Kedves BKV! 

 

Mi a teendő akkor, ha a merto vezetője veszélyezteti az utasok testi épségét? 

 

Történt 2008. 10. 08.-án, reggel 08.35 körül. 

 

Minden nap a kettes metróval utazom a munkába, nagyjából azonos időben, 8.30 és 9 óra között. A ma reggeli metrósofőr egy ámokfutó volt. Ilyet még nem láttam. Megérkezik a megállóba. A szerelvény zsúfolásig tömve, a peronon szintén rengeteg a várakozó. Az ajtó kinyílik. A vezető azonnal közli, hogy zárja az ajtókat. Még ki se szállt, aki ki akart, nemhogy a beszállók elindulhattak volna a kocsi belseje felé. A sofőr üvölt és dudál, majd egyszer csak valóban bezárja az ajtókat. Aki bújt, aki nem! Volt, aki fönnmaradt, és volt, aki ottmaradt, mert képtelen volt fölszállni a metróra. Ja, és volt, aki a két ajtószárny közé rekedt, és csak komoly izommunkával tudta kiszabadítani magát. (Elképzelek egy babakocsis anyukát vagy apukát ilyen helyzetben: babakocsi betol, ajtó bezár, szülő kinnmarad. Klassz!) 

 

Panaszt tettem a forgalmi ügyeleten, lévén kismama, és ha pl. engem csuk oda, akkor annyi. Meg több utasnak vissza kellett metróznia egy megállót, mert nem tudott ott leszállni,ahol akart. S valószínűleg sokan el is késte a munkahelyükről, mert lemaradtak. 

 

A forgalmi ügyeleten azt mondta egy valóban kedves úr - hogy jót is mondjak - hogy köszöni, megvizsgálják, tudnak róla, mert az a szerelvény késésben volt, későn indult. 

 

Kérdem én: az utasok miért tehetnek arról, hogy a szerelvény késve indult? Ja, és mért indult késve a szerelvény? Valószínűleg nem kevés késéssel, mert az Őrs vezér tértől a Stadionok két megálló, de már ott is alkalmazta a vezető a késés behozásának e furcsa módját. Mért az utasok szívják meg a BKV hülyeségét?

 

egy utas