Tisztelt BKV!

A mai napon (2008.06.18.-án) délelőtt 10 óra 32 perckor az V.ker Petőfi utca elején az aluljáróba levezető, a jégbüféhez közeli lépcsőn, Buda irányába haladó forgalom mellett halattam többed magammal. Érettségi vizsgára igyekeztem (nem én érettségiztem), öltönyben, nyakendőben, fehér ingben. Egy olasz párnak a metró bejáratát mutattam meg. Folyamatosan haladtak el buszok a lépcső mellett, majdnem mindig sáros vízzel betakarva a lépcsőt. Egyszer csak jött egy busz nagy sebességgel (jóval nagyobbal mint a többiek). A lépcső kb. 50 méterre van  a buszmegállótól, a busz olyan sebességgel haladt, hogy túlfutott a megállón, nem tudott pontosan megállni. Mikor nagy sebességgel elhaladt a lépcső mellett, belehajtott az úttesten lévő pocsolya közepébe és sáros vízzel teljesen beterítette a lépcsőn haladó embereket. Az olsz hölgyön fehér blúz volt, mellette egy magyar hölgy kifogástalan piros kosztümben, én öltönyben, a többiek is mind normális ruhában. A busz elhaladta után mindegyikünk úgy nézett ki, mintha sáros vízzel nyakon öntöttek volna minket. Az olasz hölgy elsírta magát, a magyar hölgy szidta a sofőrt, ahogy magyar nyelven egy embert szidni lehet. Az olasz úr képe megnyúlt, hirtelen rádöbbent, hogy a legmélyebb Balkánon van és felsejlett benne: "mit keresek én itt?". Én utána szaladtam a busznak, még éppen elértem az indulás előtt és bekiabáltam a sofőrnek, az édesanyját nem éppen kifogástalan jelzős szerkezetben említve. (Útólag elnézést kérek az édesanyjától, valószínű nem tehet róla, hogy egy ilyen bunkó, paraszt fia van). A sofőr rám nézett olyan " mi a faszt akarsz de köcsög?" szemekkel és vigyorogva tovább hajtott. A busz rendszáma: JOX 715.



Később az érettségi bizottságban egyre inkább pocsolya szag kezdett terjedni, többen rám néztek és gyanusan méregettek. Egy idő után  kénytelen voltam elmondani az igazságot. (nem volt már időm haza menni átöltözni)

Nem tudom elég negatív jelzővel (vagy ha igen, az nem tűrné a nyomda festéket) illetni ezt a bunkó embert. Kéj érzete van, hogy visszaélve a helyzetével, ahogy csak tőle telik kárt okozzon, lehetetlen helyzetbe hozza az embertársait. Az ilyen embert örökre el kellene tiltani minden olyan foglalkozástól, amely során emberekkel kerül kapcsolatba. (A BKV szintjét ismerve, valószínű ez egy többszörösen kitüntetett, a többiek felé példaképnek feltüntetett lény. Ez az ember abszolut alkalmatlan a társadolomban való élésre ).

Hány embert hagyott már ez a sofőr a megállóban, hány emberre csukta már rá az ajtót, hány embert terített már be sáros vízzel és még hány emberrel szúr még ki, ahol csak tud. Ő a mai kor példaképe.

Remélem az olasz pár elviszi a nagyvilágba az itt szerzett tapsztalatait, bemutatva a mai magyar balkán valóságát.

Nem ő az egyetlen BKV sofőr, aki élvezi, hogy sáros vízzel betakarhatja a többieket az utcán. A mai napon az emberek a Kossuth Lajos utcában bakugrásokkal közlekedtek, megpróbálva kivédeni a BKV jópofa játékát: ki tud több embert sáros vízzel beteríteni?. Valószínű a szocialista brigádmozgalom még él a BKV- nál és versenyt hírdettek: ki tud több pocsolyába behajtani úgy, hogy minél jobban, minél több embert beterítsen sáros vízzel. A BKV az eredmény alapján elnyerheti az ÉLÜZEM címet. Demszky Gábor kitüntetheti őket.

Úgy kel a sok hülyének, minek jár gyalog a Kossuth Lajos utcában.

A buszok egyáltalán nem a megengedett 50 km/h-ás sebességgel haladtak a busz sávban (nagyobbal), fokozva a verseny hatékonyságát.

Ha van egy fikarcnyi emberi érzés a BKV-ban (mintahogy tudom, hogy nincs), akkor közleményben minden érdekelttől elnézést kér és kitisztíttatja mindenki ruháját, amit sofőrjeik összesároztak.

Nincsenek illúzióim, tudom az ereményt és boritékolni tudom a BKV válaszát ( ha egyáltalán válaszra méltatnak), nem azért mert olyan okos vagyok, hanem azért, mert rendszeren utazom a BKV-val és tudom, hogy mire számíthatok.

Tisztelettel

Fehérvári Gyula