Sosem irigyeltem munkájuk miatt a BKV-s járművezetőket. Rengeteg utas (sok hülye), nagy forgalom, pofátlan biciklisek, és autósok nehezítik a munkáját. Persze ez ezzel jár, hisz minden nagyvárosban vannak hülyék, aki régóta vezet Pesten, az már fel sem figyel ezekre. Olvasónk a 4-6-os villamospótlón találkozott egy agyvérzés határán lévő buszvezetővel, aki dudált, anyázott, fékezgetett:
Tisztelt Ügyfélszolgálat!
Mai esetem nem mondható egyedinek, viszont annyira felháborított, hogy megosztom Önökkel is, hogy a jövőben el tudják kerülni a hasonló eseteket:
4-6-os villamospótlóval mentem a mai napon (2009. augusztus 18.) és a Nyugati pályaudvarnál szálltam fel a Margit híd irányába tartó buszra. Már a távolból láttam, hogy a busz vezetője iszonyatosan feldúlt, a megállóba érkezés előtt, már hangosan szidalmazta azt az áruszállítót, aki járművével úgy állt meg, hogy a busznak emiatt 5 másodpercre meg kellett állnia. Ezt követően sérelmezte azt is, hogy mért nem másképpen áll meg a furgon, miközben az a forgalmat nem akadályozta, a megálló megközelítése tökéletes volt.
Mikor a felszállásra vártam a megállóban, akkor arra lettem figyelmes, hogy egy kisgyerekes anyuka hangosan mondja a gyerekének, hogy a vezető bácsi mennyire feldúlt, ideges, és – azt én teszem hozzá, hogy már-már az agyvérzés határán állt. A hölgy egy nagyon ügyes mozdulattal, a telefonjával fényképezve meg is örökítette a vezetőt és a busz rendszámát.
A java azonban még csak ez után következett, ugyanis a megállóból való indulást követően 10 métert úgy tettünk meg, hogy közben 5 méteren folyamatosan nyomta a dudát, és szidalmazta a vezetőket, ráadásul közben úgy vezetett, hogy többször bele kellett taposnia a fékbe, hogy nehogy baleset legyen a vége.
Mivel nekem már ez sok volt, szóltam neki, hogy ha lehet, akkor próbáljon meg higgadtabban vezetni, de ez csak olaj volt a tűzre és minden féle embernek elmondott, csak éppen annak nem, aki valójában vagyok.
A levelemmel nem az a célom, hogy a vezetőt elővegyék és retorzióban részesítsék, hanem egészen más: Úgy gondolom, hogy ha van rá lehetőségük, akkor a vezetők pszichológiai alkalmasságukat próbálják meg jobban szűrni, illetve magyarázzák el nekik, hogy – amit én is próbáltam az ominózus esetben – hogy ők a mögöttük lévő 100-150 emberét is felelnek, így jobban teszik ők is, ha megpróbálják megőrizni nyugalmukat. (Hozzáteszem, ezt bár próbáltam neki elmagyarázni, nem volt sikere, miközben még rendőrt is akart hívni. Azt még most sem értem, hogy mért, ugyanis semmi olyat nem tettem, ami a közúti közlekedést veszélyeztette volna, ellenben ő igen.), ha kell, akkor próbáljanak meg olyan menetrendet összehozni, ahol a vezetőknek nagyobb pihenőket biztosítanak, konflikuskezelő tréningekre küldik őket, stb.
Úgy gondolom, hogy a mostani események középpontjában Önöknek is jobb, ha az ilyen ügyek nem kapnak sajtónyilvánosságot, és házon belül meg tudják oldani, nekem sem célom, hogy a TV-ben lássam magamat, miközben panaszomat mesélem, de úgy gondolom, hogy ez így hasznos lehet, ha Önökkel megosztom.
Bízom benne, hogy esetem leírásával hozzájárulhatok ahhoz, hogy a szolgáltatási színvonal emelkedjen és vele együtt a BKV társadalom általi megbecsülése is.
Üdvözlettel: XY
És itt a BKV gyors válasza. Jogosak a benne leírtak, hisz az utas nem adott se időpontot, se egy rendszámot, így nem tudják megkeresni, melyik az a vezető akinek így eldurrant az agya:
Tisztelt XY!
Köszönjük, hogy észrevételével megtisztelte Társaságunkat. Őszintén sajnáljuk, hogy szolgáltatásunk igénybevétele során kellemetlenséget okoztunk Önnek, melyért ezúton szíves elnézését kérjük.
Amennyiben a jövőben hasonló esettel találkozik, kérjük pontos adatok megadásával, segítse munkánkat (helyszín, időpont, járatszám, azonosítószám stb.) annak érdekében, hogy a megfelelő intézkedést megtegyük.
Köszönjük, hogy időt és energiát fordított arra, hogy írjon nekünk, Társaságunk járművein kellemes utazást kívánunk Önnek.
Budapest, 2009. augusztus 19.
Üdvözlettel: Keresztes Attila, ügyfélszolgálat-vezető
