Néhány éve kezdtem biciklizni Budapesten. Eleinte tartottam a forgalomtól; buszok, villamosok jönnek mennek, a körút keskeny, a sebességhatár csak papíron 50 km/óra. Aztán rájöttem, hogy a legkevésbé a buszoktól kell félni, hiszen vezetőik profik, tapasztaltak, óvatosak. Nem is lehetne ez másképp, hiszen hatalmas a felelősségük.

András nevű olvasónk a napokban volt tanúja az alábbi esetnek. A történetben szereplő buszvezető szakértelmét levélírónk sem vitatja, a hozzáállása viszont felvet kérdéseket.

2012. október 30-án egy 97E jelzésű, csuklós Volvo buszon utaztam, ami 18:05-re érkezett be az Örs vezér terére. Rendszáma FJX-190 volt. A buszt egy ősz fickó vezette, aki a gyógyszergyár előtt eszeveszett tempóba kezdett és lassítás nélkül ért a kanyarokba. Mondanom sem kell az utasok csak úgy csüngtek a kapaszkodókon.

Ez így ment egészen addig a kereszteződésig, ahol a busz találkozik a 3-as villamos vonalával. Ugyanis itt a buszt beérte egy kerékpáros, akit az utolsó kanyarban majdnem eltiport a vasbehemót. A bringás kérdőre vonta a sofőrt, idézem: "Te állat! 70-nel vetted be a kanyart! Leért a busz alja!" Itt hagy jegyezzem meg, majdnem derékszögű kanyarokról beszélünk.

A lényeg, hogy a bringás mondta volna tovább a magáét, de buszvezető közbevágott, mégpedig olyan alpári módon, hogy azt már nem idézném, mert nem tűrné a nyomdafestéket. A szócsata után a bringás tovább haladt, a sofőr pedig a piros jelzés ellenére követte a kerékpárost a kereszteződésbe, és támadó, morgó hangot kiadva többször ráhúzta a kormányt.

Szerencsére a bringás balra kanyarodva elmenekült, a busz meg jobbra fordult, igaz már jócskán átlógott a másik sávba, ahol az út többi részén előszeretettel haladt a záróvonalat semmisnek véve.

Kérem továbbítsák a levelem oda, ahova kell, és remélem levelemmel hozzájárultam ahhoz, hogy az ilyen embereket eltüntessék az utakról, főleg a tömegközlekedési eszközök volánjai mögül.

A napokban elterjedt egy fotó (forrás: VEKE) a neten a BKK ellenőreinek új karszalagjáról. A rajta lévő angol nyelvű felirat szerint nem a jegyeket és a bérleteket ellenőrzik majd, hanem a jövedelmet, el is indult a vita róla, jó-e így vagy sem. Majd kiderül.

Az mindenesetre biztos, hogy - ha nem is az angol nyelvű felirat miatt - a jelenlegi helyzet félreértésekre ad okot; ez itt, a blogon is téma volt. Az ellenőröket mindenki BKV-ellenőrnek nevezi, ma még a karszalagjukon is ez áll, noha hónapok óta a BKK alkalmazásában állnak. És akkor még nem említettük a külsős cégek által említett biztonsági őröket.

A fenti ellentmondásra hívta fel a figyelmet egy olvasónk, aki állítása szerint a BKV munkavállalója.

Ismeretes, hogy 2012 májusától a jegyellenőrök, jegyvizsgálók BKK-s munkavállalók lettek. Megkérdezném a kedves olvasókat, hogy senkinek nem tűnt fel, hogy mind a mai napig a jegyellenőrök, jegyvizsgálók BKV-s, fényképes igazolvánnyal és BKV-s karszalaggal végzik munkájukat? PR hülyeségekre, autómatricákra van pénz, igazolványcserére nincs?

Úgy tudom, hogy jegyellenőri, jegyvizsgáló munkát csak fényképes igazolvánnyal és karszalaggal lehet végezni, és egy BKK-s munkavállalónak (akinek már nincs semmilyen jogviszonya a BKV-val) nem lehet BKV-s igazolványa és karszalagja.

Felmerül bennem tehát, hogy egy ekkora szolgáltató cég, mint a BKK, már régen rendezte volna ezt a problémát, tehát logikus következtetés, hogy ha egy BKV-s jegyellenőrt látok munkát végezni, az valamilyen kamu ellenőrzés lehet, aki alkalmasint saját zsebre dolgozik, hiszen BKV-s jegyellenőr már nincs.

Ajánlom mindenkinek a figyelmébe ezt az anomáliát, valamint igyekszem mindenkit figyelmeztetni, hogy egy BKK-s szabadjegy (egyfajta utazási igazolvány) nem minősül fényképes jegyellenőri igazolványnak.

Amennyiben ezen kis levelem, figyelemfelhívásom nyilvánosságra kerül a figyelőben, kíváncsi leszek, mennyi idő kell elteljen ahhoz, hogy egy ekkora cég végre BKK-s ellenőri igazolvánnyal lássa el a munkavállalókat...

Mitől veszteséges a közösségi közlekedés? Veszteséges-e egyáltalán? Kinek a dolga finanszírozni? Ki profitál abból, ha az állam támogatja a tömegközlekedést? Ezeket a kérdéseket feszegeti levelében Gergely nevű olvasónk.

Hogy egy államnak mennyire kell/szabad belefolynia a gazdaság működésébe, politikai kérdés. Mást gondol e kérdésről a konzervatív, a szocialista, és mást a liberális. Hogy kinek van igaza, azt évtizedek alatt sem sikerült egyértelműen eldönteni. Demokráciában élünk, így mindenkinek meglehet a saját véleménye.

De akad egy közös pont. Ha valahol a piac nem működik hatékonyan, akkor be kell avatkozni. A legjobb tankönyvi példák között van az a helyzet, amikor a szolgáltatás haszonélvezői közvetlenül nem járulnak hozzá a költségekhez. Miért? Például azért, mert nem azonosíthatóak. Vagy mert nem lehet a nem fizető embereket kizárni a haszonélvezők közül. Vagy mert a haszonélvezők jelentős részén nehéz lenne behajtani a költségeket.

Legyen szó MÁV-ról, BKV-ról, fővárosi vidámparkról, s sok más dologról, nagyon sokszor halljuk, hogy egyik-másik állami/önkormányzati cég vesztességes. Sokszor halljuk, és a politika többnyire abban is egyetért, hogy rengeteget költünk ezek mindegyikére. Csakhogy van egy apró baj. Látott már valaki mondjuk nyereséges tűzoltóságot? Mert én még nem.

A közösségi közlekedés pedig pontosan ugyanúgy közfeladat mint a tűzoltóság. Egy közfeladatot ellátó szervezet nem lehet vesztességes csak alulfinanszírozott. Esetleg ezek mellett pazarló. Vagy felesleges. Vagy az adott feladat ellátására alkalmazott szolgáltató versenyképtelen, és ezért szükségtelenül drága.

De mitől is közfeladat a tömegközlekedés, miért kell állami beavatkozás, állami finanszírozás akkor, ha a világban van rá profitorientált megoldás. Miben más a Budapesti HÉV mint egy profitorientált magánvasút által kiszolgált vasútvonalon folyó elővárosi közlekedés? Mert a tömegközlekedés haszonélvezői között olyanok is szerepelnek, mint a plázák (jó a közlekedés), vagy az autósok (kisebb a dugó, kevesebb üzemanyagot égetnek el), vagy a cégek, befektetők, alkalmazottak. Vagy éppen az önkormányzat, az állam.

Ha nem lenne tömegközlekedés, több iskola kellene, vagy azokat drágább lenne üzemeltetni (iskolabusz). Ha nem lenne tömegközlekedés, drágán autóznánk a dugóban, akkor bizony drága lenne munkába jutni. Sokan nem is mennének dolgozni. A strukturális munkanélküliség, a romló volumenhatékonyság csődhullámot indítana el.

Az Audiban ülő manager is elveszthetné a munkáját, lakását, stb. Vajon ő vesz bérletet? Vagy a saját hasznával arányosan vesz bérletet a Mammut, a Westend? Nem csak a BKV kapcsán merül fel az, hogy a felhasználó nem fizet. Vajon melyik Budapesti szállásadó fizetett a vidámparknak, hogy valaki a bécsi Práter helyett Budapestet választotta, és nála szállt meg?

Hogy fizetne az egészségügyért az, akit azért nem ér el és öl meg egy járvány, mert az első betegeket kezelik (ezért a kötelező egészségbiztosítás). Azt, hogy aki profitál az adott szolgáltatás létéből, az a költségeihez is hozzájáruljon jelenleg csak az adórendszeren keresztül lehet megvalósítani. Ez klasszikus állami feladat, és ez lenne az adózás célja. Erről az újraelosztásról kell beszélnünk.

Ugye nem lep meg, ha ez után azt mondom: elvárás az, hogy a BKV működése az adóbevételekből az államnak, a fővárosnak és a kerületeknek pénzbe kerüljön. Hiszen a tömegközlekedés haszonélvezőitől a szolgáltatóig az ő feladatuk eljuttatni a pénzt. Első körben a BKV vesztességéből rögtön felejtsük el a kamatokat. Ha a finanszírozás rendben lenne, ezeket a BKV nem fizetné. A finanszírozó (az állam) esetleg igen.

Második körben: Az árkiegészítés nem a BKV-nak, a MÁV-nak adott pénz, hanem az ingyen/kedvezménnyel utazóknak adott juttatás. Csakhogy itt az állam nem fizeti ki annak a teljes piaci értékét. Azaz tulajdonképpen itt elvonás is jelentkezik. Felejtsük el az infrastuktúra fejlesztésre való nagyberuházásokat, stb., csak az üzemeltetésre figyeljünk. És olyan évet figyeljünk meg, amikor éppen nem több év vesztességét fizetik ki, hanem azokat az éveket, amikor összegyűlik a hiány, mert nincs rendkívüli támogatás.

Tudom, még mindig van normatív támogatás az államtól, akad pár kerületi és agglomerációs megrendelés, stb., de látszik, hogy a főváros már problémás. De van más is. A BKV önkormányzattól bérel ingatlanokat, sőt a kapott támogatásból ki kell gazdálkodni a BKV és az alkalmazottai által befizetett adókat is. Igen, tranzakciós adóstól, mindenestől.

4 eset lehetséges:

1. A BKV többet tesz bele a közösbe, mint amit kivesz. Ez esetben messze nem pénznyelő, hanem az állam a tolvaj, a politikusok hazudnak.

2. A BKV ugyan többet vesz ki a közösből, mint amit beletesz, de(!) ha sok BKV alkalmazottból hirtelen munkanélküli lenne a segélyezésük még rosszabb lenne. Így foglalkoztatásra költünk segélyezés helyett. Ekkor a politikusok még mindig csúsztatnak, cseppet sem pénznyelő a BKV.

3. A BKV ugyan valóban támogatást kap, de ez nem éri el az EU-ban megszokott szintet (bevételek eloszlása: 1/3 az utasoktól, 1/3 az államtól, 1/3 önkormányzatoktól). Ekkor a politikus még mindig hazudik.

4. A BKV ennél több pénzt nyel el. Ekkor mondana igazat a politikus, aki pénznyelőnek mutatja be a tömegközlekedést. Sok szerződést, stb. kellene átnézni, hogy el tudjuk dönteni, éppen egy adott évben az első vagy a második helyzet az igaz.

De jelenleg ezen a határon van a BKV. A politika itt hazudik. De ettől még tény marad: A BKV válságban van. És ezért csak részben felel az, hogy az állam, az önkormányzat nem biztosít elég forrást, s szintén csak kis részben felel ezért a bliccelők hada. Ezek a problémák, és a vezetőség körüli botrányok a jobban működő vidéki szolgáltatóknál is megvannak.

A témát folytatjuk.

Mai bejegyzésünk némileg eltér a szokásostól; ezúttal nem fogyasztóvédelmi szempontból figyeljük a BKV-t/BKK-t. Levente nevű olvasónk a 69-es villamos vonalának műszaki állapotát mutatja be levelében.

Azért írok, hogy megtudjátok, hogy milyen állapotba van a pálya, és milyen terhelések érik. (A problémákat sorrendben írom.)

1. Az Erdőkerülő utcai "gazosított pálya" és a Erdőkerülő utcai kanyar (a toronyház előtt): a pálya borzasztóan néz ki, gazos, kavicsos, süllyed, kiszélesedett és elferdült a nyomtáv, és karélyosodik. Az alap sínnek a magassága 1 cm-rel rövidebbé kopott. Ha figyelmesen nézzük, néhány szakaszon 1975-ös sínek vannak. De csak elvétve néhány kurta méterig. A sín a kavicsok miatt elrohadt, átlyukadt néhány helyen.

A kanyar állapota: a pálya alámosódott, a megengedett maximális sebesség 15km/h, de annál a sebességnél már a székben ülve is dülöngélek. A pálya mocsaras, süppedős földbe van beágyazva, mondanom sem kell tovább...

2. Kolozsvári úti szakasz: a sín elsüllyedt a földben (MÁV telep utáni részlegesen bazaltkockás rész), úgy néz ki mintha az életmentő vázon futna a villamos (azt nem kell mondanom, hogy az ott ragadt esővíz folyamatosan mossa a pályát). A villamos dülöngél, lehet hallani, érezni, ahogy a villamos nyomkarimája érintkezik a pályával (azegész szakaszon).

Most beszéljünk a terhelésről. Csúcsidőben a 69-es 10 percenként jár, a 62A szintén 10 perc körül, a 62-es elég ritkán, 20-25 percenként. A pályán halad még az 5-ös busz, rövid szakaszon a 125-ös, 124-es, 224-es, az autókról már nem is beszélve. Tehát nagy terhelés alatt áll.

3. A legnagyobb probléma, a Mexikói út: az aljzat hiányos a régi 65-ös, 67-es villamos váltójánál. A kanyarban 2,5 centit darált le a villamos. A magasság kb. 1,5 centivel rövidült. A váltómű régi, elavult, kopott, a villamos már nem törheti be a váltót, annyira katasztrofális. A kikopott váltósín képes kettészelni egy papírt.

Milyen állapot ez, kérdem én? Tenni kéne valamit.

Biztosan sokan láttatok már nyugati turistát, aki lelkesen tuszkolja a jegyét a régi, "manuális" lyukasztóba, de az mégsem akar kilyukadni. Aztán jön egy tappasztalt hazai utas, aki egy erőteljes mozdulattal megrántja a muzeális értékű piros szerkezetet, és íme, a jegy érvényesítve. Általában röhögés a vége.

Az viszont nem ennyire mókás, ha még egy ilyen szerkentyű sincs a járművön. Az utas lyukasztana, de nem tud, így bliccel. Pedig tudjuk: bliccelni rossz. Olyan szolgáltatás igénybe vétele, amit nem fizettünk ki. Lopás. aki nem akar jegyet vagy bérletet venni, illetve nem érvényesíti a jegyét, az utastársait lopja meg.

De más a helyzet, amikor valaki nem tud érvényes jeggyel utazni. Zárva a pénztár, az automata nem működik, a járművezető nem árul, ellenőr, kalauz nincs. Esetleg az utasnak van jegye, de nem tudja érvényesíteni. Így lett kényszerbliccelő Péter nevű olvasónk.

Ezennel szeretném megosztani az olvasókkal új felfedezésemet, a lyukasztó nélküli HÉV szerelvényt, melyen bérlet és kalauz nélkül csak bliccelve lehet utazni.

2012.október 25-én, 19 órakor Árpádföldön felszálltam az Örs Vezér Tere irányába tartó 937-es sorszámú HÉV motorkocsiba. Kerestem a lyukasztót. Olyan már többször előfordult, hogy egy hiányzott a 3 közül, de most mindegyik ajtónál csak a hűlt helyét találtam ennek az ódivatú jegykezelő készüléknek.

Felhívom a tisztelt BKK, BKV figyelmét, hogy lyukasztó nélkül a jeggyel rendelkező utasok mindannyian bliccelni kényszerülnek.

Amennyiben a vonaton ellenőrrel találkoznék, úgy a kezeletlen jegyemet átadnám számára, és ő lyukasztaná ki, de az esti órákban nem jellemző a HÉV-en a jegyvizsgáló vagy a kalauz.

Csilla levele önmagáért beszél. Annyit jegyeznénk meg, hogy az írásból nem derül ki egyértelműen: a történetet végignéző férfiak a BKK által foglalkoztatott ellenőrök, vagy szerződéses vagyonőrök voltak. Ebből a korábbiakban is sok félreértés volt, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy jobban meg kellene őket különböztetni. No, de lássuk, mi is történt a napokban a Lehel téren.

Az alábbi eset a Lehel téri metróaluljáró Bulcsú utca felőli végén október 21-én, 18:45-kor történt velem, amikor is lementem a mondott aluljáróba, hogy keresztülhatoljak rajta.

A(z akkor éppen) teljesen néptelen aluljáróban némileg megdöbbentő látvány fogadott: a placc kellős közepén egy normális öltözetű, barna arcbőrű (talán indiai, vagy pakisztáni) férfi feküdt a földön hanyatt, szétvetett karokkal-lábakkal, nagyon gyorsan kapkodta a levegőt, hangosan nyöszörgött és véres volt az arca és a ruhája.

Tőle kb. 20 méterre angyali nyugalommal álldogált a metróbejáratnál két jegyellenőr. Szóltam nekik, hogy mentőt kellene hívni. Azt válaszolták, hogy a földön fekvő férfit két kopasz ember verte meg a szemük láttára, de nekik nem dolguk, hogy intézkedjenek, ezért nem tesznek semmit.

(A magasabbik ellenőrrel tavaly karácsonykor már volt szóváltásom, amikor is szépen megkértem őt valamire, mire ordítani kezdett velem, hogy azonnal menjek innen, ekkor le akartam olvasni a karján levő tábláról a számot, erre a táblát levette a karjáról és eltette, hogy ne lássam és kiabált velem, hogy azonnal menjek innen és felém nyomult fenyegetően. Akkor azt mondtam neki, hogy ha megüt, feljelentem, ez kicsit visszafogta.)

Ugyanez az ellenőr (vagy "vagyonőr"? mintha ez lett volna a táblácskájára írva, de ismét nem tudtam elolvasni), most azt kiabálta dühösen, hogy ez nem az ő dolga, mert ő csak leengedő, semmi köze a földön fekvő férfihoz. Ekkor el akartam olvasni a karján levő táblát, de megint nem engedte, még dühösebben ordibált és gyorsan arrébb ment, a kulcsmásoló-cipőjavító bódéja mögé, hogy ne tudjam elolvasni a táblát.

Eddigre már páran összegyűltek a sérült körül, egyik utas hívta a mentőket, a másik stabil oldalfekvésbe tette az áldozatot, másvalaki vizet hozott, én hívtam a rendőrséget. (Az ellenőrökkel való szóváltásomnak már az elején szólt nekem egy időközben odaérkezett utas, hogy majd ő hívja a mentőket, úgyhogy ez nem szenvedett késedelmet a vita miatt.) Ezután kijött a mentő és a rendőrség és az áldozatot elvitték. A rendőrök kikérdezték az ellenőröket.

Kérdéseim:

1. Nem kötelessége-e minden állampolgárnak, hogy ha sérült embert lát, akkor segítséget nyújtson neki (mentőt hívjon)? Nem kötelessége-e ez még inkább egy szolgálatban levő jegyellenőrnek? És a segítségnyújtás elmulasztása nem vétség-e, sőt bizonyos esetekben bűncselekmény?

2. Nem kötelessége-e egy szolgálatos ellenőrnek, sőt vagyonőrnek, hogy ha a szeme láttára vernek félig agyon valakit, akkor kihívja a rendőrséget? Legalább utólag? Ha már ő maga nem mer közbeavatkozni, mert csak a magamfajta gyenge nőkkel szemben erős?

3. Joga van-e egy ellenőrnek-vagyonőrnek, aki a metróban teljesít szolgálatot, hogy ne engedje leolvasnia egy utasnak a karjára erősített azonosító táblát? Ha igen, akkor minek a tábla?

Üzenném előre is azoknak a kommentelőknek, akik majd kétségbe vonják a szavahihetőségemet, hogy ne fárasszák magukat, minden szóról-szóra így történt, tanúm rá az a hat-hét utas, aki részt vett a segítségnyújtásban.

A közelmúltban két bejegyzésben is foglalkoztunk a 3-as metró állapotával. Hétfőn a BKV egyik, a vonalon dolgozó karbantartójának levelét közöltük "Le kellene állítani a 3-as metrót?" című posztunkban. Az írásra ugyancsak levélben reagált a BKV Zrt; az alábbiakban ezt közöljük.

2012. október 22-én a BKV-figyelőn megjelent írásuk, illetve az abban hivatkozott, állítólagos „a BKV 3-as vonalon dolgozó karbantartójának” levele csúsztatásokat és valótlan állításokat tartalmaz, amelyeket határozottan cáfolunk és visszautasítunk, illetve megkérdőjelezzük, hogy valóban a hármas metró karbantartási folyamataira érdemben rálátó személy írta volna a megjelent sorokat.

A metrók korábbi meghibásodásai után 2012. májusában Tarlós István főpolgármester és a BKK az M3-as metróvonal biztonságos üzemeltetése érdekében a járművek elektromos rendszereire vonatkozóan átfogó vizsgálatot rendelt el, a német, kölni központú TÜV Rheinland Csoport bevonásával.

A vizsgálat célja a járművek tűzzel és füsttel járó meghibásodásainak elemzése, a villamos berendezések, készülékek, vezetékek tűz keletkezése szempontjából értékelhető állapotának felmérése, a szigetelési, szigetelés elöregedési vagy egyéb hiba miatti villamos zárlat keletkezésének vizsgálata, valamint az esetleges konstrukciós hibák felderítése volt.

A hivatkozott TÜV jelentéssel kapcsolatban 2012. október 8-án adtunk ki a Budapesti Közlekedési Központtal közösen részletes, magyarázó közleményt, hangsúlyozva, hogy a BKK és a BKV számára is első az utasok és a közlekedés biztonsága.

Nem igaz, hogy a BKV és a BKK szakembergárdája félreértelmezi a szakértői jelentést, hiszen a vizsgálat végrehajtása során a BKV szakemberei folyamatosan konzultálnak a vizsgálatot végző céggel, az elfogadott javaslatok alapján pedig Intézkedési Terv készült, amelynek végrehajtását már szeptember elején megkezdte a BKV.

Épp e jelentés alapján pontosítottuk tovább a nagyon kis valószínűségű, de esetleges rendkívüli eseményhez vezető meghibásodások beazonosítását. A forgalomba adott járművek csak alapos átvizsgálást követően végezhetnek személyszállítási tevékenységet, amely garantálja a biztonságos üzemeltetésüket.

A 34 pontos intézkedési terv szeptember óta alapjaiban érinti az M3-as metró karbantartási folyamatait. Mint a posztban Ön is utal rá: a vizsgálati anyagot a BKV Zrt. Igazgatósága október 26-án tárgyalja, de már az említett Intézkedési Terv teljesülésének első tapasztalataival együtt.

A feladataink ellátásához szükséges alkatrészek a finanszírozási nehézségek ellenére minden esetben rendelkezésre állnak. Az Intézkedési Terv végrehajtásához a BKV forrásokat csoportosít át, vagyis azok elvégzése folyamatos. Amennyiben a levelet író, állítólagos karbantartó valóban a metrónál dolgozik, tapasztalta volna az intézkedések végrehajtását, a rendelkezések kiadását, az ebben a témakörben elvégzett munkákat.

2012-ben az igen szűkös pénzügyi mozgástér ellenére több mint 500 millió forint beruházási forrást biztosít a Fővárosi Önkormányzat a BKK-n keresztül a 3-as metró infrastrukturális állapotainak javítására. A korábbi intézkedések nyomán elvégzett ultrahangos vágányfelmérés alapján az idei évben 600 méter hosszon végeztük el a metró legkritikusabb szakaszain a vágányok cseréjét, amellyel a sebességkorlátozások egy része megszüntethetővé vált.

Ebben az évben további vágánycseréket hajtunk végre, a vizsgálatok alapján pedig 2013-ban további 35 kilométernyi síncsere válik szükségessé. A Fővárosi Önkormányzat és a BKK kérése nyomán a BKV fokozta a tűzvédelmet az M3-as metró vonalán.

Már 2011-ben elvégezték a szerelvények tűzvédelmének fejlesztését, automatikus tűzérzékelő, jelző- és oltórendszer került kiépítésre; 2012-ben az állomások tűzvédelmét fejlesztettük a tűzoltóság igényeinek is jobban megfelelő, nagyobb teljesítményű tűzivíz-rendszer, oltóhálózat kialakításával. A metró tűzvédelmi helyzetéről, a végrehajtott, illetve a folyamatban lévő intézkedésekről folyamatosan tájájékoztatjuk az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársait.

Ismerjük és tisztában vagyunk a metrók műszaki állapotával és a járművek túlüzemeltetésével kapcsolatos veszélyekkel, és azokkal az üzemeltetési kockázatokkal, amelyek az 50-es, 60-as évek műszaki technológiájából adódnak. Szakembereink folyamatosan – a levél írójával ellentétben nevüket vállalva – dolgoznak azon, hogy a közlekedés mind biztonságosabbá, mind komfortosabbá váljon.

Azzal pedig bizonyára Ön is tisztában van, hogy névtelenül vagdalkozni könnyű – felelősen dolgozni, valamint eredményeket elérni viszont csak felelősségteljes viselkedéssel lehet.

A BKK remélhetőleg rövidesen eredményesen elbírált felújítási projektjének megvalósulását követően biztonságosabbá, megbízhatóbbá válik az észak-déli metróvonal közlekedése, illetve várhatóan csökken majd az üzemzavarok száma, de addig is mindent elkövetünk a régi szerelvények üzembiztonsága érdekében.

Az ehhez szükséges alkatrészeket pedig finanszírozási nehézségeink ellenére is kiemelten biztosítjuk.

Két héttel ezelőtt szivárgott ki az a szakértői jelentés, amely megállapította: a 3-as metró szerelvényei kritikus állapotban vannak.

Amint arról az Életveszélyesek a régi orosz metrókocsik című bejegyzésünkben mi is beszámoltunk, az orosz metrókocsik 34-féle rosszul teljesítő alkatrésze közül 11 okozhat több áldozatot követelő, halálos kimenetelű katasztrófát, 15 kritikus állapotú pedig legfeljebb egy halálos áldozatot követelő halálos kimenetelű balesetet.

A BKV egy, a 3-as vonalon dolgozó karbantartója a jelentéssel összefüggésben ismét levelet írt a BKV-figyelőnek; szerinte a baj még ennél is nagyobb. Az alábbiakban az ő levelét közöljük.

A nagy probléma sajnos az, hogy a 3-as metró olyan állapotban van, hogy már sem alkatrészcserékkel, sem a szükséges javítások elvégzésével nem lehet a biztonságos üzemeltetést garantálni.

Újabb levelemmel azért keresem meg a BKV-figyelőt, mert a főváros és a BKK a sajtóhírekben megjelentek alapján teljesen félreérti a szakértői jelentés tartalmát! Ennek bizonyítéka, hogy a TÜV Rheinland teljes vizsgálati anyagát október 26-án tárgyalja a BKV, pedig az intézkedés nem tűr halasztást.

Megjegyzem, én és kollégáim is az Indexből értesültünk a vizsgálati anyagról, pedig mi napi szinten a metró területén dolgozunk. Így egy jó darabig még maradni fognak az eddig megszokott állapotok és az utazó közönség ki lesz téve egy baleset kockázatának.

A 3-as vonal nagy részén le kellene állítani a forgalmat és a legtöbb szerelvényt ki kellene vonni a forgalomból. Mivel a metróvonalat nem lehet más felszíni járattal pótolni ezért valószínű, hogy marad a felesleges "tűzoltás" és a kockázatvállalás a főváros/BKV/BKK részéről.

A felelősség továbbra is a mi vállunkat nyomja, amit a körülmények tükrében egyre nehezebben tudunk vállalni! Hiányában vagyunk az alkatrészeknek és a megfelelő berendezéseknek, melyekkel a biztonságot fenn tudnánk tartani a vonalon.

Ha történik egy komolyabb katasztrófa - reméljük, hogy nem történik - a vonal sorsa úgy is az lesz, hogy hosszabb-rövidebb időre bezárásra kerül. Ebben az esetben a közlekedési káosz sajnos elkerülhetetlen, de akkor már lesz pár halálos áldozata az intézkedésnek.

Jobb lenne ezeket mind elkerülni.

Betartatlan menetrendekkel, késő buszokkal, egymás nyomában, üresen közlekedő buszjáratokkal foglalkoztunk szerdai, "Mi elvárjuk a pontos közlekedtetést, ha önök elvárják a pontos összeget" című bejegyzésünkben, olvasónk, Márk levele nyomán.

Nem a posztban említett konkrét esetet idézi fel mai bejegyzésünk, de rávilágít arra, milyen okai lehetnek egy járat késésének, illetve a járművek feltorlódásának. Az említett posztra reagál egy névtelenséget kérő villamosvezető levele, amelyet azért fontos megjelentetni, hogy ugyanannak a jelenségnek lássuk a másik oldalát is.

Egy teljesen más viszonylatot szeretnék megemlíteni. Ez a 3-as, 62-es villamos ahol - mint azt tudni lehet - az utasok nagy része a Nagy Lajos király útján (Erzsébet királyné útja-Örs vezér tere között), illetve Örs vezér tere és Kőbánya alsó vasútállomás között közlekedik. Ezen a szakaszon csúcsidőben 3 percenként jön egy villamos.

Egy szituáció: tegyük fel, én a 3-as villamost vezetem, és adott időben elindulok a végállomásról (Mexikói út), a menetidőm a Mexikói úttól a Bosnyák térig 8 perc, amit a legideálisabb esetben lehet megtenni utasok nélkül, utasokkal ez az idő minimum 10 perc.

Azonban ha a Kerékgyártó utcánál egy idős néni/bácsi az indításjelzés megszólalása után száll fel a villamosra, a Bosnyák térre nem tudok a lámpán bemenni, ami további 1,5 percet jelent (3,5 perc késésnél járunk).

A Nagy Lajos király útján végighaladva minden megálló kritikus hely, mert ha az indításjelzés megszólalása után valaki nem hagyja záródni az ajtót és egy jelzést elbukok abban az esetben a késés további 1,5-2 perccel nő, mivel ilyen időközönként ad szabad jelzést a lámpa legtöbbje, és egészen 4-6 másodpercig szabad (ajtózáródási idő: 3 másodperc).

Tegyük fel, további két lámpát bukok, akkor hol is tartunk, (3,5+2x1,5=6,5perc) és mg csak az Örsön járunk. Ha nem ugrálnak fel a villamosra az indításjelzés megszólalásakor, hanem a következő villamosra szálnak fel, ami 3 perc múlva érkezik, akkor is 3 perccel hamarabb érnek az Örs vezér terére. Ha viszont valaki előtt becsukódik az ajtó, akkor én vagyok a .... nem részletezném mi, és hogy kimet emlegetik.

Szintúgy engem szidnak az Örsön és az órájukat mutogatják, holott a késéről nem hiszem hogy én tehetnék, illetve a villamoson utazók sem fogják elérni a HÉV-et, illetve vonatot, egyebet.

A végállomásra érve az utaslétszám csökkenése miatt le lehet faragni a késéből 2-3 percet, a csúcsidőben a végállomási tartózkodási idő 5-8 perc között van, 6 perc késésnél nem tudok elmenni wc-re szorongatom egész visszaúton, ami azért nem kellemes; és mint az a sok balesetből, ami ezen a szakaszon van, kiderül, nem kis felelősség.

Teljesen megértem a többi utas bosszúságát, de mint mindennek ennek is két oldala van.

Nekem sem öröm becsukni valaki orra előtt az ajtót, és ezt éjszaka, amikor 15-20 percet kellene várni a következő villamosra nem is teszem meg, de csúcsidőben azért gondolkozzunk már egy kicsit!

Ha én kések, az előttem levő pontosan megy, előttem nagy luk, több utassal nagyobb az esély a még nagyobb késésre, a seggembe meg jön 3-4 villamos tök üresen, és a lámpabukás miatt az indításjelzéskor felugró egy ember miatt késik az összes többi is, és ugyanakkor ér a céljához a felugró utas, mintha a következővel jött volna.

Vajon milyen érzések kerítik hatalmába az embert, ha azt látja, hogy a buszvezető nem tudja kezelni az egyébként nem kezelhetetlennek tűnő problémát? Mennyire készülnek fel a BKV dolgozói egy "válsághelyzetre"? Képes-e garantálni az utasok biztonságát egy pánikba esett járművezető? Ezek a kérdések ötlöttek fel Richárd levelét olvasva, aki meglehetősen bizarr szituációba keveredett a minap a BPI-571-es rendszámú buszon.

A mai napon szomorú tapasztalatokat szereztem a 130-as járaton közlekedve, midőn menet közben a buszon kinyílt a hátsó ajtó, én hátul tartózkodtam és néztem a sofőrt: észreveszi-e, hogy így közlekedünk. De mivel nem csökkentette a tempót, gondoltam odamegyek és figyelmeztetem rá, hogy nyitva van a busz hátsó ajtaja.

Sajnálatos módon ő ezt szépen lerendezte: "nem látod, b..zmeg, hogy telefonálok?". Gondolom, valamikor egy másik életben már lecimbiztünk vagy valami, hogy így reagált. Már ekkor legyintettem, és megvolt a véleményem arról is, aki ezt a sofőrt a pszichiátriai vizsgán továbbengedte.

Majd továbbutaztunk, közben ő többször is telefonos segítséget kért, gondolom a diszpécsertől, hogy mitévő legyen, mert ilyen még vele nem történt. Na, de eztán jött a lényeg mert amit a vásárcsarnokig művelt vezetés címszó alatt, az szinte minden utas véleménye szerint minden kritikán aluli volt.

Mint aki elvesztette maradék türelmét is - nem tudom mitől lett hirtelen olyan idegállapotban -, szinte reszketett, tiszta vörös lett az egész arca és végig ledudált minden gyalogost a zebrákról (nem is olyanokról beszélek, akik még le sem léptek a járdáról, hanem olyanokról akik már rég az úttesten voltak). Ledudálta az autókat is, amelyek a zebra előtt megálltak.

Arról nem is beszélve, hogy úgy átment a vásárcsarnok előtti piros lámpán, ahogy elő van írva, majd a tetőpont az azt követő zebra volt, ahol megint ledudálta a gyalogosokat, sőt majdnem bele is ment az ott közlekedők közé.

Ezt követően már az utasok is hangosan kezdték kérdőre vonni a sofőrt, hogy mit csinál, mert ez most már sok. Erre ő úgy nyilvánult meg, hogy kicsapta az ajtót és trágár káromkodások közepette leordított mindenkit, aki mert szólni neki. Arra hivatkozva, hogy ő az ajtó miatt ideges.

Hát nem hiszem hogy ez indok lenne arra, hogy így közlekedjen valaki, veszélyeztetve mások testi épségét. Arról nem is szólva, hogy ki szeretne egy idegbeteg sofőr társaságában utazni.

FRISSÍTÉS!

Több olvasónk is jelezte, hogy ezzel a rendszámmal 2001. óta nem közlekedik busz. Három eset lehetséges:

- a levél beküldője elírta a rendszámot,

- kamu a sztori, valakinek ez a hobbija,

- szándékosan megvezették a blogot - lejárató szándékkal.

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a BKV-figyelő elsősorban fogyasztóvédelmi blog, amely utasészrevételekkel, utaspanaszokkal foglalkozik. Lehetetlen minden sztorit ellenőrizni, kénytelenek vagyunk megbízni az olvasóink által küldött levelek igazságtartalmában. Aki szándékosan meg akarja vezetni a blogot, az kárt okoz, ezzel a bizalommal él vissza, ellehetetlenítni a munkánkat.

Márk annyira jó levelet írt a BKK-nak (és nekünk), hogy nem igényel kommentárt.

Tisztelt BKK!

Köszönöm, hogy Önök által kivitelezett, minőségi szolgáltatást kapom bérletem áráért!

Akkor most térjünk át a szarkazmusról - mert előző mondatom az volt - a tényekre. Ma reggel is több anomáliával szembesültem, amit többek között rögzítettem is.

1) rendszeres panaszom ellenére a mai napig sem működik a Boráros téren a 4-6-os villamos megállójában a drága, nagy, érintőkijelzős jegykiadójuk. Köszönöm figyelmességüket (szarkazmus!!), és a többszöri bejelentésem ellenére sem elvégzett javítást!

2) Átszállva a kis földalattira (Oktogon-Hősök tere szakaszra) meglepve tapasztaltam, hogy nagyon - nagyon sietős volt a vezető, mert még ki sem nyitódott az ajtó (mindegyik) a szerelvényen, már szólt a figyelmeztető hangjelzés, és beszéd, felhívva a tisztelt, és jeggyel, bérlettel rendelkező utast, a beszállás befejezésének tényére!!! Kérem, teleportálni még nem tudok.

Ellenben ha szabálytisztelő vagyok, akkor a Jelzés után felszállni/leszállni tilos jelmondatot követve szó nélkül kellett volna tűrnöm, hogy a jelzés után kinyíló ajtón a többiek ki-be szállnak, majd kihúz a szerelvény... Önök szerint akkor mit is kellett volna tennem? Szabályt szegve szálljak fel, vagy ne fizessek azért a szolgáltatásért, ami szabályszegésre kényszerít?! Végig követtem a metódust, ami mindegyik megállónál megjelent.

A Bajza utcánál videóra vettem, 9:14-kor...  

3) A Hősök terére érve feltűnően sokat kellett várnom a 105-ös busz csatlakozásomra (megint). Épp visszaérek a táblától, mert megnéztem, mennyit késik - megint a busz - ekkor hangosan felröhögtem, mert MEGINT egymás seggében (elnézést a vulgáris kifejezésért) érkezett be a megállóba két 105-ös busz. Ez, 9:27 perckor történt.

MINDKÉT busz késve érkezett be, ugyanis a (TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ) menetrendtáblázat szerint (?? Akkor minek egyáltalán ez a táblázat, ha csak tájékoztató jellegű, de mégis percpontosságú?!?!?!?!?!?!) az elöl jövőnek 9:17-kor, a másodiknak 9:24 perckor illett volna tiszteletét tennie a megállóban...

Kérdem én. Minek akkor egyáltalán a percpontosságú menetrend, ha az úgysem tartható?! Csökkenteni kellene az ilyen ügyfél (utas) irritációt, mert ez szégyen!

FIGYELEM!!! Közérdekű javaslatom - megint! - hogy ne percpontos menetrendkiírás legyen, hanem időintervallumos, minden időszakban! Kivéve, olyan késői/korai órákat, amiben biztosan tudják tartani a menetrendet. Azaz 6-8 percenként, 10-12 percenként stb... Ekkor léphet érvénybe az a második fázis, amit most vázolok. Ha valamiért az egyik járat elakad, dugóba kerül, akkor diszpécsernek szól a sofőr, az pedig a már indulni készülő (kiinduló állomáson váró) járatot pár percig visszatartja, hogy ne legyen az, ami második (szorosan az első seggében közlekedő) járaton kialakul, azaz a pár fős utaslétszám...

Kérem alássan, mennyire gazdaságos az, hogy egy buszt 4 azaz négy fővel utaztatnak csúcsidőben? Csakmert, ma négyen utaztunk a második buszon... Ehhez csak gratulálni tudok... Természetesen mindehhez csatolom a dokumentált képeket is!

Jah' persze jöhet a sablon válasz a menetrend tájékoztató jellegének mivoltáról, de akkor tegyék ezt oda a bérlet, és a jegy árához is, aztán várjanak, mikor fogják az utasok az Önök elvárásának megfelelő összeget fizetni!

MI elvárjuk a pontos közlekedtetést, ha ÖNÖK elvárják a pontos összeget ezért cserébe!!! El kellene gondolkodni ezen!

Naponta hallhatunk ellenőri túlkapásokról, számos panaszt a BKV-figyelő olvasóival is megosztottunk. A Tények című hírműsor által bemutatott eset azonban durvább az átlagosnál: egy láthatóan nagydarab ellenőr fizikailag bántalmazott egy fiatal nőt a KÖKI Terminálnál.

A fiatal nő és az ellenőr szombaton délelőtt fél 10 körül veszett össze. Eleinte csak kiabáltak, később azonban tettlegességre került sor – hangzott el a TV2 Tények című műsorában. A láthatóan jóval erősebb fizikumú ellenőr taszigálta, majd a falnak lökte a mindvégig kiabáló nőt.

Az esetet egy szemtanú videóra vette. A hírműsornak név nélkül nyilatkozó utas elmondta: az ellenőr visszafogta az utast, hogy meg ne tudjon mozdulni, mint mondta, „borzasztó volt” a jelenet. A szemtanú jogos kérdést tett fel: miért kellett a nőt bántani, miért nem lehetett visszaküldeni, hogy lyukasszon jegyet.

A gond állítólag az volt, hogy a fiatal nő olyan kedvezménnyel akart utazni, ami nem vonatkozott rá, de az nem derült ki, miért lett az ügyből ekkora veszekedés. Ugyancsak kérdés, hogy az ellenőr társai miért nem avatkoztak közbe a nyilvánvalóan szabálytalan eljárást látva.

- Senki nem csinált semmit. Ott állt még egy szemüveges, szintén idősebb ellenőr, és senki nem csinált semmit; hogy rászólt volna az ellenőrre, hogy „figyelj már, ne rángasd, ne csinálj semmit” - mondta a szemtanú a TV2-nek, akinek nem volt ideje megvárni a jelenet végét, és aki félt közbe avatkozni.

A veszekedést videóra vevő nő felvetette: sokan félnek az ellenőröktől, ő látott már olyat is, hogy egy ugyancsak női utas gázspray-vel a kezében ment le a metróba, és csak ott tette el.

Amint az a hírműsorból is kiderült: a rendőrség a konkrét ügyről nem nyilatkozott, de azt elismerték, hogy vizsgálnak egy utas és ellenőr közötti vitás esetet, ami ezen a helyen és ebben az időpontban történt.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) ugyancsak vizsgálatot indított az ügyben. A Tények felvételein látható, hogy a veszekedés a 3-as metró Kőbánya-Kispesti végállomásánál történt.

Az esetről készült videót itt tudjátok megnézni!

Hosszas vita után fél döntést hozott hétfői rendkívüli ülésén a Fővárosi Közgyűlés a busztender ügyében. Ha úgy tetszik, a főváros kivonult az ügyből, a döntést a testület a BKK és a BKV igazgatóságára bízta.

Az ügynek megannyi szereplője van, és mindannyian különböző állásponton vannak. Jellemző, hogy Tarlós István főpolgármester - aki a közgyűlés ülése előtt hosszasan tárgyalt a Fidesz-frakcióval az ügyben - nem szavazott az előterjesztésről.

Az alábbiakban bemutatjuk az egyes álláspontokat.

Tarlós István

A főpolgármester nem látja biztosítottnak a tender pénzügyi fedezetét. A hétfői közgyűlésre eredetileg egy olyan előterjesztéssel készültek, amely kimondja: ha a 150 busz kiszervezéséhez többletforrásra van szükség, akkor azt a főváros nem tudja biztosítani. Ez a szövegrész végül kikerült a javaslatból.

Fidesz-frakció

A képviselőcsoport támogatja az úk buszüzemeltetési modellt. A Fidesz-KDNP álláspontja szerint a Fővárosi Közgyűlés a korábbi döntéseiben minden olyan keretfeltételt biztosított, amely alapján az igazgatóságok meghozhatják és meghozták döntéseiket.

BKV

Várszegi Gyula, a BKV igazgatóságának elnöke levelében arról tájékoztatta a főpolgármestert, hogy a 150 autóbusz külső üzemeltetése 3-3,5 milliárd forintos költségnövekedést okoz a BKV számára Várszegi ezt a társaság fix költségeinek magas arányával és változatlanságával indokolta. Várszegi szerint a kiszervezéssel járó létszámleépítés 500-600 millió forintjába kerül a BKV-nak.

BKK

A Budapesti Közlekedési Központ nem fogadja el a BKV költségszámítását; támogatja a buszkiszervezést. Vitézy Dávid vezérigazgató a kalkuláció alapvető hibájának nevezte, hogy noha a BKV-tól megrendelt autóbusz-üzemeltetési szolgáltatások 10 százalékot meghaladó mértékben csökkennek, a közvetett költségeket változatlannak tekintik, sőt egyes változókat is fix költségként próbálnak elismertetni.

Szakszervezet

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) szerint felmerült a veszélye annak, hogy BKV működésén spórolják meg a kiszervezés többletköltségeit. Az EKSZ vezetője szerint a munkavállalók és az utasok szempontjából is méltánytalan a helyzet, mert az igazgatóságok és a közgyűlés egymás között "tologatják" az ügyet, nincs felelős döntés.

MSZP

Az ellenzéki párt szerint a fővárosi busztenderrel kapcsolatban több a kérdés, mint a válasz, ezért elutasítják a szerintük pénzügyileg megalapozatlan döntést. Úgy vélik: az elképzelést "a közölt felszínes információk alapján érdemben még értékelni sem lehet".

LMP

A párt fővárosi frakciója szerint a mostani formában nem megoldás a BKV busztendere, új pályázat kiírására van szükség. Szerintük sikertelen az érvényesnek nyilvánított busztender, nem volt verseny a pályázaton, az egyetlen induló pedig drága volt. Az LMP szerint először meg kell teremteni a finanszírozást, utána lehet újra nekivágni.

Mindannyian ismerjük azt a fanyar BKV-s mondást, hogy aki fut, az sportol, aki integet, az búcsúzkodik, az utas az, aki a megállóban vár. Andi levele azonban azt mutatja, ez sem mindig egyértelmű. Csütörtöki bejegyzésünkben bemutattunk egy a 139-es vonalon dolgozó kötelességtudó, tisztességes buszvezetőt, aki tarthatna továbbképzést a 84E egyik vezetőjének.

Nyilván nem én vagyok az első, sajnos valószinűleg nem is az utolsó ebben a témában, de azért szeretném megírni, ami tegnap velem történt. A helyszin Pestszentimre, vasútállomás megálló, a 84E jelzésű buszra szerettem volna felszállni a 8 hónapos fiammal, ő babakocsiban volt.

Előttem felszálltak páran, majd miután a babakocsit felemeltem, hogy feltegyem a buszra (megfelelő ajtónál álltunk), hallottam, hogy elkezd berregni. Így már nem tettem fel, mivel azt hittem, csak véletlen volt.

De még többen voltunk a megállóban, rajtunk kívül vagy 4-en szerettek volna még ott felszállni, az ajtót mégsem nyitotta vissza, pedig többen integettek, kiabáltak, dörömböltek. Oda se nézett a megállóra a buszvezető!

Hogy lehet ennyire figyelmetlen egy buszsofőr? Simán odacsukhatta volna a babakocsit is akár. És arról ne is beszéljünk, hogy többen lemaradtak a buszról, ott kellett még várniuk, szerintem volt aki emiatt el is késett.

Elküldtem panaszomat a BKV-nak is, aminek persze nyilván semmi következménye nem lesz, de azért hátha.

Megannyi alkalommal írtunk már udvariatlan ellenőrökről, figyelmetlen járművezetőkről, felkészületlen jegypénztárosokról, de fontos hangsúlyozni, hogy a BKV dolgozóinak többsége naponta tisztességgel végzi munkáját.

"Nincs jobb hír, mint a rossz hír" - hangzik a média egyik alapszabálya, mégis helyesebb, ha pozitív történeteket is bemutatunk. Ez a történet Éváé, akinek a napokban kellemes meglepetésben volt része. Mi pedig annak örülnénk, ha minden ilyen eset happy enddel végződne.

Rendszeresen a BKV járműveivel utazom, sőt a gyerekeim is sokszor. Pénteken én hoztam el őket iskolából oviból. Csúcsforgalom. Rajtam az én táskám, a nagyobbik gyerek sporttáskája, közben a kicsi kezét fognom kell. A 139-es buszt vártuk gazdagréten, a Sasadi úton szoktunk leszállni. Most is így történt. Leszálltunk, buszt váltottunk, és bementünk vásárolni a közértbe.

Mikor fizetésre került a sor, akkor vettem észre, hogy a táska nincs rajtam... Csak ekkor szembesültem vele.

Megvártam két 53-as buszt, amelyek jöttek vissza, hátha azok valamelyikén maradt, mert nem tudtam végigpörgetni az eseményeket. Pár perc kellett, amíg leesett, hogy az a 139-es buszon maradt. Fognom kellett a 4 évesem kezét, és mire minden táskát összeszedtem és kiverekedtük magunkat a tömegen, ott hagytam az ülésen.

Kisebb sokkot kaptam, mert az iratoktól kezdve a pénztárcám, plusz egy boríték volt benne az aznap megkapott fizetésemmel. Nagy nehezen haza kavarodtunk, felhívtam a központi számot, mert hirtelen nem tudtam mit tegyek; gondolkodni sem tudtam pár percig. Végül elballagtam a gazdagréti végállomásra, hátha leadták a sofőrnek, vagy a sofőrők jelezték egymás között, hogy náluk van egy táska. Mondom: csak reménykedtem...

Bementem, az egyik fiatalember kinyitotta a talált tárgyak fiókját és persze nem volt benne semmi. Ekkor lépett ki a másik Buszvezető (bocsánat, sajnos nem tudom a nevét) és kérdezte a nevemet. Akkor láttam, hogy kezében van valami. Az utazási igazolványom volt az...

Miután adatokat egyeztettünk, megnéztem a táskám HIBÁTLAN tartalmát; akkor múlt el a sírógörcsöm az óriási megkönyebbüléstől. Aláírtam a papírt, amelyre ő részletesen leírt mindent, mi van a táskámban. A sofőr emberséges és együttérző volt. Hálám örökké üldözni fogja az emberséges hozzáállásért, amit irántam tanúsított.

Ugyanúgy azt a Fiatalembert, aki szemüveges, mert csak ennyit tudok róla, aki észrevette és leadta a táskámat vezetőnél. Mondta, hogy két gyerekkel utaztam és ott felejtettem. Tényleg szeretném mindkettőjüknek megköszönni, hogy a kezdeti sokk után jól zárult a napom.

Szeretném, ha közölnék a levelemet, mert én is gyakran morgolódom: késik a busz, nincs hely, egyebek. De egy ilyen kedves emberi hozzáállás képes kitörölni az egészet. Mert mindketten jó emberek. Rajtuk múlt minden, hogy semmi nem hiányzik a táskámból. Azért írtam Önökhöz, mert nem tudok hova fordulni, hogy az én szétszórtságom ellenére megvan minden iratom és pénzem.

Mégegyszer szeretném mindkettőjüknek MEGKÖSZÖNNI!!!!