutyaszart kerülgetve irány a BKV központ. Benyitok az Ügyfélszolgálatra, ahol gyors körülnézés után POS terminált nem látok, és az ott lévő automata se fogja nekem a kinézett jegytípusokat kiadni, tehát tovább 40 métert. Pótdíjbefizetési iroda, 3-as ablaknál a bankkártyás fizetésre utaló piktogramok. A hölgy előttem kiszáll a székből és az 1-es ablakhoz küld. Nekem mindegy, átállok oda, és bejelentem, hogy 2 csomag 10-es gyűjtőre lenne szükségem és bankkártyával szeretnék fizetni.

 

A hölgy egy kedves "Tessék??"-et enged ki a torkán. Elismétlem a kérésem. A válasz egy bővebb válasz, hogy itt csak pótdíjat lehet befizetni. Kártyával a központi jegypénztárban lehet fizetni, de az már Zárva van. (zárójelben csütörtök /normál munkanap/ 15:50 percet írunk)

 

Ekkor a már kissé feldúlt idegrendszeremből egy magyaros "Hogy az Isten b...ná meg!" hangzott el félhangosan, amire a biztonsági őr megkérdezte, hogy mi a probléma?! Közöltem vele, hogy "se aranyrúd, se só nincs nálam és bérletet szeretnék venni kártyával és ez a problémám!" Majd egy lendülettel, visszamentem 40 métert az Ügyfélszolgálati (ÜFSZ) irodába, ahol panaszomat fogom elmondani.

 

ÜFSZ irodában várakozás közben, az ügyintéző kolléganő egy panaszosnak azzal érvelt, hogy ők a Magyar jogszabályok szerint dolgoznak és ez nem Amerika! Erre megjegyeztem, hogy valóban nem Amerika, mert ott lehetne jegyet venni kártyával is, míg ebben az országban aranyrudakat kell hordani az embernek. A jelenlévő várakozók kellemesen derültek a kommentáron. Sorra kerültem, elmondtam az elmondandóm.

 

A BKV-s ÜFSZ kolléganője védte a mundér becsületét, legalábbis megpróbálta. Megpróbált rávilágítani, hogy szerinte máshol sem állnak a reptér ajtajában a közlekedési vállalat emberei. (csak ezt ne mondta volna, hiszen, ahonnan jövök, ott igenis a fotocellás ajtón kilépve a légiutas ha nem vigyáz, akkor átesik a közlekedési vállalat íróasztalán, ha kikerüli, akkor meg egy-két jegykiadó automata esik a látómezejébe) Ezt a kolléganő megpróbálta szépíteni, hogy az automatákat ott biztos nem rongálják!

 

Válaszom: "De, rongálják, de ki is javítják és eleve már rongálásbiztos automatákat telepítenek. De szerény véleményem szerint a Ferihegyi repülőtérre telepített jegy és bérletárusító BKV automata rongálásától olyan marhára nem kellene tartani."

 

Még eldiskuráltunk egy pár percet a BKV "szolgáltatásáról" és arról, hogy közel 20 év alatt nem sikerült eljutni egy európai főváros tömegközlekedési vállalatának oda, hogy ne 5 helyen (jelen esetben 5-2) lehessen bankkártyával fizetni, majd tömören összefoglaltam mondandómat a panaszkönyvben. (30 napon belül vizsgálódnak, aztán küldenek egy levelet a semmiről)

 

A végére a kolléganő megértette, hogy az igényem valóban nem utópisztikus. Közben persze érvelt, hogy ő a fizetését ha kiveszi a banknak is fizet a pénzfelvételért és sokba kerül a BKV-nak az automaták üzembehelyezése, stb... és megnyugtatott, hogy hamarosan újabb 14 (tizennégy) helyen lehet majd bankkártyával fizetni. (Hát gratulálok a BKV-nak a fantasztikus előrelépéshez!)

 

Akácfa utca, másnap:

 

Kutyaszart másik oldalról kerülgetve újra BKV! Keressük meg a jegypénztárat. Magyarul tudó létemre se volt egyszerű! Mert még az ügyfélszolgálat és a pótdíjbefizetés valami oknál fogva utcaszinten és BKV dizájnolva van, addig a jegyvásárlás az alagsorban van és még tojásdad logós, nem figyelemfelhívó felirat jelzi a lehetőséget. Jegypénztárban a BKV tipikus látványa fogad.

 

Az egyik fele vadonatújan renoválva (nagykörút, Combino, 2-es metró állomások), a másik rész omladozik (Budapest minden más közlekedési útvonala és járműve). De már lehet a salétromos falak közt bankkártyával fizetni. Jegy megvásárolva, a következő napokban a BKV járművein annyit bliccelve, hogy a következő magyarországi látogatásra is maradt bőven jegy, így nem lesz gond az utazás. Előre felkészültem!

 

Kérdéseim:

 

Amennyiben a BKV a buszos alvállalkozóinál kikötötte, hogy légkondi és alacsonypadló kell, akkor a jegyárusító alvállalkozóknál, miért nem volt ennyire froclis? Miért nem kötötte ki, hogy kell POS terminál!???

 

Megjegyzés: Kedves kommentelők! Tudom, vehettem volna fel szép magyar Forintot és fizethettem volna készpénzzel a menetdíjat. De nem tettem, én megpróbáltam az Európai Uniós Magyarország fővárosában, 2008-ban egy mindennapokban használatos fizetőeszközt használni. Az én igényeim nagyok, vagy a BKV van nagyon lemaradva?

 

Tisztelettel: Egy "túl modern" utas

Beköszöntött a tél, az éjszakai hőmérséklet 0 fok közelében jár. Aki rendszeresen BKV-val utazik, az tudja, hogy a fűtetlen buszokon ennél még hidegebb is lehet a levegő, így az utazás nem éppen a nap legjobb élménye.

Tisztelt BKV figyelő!

Szeretném megosztani élményeimet az éjszakai 914-es járat kapcsán.

A menetrend szerinti első járat 23:07-kor áll meg a Vörösmarty Mihály utcánál. Én pár perccel ez előtt szoktam odaérni, de a múltkor ez nem volt elég, még épp láttam ahogy 23:02-kor elhagyja a busz a megállót. Ez az induló állomástól 3-4 állomásnyira van, tehát nem lehet "Budapest közlekedési sajátosságai"-ra fogni (tudom, inkább örülnék hogy nem késett a busz). Sajnos ott nem áll meg más járat, így kénytelen voltam 35 percet várakozni. November közepe lévén nem volt túlzottan meleg, de sebaj, legalább hozzászoktam, ugyanis a következő busz belsejében sem volt jobb az idő. Nem tudom a fűtést milyen szempontok alapján kapcsolják be, illetve ki (persze, költségkímélés), de jobban hibernáltak mint Han Solo-t a Csillagok Háborújában.

Azt tanácsolom mindenkinek hogy ha kevésbé frekventált helyen ragadnak, mindenképpen érjenek oda 10 perccel a menetrend szerinti indulás előtt a megállóba, és öltözzenek jó melegen.

F

Percek alatt porig égett egy busz a Hegyalja úton. A 8-as buszról az utasok még akkor sem akartak leszállni, amikor a sofőr azt kiáltotta: szálljanak le, ég a busz!

A 415-ös Ikarus vezetője füstszagot érzett péntek délután háromnegyed kettőkor. A Breznó lépcsőnél lévő megállónál hátrafordult, és azt látta, hogy az ülése mögül dől a füst. Mivel a poroltó közvetlenül a tűz mellett volt, így oltani már nem tudott, csak az utasokra kiabált: szálljanak le! Mivel a legtöbb utas annál elszántabb volt, hogy egy BKV-alkalmazott kétségbeesett kiáltására odafigyeljen, nyugodtan ültek tovább, és csak második felszólításra kezdtek szedelőzködni. Addigra odaért a szemből jövő busz is, aminek a sofőrje ugrott a poroltóval, de amikor leszállt, az égő busz ablakai éppen kirobbantak. Mindezek ellenére senki nem sérült meg, a busz viszont teljesen porig égett.

Alább néhány kép, és nemsokára feltöltöm a tudomásom szerint egyetlen videót az égő buszról. Csúnya.

 

A busz csontig égett, egyedül a motortér és az üzemanyagtartály menekült meg. Vagyis a motortér szigetelése jó volt. De hogy a biztosítékszekrény környékén keletkezett tűz miért terjedt át pillanatok alatt az egész buszra, azt még nem lehet tudni.

 

A duplaülések mögött volt a biztosítékszekrény.

 

Ikarus 415-ös, legalább 15 éves. Nem véletlenül mondják a szakszervezetek és a cég vezetői is, hogy a buszpark megfiatalítása a legfontosabb.

(Az élménybeszámolóért köszönet Utazó Kiskövetnek!)

November 20-án, csütörtökön 13 óra körül a Batthyány téren volt dolgom, ahol érdekesen parkoló Volán és BKV buszokra lettem figyelmes. Nem tudom, hogy egy jelentős csomóponton, egy buszvégállomáson miért nem lehet normális parkolót építeni a buszoknak, és azok miért állnak fel a járdára, szinte teljes szélességében elfoglalva azt. Erre vajon ki adott engedélyt a BKV-nak?

A BKV az a cég, aki elvárja, hogy az utasnak minden helyzetben legyen jegye, (még akkor is, ha jegyvásárlásra nincs lehetőség) és az utazási szabályokat tartsa be. Vicces, hogy pont egy olyan cég kér mindent számon, aki maga is magasról tesz a szabályokra és a törvényekre. Az interneten egy ideje kering egy hosszú iromány, melyből kiderül, hogy a BKV miként tojja le magasról a Ptk-t. Bár az írás nem mai (a viteldíjak még jóval alacsonyabbak), a megfogalmazott problémák még máig valósak:

"Mi a BKV-pótdíj?" - teheti föl a kérdést a polgári jog iránt érdeklődő utazó, aki leginkább a metrón utazva szembesülhet a problémával. Ezt a kategóriát ugyanis a Polgári Törvénykönyv nem tartalmazza, ekképp az elnevezéstől függetlenül, jogi tartalmának megfelelően kell megítélni. A BKV Rt. járművein való utazás egy ráutaló magatartással, a járműre történő fölszállással - tehát nem írott formában - létrejövő, általános szerződési feltételeket tartalmazó blankettaszerződés. ( Ptk 209/C. §: Általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre meghatároz, és amelynek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre.)

Az elsőre megállapítható, hogy a pótdíj egy szankciós jellegű kötelezettség.

Tekinthető-e szerződéses kártérítésnek? Célját tekintve feltétlenül, hiszen a főkötelezettség ( vagyis a viteldíj ) teljesítésének elmulasztása esetén terheli az egyik szerződő felet. Polgári jogunk azonban a teljes kártérítés elvén áll, mely itt azonban - groteszk módon - összegszerűen csekélyebb, mint a pótdíjé, hiszen a kártérítés a szerződéses kötelezettség teljesítésének elmulasztása révén okozott teljes kár megtérítését, vagyis a főkötelezettség összegét jelenti. Jelen esetben ez a viteldíjak összege, melynek a pótdíj mindig sokszorosa.

Tekinthetjük a pótdíjat kötbérnek is. A túlzott mértékű köbért a bíróság mérsékelheti. Ezen kívül megállapíthatjuk, hogy a polgári jogi szerződési gyakorlattól is jelentősen eltér a főkötelezettséget meghaladó összegű kötbér. A Ptk. 205. § (5) bekezdése értelmében külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. A viteldíjak és pótdíjak táblázata viszont magukon a járműveken, illetve a már a legtöbb BKV-jogsértés színhelyén -  metró aluljárójában van elhelyezve, tehát ott, ahol az utazó már nem visszakozhat. Ha ott tartózkodik, pótdíjat köteles fizetni. Itt említendő meg az is, hogy a vizsgált szankcióval gyakran sújtják az aluljárón csak áthaladó, nem is utazó személyeket, akik esetében nem is jön létre, illetve - a tévedés kategóriájára hivatkozva - megtámadható a szerződés.

Különösen sajátos a bérlettel rendelkező, de éppen bemutatni nem képes "szerződő felek" jogi megítélése, hiszen ők a szerződéses főkötelezettséget - vagyis a bérlet megvásárlását - már teljesítették, csak a mellékkötelezettség teljesítése - a megvásárlás meghatározott formában történő igazolása - tekintetében esnek késedelembe. Velük szemben a főkötelezettséget elérő mértékű kártérítés is indokolatlan.   ( Hisz a "lényeget", a főkötelezettséget teljesítették, annak igazolásának elmulasztása nem egyenértékű a szerződéses főkötelezettség teljesítésével. ) a bérletet később bemutató személyek pótdíja 400 Ft, tehát négyszer annyi, mint a viteldíj összege. A helyszíni bírság összege ( 1500 Ft ) azokat sújtja igazából a leginkább, akiknek nem áll érdekükben bérletet vásárolni, például Budapestre alkalmilag felutazó vidékieket, akik ráadásul nem is ismerik az itteni közlekedési szokásokat, és a vonatról a metróba átszállva azonnal kellemetlen meglepetés érheti őket.

A talán gyakorlati szempontból legjelentősebb probléma a pótdíj késedelmes fizetésének kérdése. A Ptk. szerint ugyanis a késedelmi kamat összege – ha a tartozás egyébként kamatmentes is - legfeljebb évi 11 %.  A 100 Ft-os jegy után tehát 111 Ft egy év elteltével! Ehelyett 30 napos késedelem esetén 8000 Ft a pótdíj összege! Tehát a BKV Rt. gyakorlata önhatalmúlag és jogsértően felfüggeszti a Ptk. alkalmazását!

Pótdíjat tartoznak fizetni egyes cselekmények végzői, például a járműveken élelmiszert fogyasztók is. Ez a rendelkezés viszont jogilag teljesen kezelhetetlen, hisz legföljebb a szerződés tartama alatti szerződésen kívüli kártérítésnek tekinthetjük, mivel a főkötelezettség teljesítést ( viteldíjfizetés ) nem érinti. Ilyen megfizetésére viszont csak akkor kötelezhető bárki is, ha a sérelmet szenvedő fél bizonyítja konkrétan fölmerült kárát és az okozati összefüggést a kár és a személy magatartása között. Ráadásul kizárólag a kár összege követelhető.

A gyakorlatban a legsúlyosabb probléma az ellenőrök magatartásának értelmezése. Az ellenőr ugyanis nem hatósági személy, semminemű jogosultsága nincs sem erőszakot alkalmazni az utassal szemben, de még igazoltatására sem. Legföljebb értesítheti a rendőrséget és keresetet nyújthat be a bíróságon; azonban arra nem kényszerítheti az utast, hogy megvárja a járőröket. ( A birtokvédelem elvét legtovább terjesztve esetleg addig mehet el, hogy a jeggyel jogosulatlan utazókat a távozásra bírhatja mint a tulajdonos és birtokos BKV képviselője, de semmiképp sem foghatja le ) A "metrórendőrség" azonos tekintet alá esik - nem hatósági személyek szervezete. A - magukban is törvénytelen - fenti kényszerítő cselekmények miatt pedig az utas fizetésre kényszerül, pedig csupán a polgári jog szabályai miatt per lenne indítható vele szemben. ( Az összeg csekélysége és a gyakorlati nehézségek ellenére. ) Semmivel sincs több joga a BKV Rt.-nek ilyen értelemben önbíráskodást alkalmaznia - jóllehet a Fővárosi Önkormányzat a tulajdonosa - , mint bármilyen magánszemély vállalatának, hisz az Alkotmány a tulajdonformák ( állami, így önkormányzati, illetve  magán ) teljes egyenjogúságát deklarálja.

Milyen jogszabályok támasztják alá a szemléltetett rendszer törvénytelenségét? A Ptk. 209/B. § (1) bekezdése szerint tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg.

(2) bekezdés: Egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos a jogosultságok és kötelezettségek meghatározása különösen, ha

a) a szerződésre irányadó lényeges rendelkezéstől jelentősen eltér; vagy

b) összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával, illetve rendeltetésével.

A jogtudomány problémásnak ítéli az a) pontot, hisz a szerződési szabadság alapját jelentő diszpozitivitást - tehát hogy közös megegyezéssel el lehet térni a jogszabályi rendelkezésektől - felfüggeszti, de jelen esetben megállapítható, a teljes kártérítés törvényi elvétől igen nagy eltérésről van szó. )

Hogy egyoldalúan az egyik fél rovására hátrányos a szerződés, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az utazó viszont semminemű szankciót nem léptethet életbe a vállalattal, ha például a jármű nem érkezik a táblázatban - a pótdíjakhoz hasonlóan tekinthetjük szerződéses kötelezettségnek! - vállalt időpontban, vagy a rá is kötelező tilalmakat ( kutya szállítása szájkosár nélkül ) a BKV nem tartatja be másokkal, illetve olyan bosszantó közjátékok esetén, mint például az ajtók becsapása a fölszállni akarók előtt, vagy az indokolatlanul zajos gépüzemeltetés. A fogyasztónak nincs módja olyan “egyszerűsített mechanizmusokat” alkalmaznia a vállalattal szemben a kár megtéríttetésére, mint amilyen a BKV pótdíja vele szemben.

Aggályként vetődhet föl, hogy a Ptk. 209/B. (6) bekezdése értelmében nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg, márpedig a pótdíjak összegét és kiszabását a Fővárosi Önkormányzat rendelettel (jelenleg a hatályos….) szabályozza. Viszont a 18/1999. kormányrendelet magasabb szintű jogszabály, mint az önkormányzati rendelet, és 2. § j) pontja ellenkező bizonyításig tisztességtelennek ítéli azon feltételt, mely a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha egyáltalán nem vagy nem szerződésszerűen teljesít. ( A helyesnek tűnő jogértelmezés amellett szól, hogy jogszabály csak a Ptk. említett keretjellegű szabályai szerint tisztességtelennek tartott kikötéseket legalizálhatja, de egy magasabb szintű jogszabály által konkrétan meghatározottakat nem. A fentiek mellett talán felesleges is azon további érv, hogy a vonatkozó önkormányzati rendelet a hatósági árak megállapításáról  szóló törvény 1990. évi
LXXXVII. tv. fölhatalmazására hivatkozik a viteldíjak megállapításánál, amely felhatalmazást valóban meg is kapott, csakhogy az nem szól a pótdíj rendszeréről! )

Ehelyütt csupán röviden utalunk arra, hogy jogtudományunk igen jelentős problémának ítéli az általános szerződési feltételek ( melyek vállalatok között is fennállhatnak ), valamint a fogyasztóvédelem ( nem csupán blankettaszerződésekre vonatkozó ) összemosását, a kérdéses ügy megítélését azonban ez nem nehezíti, hisz mindkét védelmi rendszer a jelenlegi modell törvénytelensége mellett szól.

Az említett 18/1999. kormányrendelet több további szakaszának is ellentmondanak BKV általános szerződési feltételei.. Az 1. § (1) bekezdése értelmében: a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely

a) a szerződés bármely feltételének értelmezésére a gazdálkodó szervezetet egyoldalúan jogosítja;

b) kizárólagosan a gazdálkodó szervezetet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e;

c) a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a gazdálkodó szervezet nem teljesíti a szerződést.

A fenti pontoknak ellentmondó szerződések automatikusan, a törvény erejénél fogva semmisek! A jelenlegi modell egyértelműen törvényellenes gyakorlatot honosít meg, hisz - ugyan formailag beperelhető a vállalat, de - a tetemes, halmozódó pótdíjjal fenyegetett fogyasztónak meg kell hajolnia az ellenőrök egyoldalú "jogértelmezése" előtt.

A kárhoztatott rendszer, mintha a büntető vagy szabálysértési jog alá tartozna, a pénzbüntetéshez hasonló természetű szankciót hoz létre, ugyanakkor azt nem bíróság, hanem egy hatósági jogkörben tetszelgő gazdasági társaság szabja ki. Ráadásul a büntető- és szabálysértési jogba tartozó jogszabályok egyáltalán nem adnak ilyen felhatalmazást; nem érvényesülnek olyan pönológiai kategóriák sem, mint például a büntethetőséget kizáró tényezők.

Ekképp úgy ítélhetjük meg a BKV Rt. szankciórendszerét, mint az elmúlt rendszerből véletlenül itt maradt, és megszüntetni elmulasztott csökevényt. Ha talán kis jelentőségű ügynek vélnék, gondoljunk arra, hogy hány embernek okozott már jelentős bosszúságot, illetve arra, hogy az esetek számával beszorozva már jelentős gazdasági súlyú kérdésről van szó. Arra a fölvetésre pedig, hogy máshogy talán megoldható lenne-e a díjfizetés betartatása, azzal a Rómától Londonig, Berlintől Párizsig bevált rendszerrel tudunk válaszolni, mely a preventív, megelőző szemléletet helyezi a nálunk elterjedt, diszkriminatív, szúrópróba-szerű büntetés elébe. Nevezetesen: csapóajtók, sorompók csak azt a személyt engedik a járműállomásokra, akik érvényesítették menetjegyüket. Így összességében jelentős jövedelemhez is juthatna a BKV Rt., továbbá az erőszakkal bejutó személyekkel szemben joggal alkalmazhatnának már büntető- és szabálysértési jogi eszközöket.

Gyökeres változás hiányában a jövőben kártérítési perek és különféle jogorvoslati eljárások ezrei fogják megrendíteni a monopol helyzetével visszaélő szolgáltató anyagi, és - ha van még ilyen - erkölcsi alapjait, hisz pertársasággá szerveződve, összefogva a fogyasztók sokasága egységes erőt képez!

Forrás: Arató Balázs - Cservák Csaba

Vajon a BKV hogyan szerezte meg egy külföldi állampolgár adatait aki Magyarországon él? Egyáltalán honnan tud a létezéséről? Olvasónkat a BKV ügyvédje levélben kereste meg, mert állítólag bliccelt, és a személyi igazolványával igazolta magát. Bökkenő csak annyi, hogy külföldi állampolgárként nincs személyi igazolványa, ugyanis útlevéllel igazolja magát. Honnan vannak az adatok? Mit tudhat rólunk a BKV?

Kedves BKV-figyelő

November 21-én kézhez kaptam egy ügyvéd levelét, amelyben felszólít az állítólagos BKV pótdíj tartozásom megfizetésére. Nagyot csodálkozva tovább olvastam.

A pótdíj részletezőn az alábbi adatokat találtam:

Időpont: 2005.07.05, Járat: 137, Okmány: személyi igazolvány, Összeg: 13.000 Ft

A levélen nagyon meglepődtem, ugyanis a 137-es járatot végképp nem ismerem, és soha senki tudtommal nem büntetett meg, de még csak nem is igazoltatott. Az okmánynál személyi igazolványt tüntettek fel, ez nyilván azt jelenti, hogy ezzel "igazoltam" magam. A dologban az a pláne, hogy én külföldi állampolgár vagyok. Az adott időben itt tartózkodtam ugyan Magyarországon, de személyi igazolványom nem volt és a mai napig nincs. Csak útlevéllel, tartózkodási engedéllyel és lakcím kártyával rendelkezem. Soha senki, aláhúzom senki nem igazoltatott (se rendőrség, se BKV se senki), csupán a munkaadóimnak és állami szerveknek (APEH még ilyesmi) lehetnek meg az adataim.

Kérdéseim a BKV felé a következők:

Hogy kerülhettek az adataim a BKV-hoz? (nevem, címem) ha soha nem is igazoltattak? Milyen adatokat tartanak rólam nyilván a BKV-nál? Honnan tudják hogy létezem? Honnan vesznek ilyen kamu adatokat? Csak pár éve tartózkodom itt, de a 137-es járaton az életemben nem jártam!

Természetesen az ügyvédnek válaszoltam, nem vagyok hajlandó ilyen égbőlkapott pótdíjakat befizetni, hiszen engem biztos nem büntettek meg, de még csak nem is igazoltattak. Ha igazoltattak volna, csak külföldi útlevelet tudok mutatni, azokat még tudtommal addig nem engedik el, amíg nem rendezik a pótdíjat (legalábbis ezt olvastam valahol). Nagyon ritkán használom a BKV-t, inkább autóval közlekedek. De amekkora mákom van, az adott időszakra megtaláltam még a bérletemet is! :-) 2005-ben ugyanis valóban BKV-ztam valamennyit.

Az esetet jelentettem az adatvédelmi biztos felé is, mert itt valami nagyon bűzlik. Nem értem hogyan jutottak az adataimhoz.

F. Mónika

Budapest a dohányos kultúrát nézve siralmas. Az emberek tesznek egymásra. A buszmegállóban cigiznek, egymás arcába fújják a füstöt, és a busz ajtajában szívják a cigit, az utolsó másodpercig. A csikkek szétdobálására már ki sem térek.

Egyre kevesebben vannak azok a dohányosok, akik odafigyelnek az emberekre, és még a csikket is a kuka csikkgyűjtőjébe teszik. Sajnos hiába. A hajléktalanok egyre pofátlanabbak. Már nem csak a földről szedik fel az eldobált csikkeket, hanem a kukában összegyűjtött dekket is kiborítják a földre, és abban kotorásznak.

Móricz Zsigmond körtér, valamikor pénteken: