Az egyik...

78-as busz érkezik Buda felől a Blaha Lujza térre. Kocsi megáll, ajtó kinyit, utasok le, utasok fel. A buszba irányuló ember-áramlat megindulása alatt középtájról előkerül egy hölgy: le akar szállni. Mivel  már a felszállók uralják az ajtót, nem jut le, ellenben elkezd veszekedni az utolsó felszállóval, hogy ugyanmár, várja meg míg leszállnak. A sofőr mindeközben tette a dolgát: indításjelző, ajtók be, lámpához előregurul.

Hősünkben ekkor esett le a tantusz: ő itt már nem jut le. Ennek örömére eleresztett egy határozott legyenszívest, amit azonban a sofőr vélhetően nem hallott meg. Vagy ha mégis, akkor sem tudott mit kezdeni vele: a legyenszíves magában ugyanis elég információszegény közlemény. Ezalatt a lámpa zöldre váltott, a 78-as tovaszállt, a hölgy rajta maradt.

Tegyétek meg tétjeiket, ki a hibás?
 -- a leszálló hölgy, aki szerint a korán felszálló pasas miatt maradt fent a buszon?
 -- a felszálló pasas, aki szerint a hölgy későn kezdte meg a leszállást?
 -- vagy a sofőr, aki vélhetően semmit nem érzékelt ebből a kicsiny szociodrámából?


...és a másik

Legnagyobb örömünkre végre felújítják az Erzsébet királyné utat. Ezen jeles esemény alkalmából munkagépek, IFA-k és egyéb állatfajok múlatják az úttesten az időt. A felmart úttesten hazafele zötykölődvén kikerültünk egy zöld kisteherautót, amelynek a bal visszapillantó tükre üveg nélkül nézett bele a világba.

Pár megállóval később az imént elhagyott gépjármű nagy tempóval megelőzi a buszt, majdnem beleszáll a kereszteződésben közlekedőkbe, majd rutinosan beáll a soronkövetkező buszmegállóba. Buszunk miatta kicsit előrébb állt meg. Kisteherautóból fiatal srác kiugrik, buszhoz rohan, ordít: levitted a tükröm üvegét, levitted. Azt az üveget -- tegyük hozzá -- ami a kikerülés pillanatában sem volt már a helyén.

Utastárssal előrecammogunk sofőrhöz, megemlítjük neki ,hogy az előzésnél mi nem láttuk a tükröt a helyén, ha kell adunk nevet, postacímet és ha kell később is megerősítjük ezt. Sofőr hümmög, szerinte sem vitte le a tükröt. Kisteherautós mobitelefonál. Utastárs odamegy hozzá, bizonygatja neki, hogy nem kell a cirkusz, az üveg már korábban sem volt a helyén. Pár perc múlva a srác bepattan a kocsiba és elszelel.

A maga nemében azért a buszsofőrünk is sokkoló volt: amikor diktáltam a nevemet, megkérdezte, hogyan is kell írni az s betűt...


Üdv.:
Ibigoo