Július 4-én "Rossz volt a lyukasztó, mégis büntettek a BKK jegyellenőrei" címmel megjelent bejegyzésünkre az alább olvasható levélben reagált a BKK. Mint az a közlekedési központ válaszából kiderült, a panaszos utas lánya a helyszínen nem arra hivatkozott, hogy hibás volt a jegykezelő, csupán egy kezeletlen jegyet adott át a jegyellenőrnek és jelezte, hogy a következő megállónál leszáll, tehát ott és akkor nem jelezte, hogy a rossz lyukasztó miatt nincs érvényes jegye. Legalábbis a BKK ellenőreinek állítása szerint. Álljon itt a válasz is, és döntse el mindenki maga, hogy most akkor mi az igazság:

Tisztelt Gál Mihály!

A BKV-figyelő blogon „Rossz volt a lyukasztó, mégis büntettek a BKK jegyellenőrei” címmel megjelent bejegyzés kapcsán a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója azonnali vizsgálatot rendelt el, amely a következő eredménnyel zárult:

A bejegyzésben említett hölgyet munkatársunk elsőként ellenőrizte, miután megkezdte munkáját az autóbuszon. A hölgy - egy másik, utazási jogosultságát egyébként igazoló hölgy társaságában - csak egy kezeletlen jegyet tudott átadni az ellenőrnek, majd kijelentette, hogy mivel nem érvényesítette azt, le szeretne szállni. Az utas nem hivatkozott arra, hogy a jegykezelő hibája miatt nem tudta érvényesíteni a jegyét. Az intézkedő jegyellenőr és kolléganője az utasokkal együtt leszállt a következő megállóban, itt fejeződött be a pótdíjazás.

Az utas először nem kívánt együttműködni munkatársunkkal, majd végül – a pótdíjazási lehetőségek ismertetését követően – a csekken történő fizetést választotta, és önként átadta adatai felvételéhez a személyazonosító igazolványát. A pótdíjazás közben az utas többször kifogásolta, hogy a jegyellenőr nem fogadta el kezeletlen jegyét, és ezért több sértő megjegyzést is tett rá. A jegyellenőr nem reagált a sértésekre, csak átadta a hölgynek a befizetési csekket, valamint visszaadta a kezeletlen jegyet és az igazolványt is. Az utas a csekk átvételét aláírásával igazolta, majd kijelentette, hogy nem fogja azt befizetni. A két hölgy ezt követően távozott a megállóból, az intézkedő jegyellenőr pedig kolléganőjével együtt felszállt a következő autóbuszra, és folytatta munkáját.

Amennyiben az utas az érvényesítő készülék hibájára hivatkozott volna, állítását munkatársunk próbajeggyel ellenőrizte volna. Az utas azonban egy szóval sem említette a hibát, csak annyit kért, hogy a következő megállóban szálljanak le, ezért idő hiányában már próbajegy kezelésére nem kerülhetett sor. Ha a jegyellenőr azt tapasztalja, hogy a jegykezelő készülék üzemképtelen, úgy az utas kezeletlen menetjegyét elfogadja, és az előírásoknak megfelelően betépéssel érvényesíti, majd rávezeti az ellenőrzés pontos idejét, a viszonylatszámot és az azonosító számát is.

Álláspontunk szerint a jegyellenőr a hölgyet a szabályoknak megfelelően vonta pótdíjazási eljárás alá.

Üdvözlettel:
Budapesti Közlekedési Központ

Olvasónk, Márton az alább olvasható levelével azért fordult hozzánk, hogy felhívja a figyelmet a 103-as busz vonalán tapasztalható állapotokra. Mint az a levélből kiderül, nagy a gond a járművek követési idejével és a műszaki állapotával is. Mint írja, a BKV (BKK) menetrend-szerkesztői valószínűleg elfeledkeztek erről a vonalról, ezért nem sűrítették a járatot, holott a néhány éve átadott Kopaszi gát és az idén nyitott Zöld Pardon miatt megnövekedett utasforgalom ezt igényelné. Részletek alább, a levélben:

Kedves BKV-figyelő!

Jó pár hónap (év) után most úgy érzem, eljutottam arra a pontra, hogy ezt nem tűröm tovább, amit művelnek a fentebb említett 103-as járaton.

A problémám az, hogy az elmúlt évek, illetve az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján lassan már szavakkal sem tudom illetni azt, ami azon a vonalon megy. Sajnos rendszeresen használom és használtam edzésre járáshoz, de az utóbbi 9 hónapban naponta minimum 2 szer, de van, hogy 4 szer kell, hogy ezzel közlekedjek, ugyanis a munkahelyem is arra fele van. (régen is utáltam a 103-ast, de most munkahely miatt sajnos még inkább élvezhetem a szolgáltatást). Dél-budai lakos vagyok, és a 103 - 23 - 66 os vonalon kell közlekednem a munkahelyemre, és sokszor edzésre is. Van megoldás a Petőfi híd fele is, de az jóval hosszabb.

A dolog ott kezdődött, hogy én már kb. 1-2 évvel ezelőtt is jeleztem szép hosszú levél formájában, hogy katasztrófa az a vonal, a ritka járatok, a folyamatos késések, kimaradások, lerobbanások, miatt, továbbá, hogy a Lágymányosi hídtól Budára nincs más összeköttetés. Az utóbbi pár hónapban folyamatos problémák voltak mindennap reggel, és délután is, és főként most, mióta az iskola véget ért.

A problémáim, illetve felvetéseim, amikre keresem a megoldást, a következők:

-Hogy van "pofájuk" hétköznap csúcsidőben 10 percenként közlekedtetni a járatokat, amire még rájön 5-8 perc késés, mindennap, minden alkalommal, reggel és délután is, mindezt úgy, hogy NINCS helyettesítő járat azon a vonalon (ha csak az 1-es villamost meg nem csinálnák).

-A következő a menetrend. Ami ugye most a tanszünetben ritkított. Na most elárulom ezeknek a nyomorékoknak, hogy ugyan gyerekek nem járnak suliba, de a Kopaszi gát és a Zöld Pardon miatt kb háromszoros az utasforgalom. Ez sem tűnt fel nekik. Itt is megindokolnák biztosan a paraméterkönyvükkel. Jót röhögtem, mikor meghallottam, hogy a ZP ott lesz a híd lábánál. Mondom, és mivel közlekednek az emberek majd? A szar és ritka 103-assal? És éjszaka? Pontosan nulla a tömegközlekedés arra fele. De természetesen ezek sem indokolják a járatok sűrítését.

A mai napom (07.02.) konkrétan így nézett ki:

Kelenföldi Pályaudvarról 06:55 kor induló busz kimaradt. Jött a 07:02-kor induló. Természetesen 2-3 perc késéssel jött, majd az összes zöld lámpa előtt lefékezett, vagy éppen a megállóban állt még 1 percet, hogy még véletlenül se lehessen átmenni a zöldön. Én magamban anyáztam, és téptem a hajam. Ezt követően olyan 5-6 perces késéssel elértünk a Lágymányosi hídig (jelzem: nem volt se dugó, se forgalom) Majd mivel ezek következtében lekéstem a 23-at, és a 23E t is, ami szintén nagyon gyakran jár, valamint a TESCO mögött közlekedő volánbuszt is, meg a HÉV-et is, így ültem, malmoztam, idegeskedtem, futkostam fel alá, és végül 15 perces késéssel, csurom izzadtan beértem a munkahelyemre. (* és megjegyzem, nem fogok még 20 perccel előbb elindulni azért, hogy ez ne történjen meg, ugyanis én normál időben indultam)

Hazafele: Lágymányosi híd, csurig tömött megálló, a 18:07-re tervezett busz megjön 18:14 kor. Ekkor jött csak az élvezet: Volvo busz csurig tele, melyen a légkondi vagy nem működött, vagy nem akarták bekapcsolni... Az emberek nagy része láthatóan a Kopaszi gátra ment. Én pedig csak szerettem volna hazajutni. Így 18:30-ra szintén csurom izzadtan és idegesen sikerült hazaérnem.

Köteles vagyok ezeket eltűrni? Melynek nagy része nem dugó, vagy váratlan akadály következménye, hanem szervezési és sofőr hiba? Köteles vagyok mindennap futva idegesen, leizzadva érkezni mindenhova? És más vonalon miért lehet normálisan mindezek nélkül közlekedni? A legsűrűbb belvárosi vonalak is teljesen jól járhatók. Ez meg egy kalap szar, pedig 2-3 sávos utakon megy, ahol 50-70-nel lehet menni.

Köszönettel: H. Márton

Tegnap "Evezősökkel ordibált a BKV-hajó kapitánya" címmel megjelent bejegyzésünkre az alább olvasható levélben reagált a BKV. Mint az a társaság válaszából kiderül, a hajózási szabályzat szerint egy menetben lévő hajó útját 200 méteren belül tilos keresztezni, illetve oldalirányban sem szabad megközelíteni 30 méteren belül, tehát ha az evezősök tényleg veszélyesen közel kerültek a BKV hajóhoz, akkor az egyértelműen az ő hibájuk, derül ki a BKV leveléből:

Tisztelt Gál Mihály!

A BKF Figyelőn megjelent bejegyzésére az alábbi tájékoztatást adjuk:

A hajózási szabályzat szerint egy menetben lévő hajó útját 200 méteren belül tilos keresztezni, illetve oldalirányban sem szabad megközelíteni 30 méteren belül. A BKV hajója kb. 10 km/h sebességgel közlekedik, így a törvény által említett 200 méteres biztonsági távolságot 1,5-2 perc alatt teszi meg, ezért a hirtelen találkozás csak az evezős szabálysértése esetén jöhet létre. Egy hajó nem képes „hirtelen irányt” váltani, ahogy a panaszos említi.

Kérjük az evezősöket, hogy a balesetmentes közlekedés érdekében tartsák be a vízi közlekedés előírásait! Ez mindenki közös érdeke.

Üdvözlettel:
BKV Zrt.

2012. július 15-én, vasárnaptól – illetve egy járat esetében július 20-án, péntektől – az éjszakai járatok többségére is kiterjeszti a BKK az első ajtós felszállási rendet. Az eredményes ellenőrzési rendszert az elmúlt hónapokban is folyamatosan bővítették egyes kevésbé forgalmas, nappal közlekedő autóbuszokon. A Budapesti Közlekedési Központ elérkezettnek látta az időt arra, hogy az éjszakai járatokon is ezzel a módszerrel, még felszállás előtt szűrje ki az érvényes jegy vagy bérlet nélkül utazókat.

Az elsőajtós felszállási rendet az éjszakai autóbuszokon a következő ütemezés szerint vezetik be:

A július 15-éről 16-ára, azaz vasárnapról hétfőre virradó éjjeltől kezdődően a 901-es, a 908-as, a 918-as, a 922-es, a 930-as, a 931-es, a 937-es, a 938-as, a 940-es, a 941-es, a 943-as, a 948-as, a 960-as, a 963-as, a 964-es, a 966-os, a 972-es, a 980-as, a 990-es, a 992-es, a 994-es, a 996-os, a 996A, a 998-as és a 999-es éjszakai autóbuszokra csak az első ajtón lehet felszállni. Leszállás céljára a hátsó ajtók vehetőek igénybe.

A július 15-éről 16-ára, azaz vasárnapról hétfőre virradó éjjeltől kezdődően a 909-es, a 979-es és a 979A éjszakai autóbuszokra a kisebb forgalommal bíró napokon, azaz a vasárnapról hétfőre, a hétfőről keddre, a keddről szerdára, a szerdáról csütörtökre és a csütörtökről péntekre virradó éjszakákon csak az első ajtón lehet felszállni. Leszállás céljára a hátsó ajtók vehetőek igénybe.

A július 15-éről 16-ára, azaz vasárnapról hétfőre virradó éjjeltől kezdődően a 900-as, a 956-os és a 968-as éjszakai járatok szóló autóbuszaira (azaz a nem csuklós buszokra) csak az első ajtón lehet felszállni. Leszállás céljára a hátsó ajtók vehetőek igénybe.

A július 20-áról 21-ére, azaz péntekről szombatra virradó éjjeltől kezdődően a 914A autóbuszokra csak az első ajtón lehet felszállni. Leszállás céljára a hátsó ajtók vehetőek igénybe.

A nappal közlekedő autóbuszok első ajtós felszállási rendjéhez képest az éjszakai buszok első ajtós felszállási rendjében változás, hogy aki a járműre felszállva szeretne jegyet vásárolni, az nem a járművezetőnél válthatja meg az utazásra jogosító értékszelvényt, hanem az első ajtónál álló biztonsági őröktől, akik emellett a felszállók jogosultságát ellenőrzik.

A 907-es, a 914-es, a 923-as, a 950-es, a 950A, a 973-as éjszakai autóbuszok – és a 2011 májusa óta éjszaka is közlekedő 6-os villamosok – felszállási rendje nem változik.

Az elsőajtós felszállás ellenőrzési rendszere megteremti a lehetőséget arra, hogy még a felszállás előtt kiszűrjék a bliccelő utasokat. A BKK elsődleges célja ugyanis nem a pótdíjazás, hanem a jogosulatlanul, azaz érvényes jegy vagy bérlet nélkül felszálló, bliccelők számának csökkentése.

Olvasónk, Erős Levente tegnap este a Facebook oldalunkon az alább olvasható történetet tette közzé. Elmondása szerint este 8 óra után néhány percel a BKV Lágymányos nevű hajója kis híján elütötte a négypárevezős hajójukat. Részletek alább olvashatók:

Ma este 8 óra után pár perccel a Lágymányos nevű BKV hajó kis híján elütötte a négypárevezős hajónkat, amiben (menetiránynak háttal ülve) az Újpesti-öböl partja mentén haladva, senkit nem zavarva edzettünk.

Tudtuk, hogy előttünk van, csakhogy hirtelen irányt váltott, direkt ránk húzta a kormányt, amire nem számítottunk, csak azt vettük észre, hogy a hajó orra már fölénk magasodik. Dudálni nem dudált, amikor ezt sérelmeztük, a kapitány ocsmány stílusban válaszolt, legvégül annyit mondott, hogy "Megtalállak, köcsög!"

Nem ez az első hajóskapitány, amelyik provokált. Kajakosokkal, kenusokkal, evezősökkel történt már hasonló incidens az Öbölben. Ideje lenne kiszórni az elmebetegeket a BKV-tól, akik attól érzik magukat királynak, hogy néhány tonna vasat irányítanak...

A Budapesti Közlekedési Központ a BKV közreműködésével a FUTÁR projekt keretében új forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszert épít ki. A fejlesztés amellett, hogy a műholdas rendszer révén nagymértékben segíteni fogja a közösségi közlekedés valós idejű folyamatos, 24 órán át történő felügyeletét a megrendelő BKK részére, a legmodernebb technológiai vívmányok révén biztosítja majd azt is, hogy a budapesti tömegközlekedést használók a lehető leggyorsabban érjék el céljukat, miközben tájékozódhatnak a forgalom pillanatnyi állapotáról is.

A FUTÁR (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer) egy olyan integrált közösségi közlekedési informatikai rendszer lesz 2013-tól, összesen 6,7 milliárd forint tervezett összköltségvetéssel, melynek megvalósítására a BKK és a BKV mintegy 4 milliárd támogatást nyert az Új Széchenyi Tervből, az Európai Unió fejlesztési forrásaiból. Létrejöttével teljes mértékben ki fogja váltani a főváros felszíni tömegközlekedésének jelenlegi korszerűtlen, valós idejű adatokat nem kezelő utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszereit, melynek eredményeként a diszpécserközpontban hatékonyabban tudják majd biztosítani az egyenletes, menetrend szerinti járműkövetést, váratlan esemény bekövetkezte esetén pedig gyorsabban és eredményesebben tudnak majd beavatkozni. A közösségi közlekedés minőségét és hatékonyságát ugyanis nem csak a járműpark állapota határozza meg, hanem a forgalomirányítási rendszer is. A járművezetők, az utasok és a forgalomirányítók közötti többoldalú, valós idejű kommunikáció révén ez a rendszer teszi a járműveket a változó közlekedési feltételekhez alkalmazkodni képes, egységes flottává. Összességében tehát nagymértékben javulhat a szolgáltatás minősége, amit remélhetőleg minden budapesti utas tapasztalni fog.

Ma a BKK és a BKV diszpécsereinek nincs információjuk arról, melyik busz vagy villamos merre tartózkodik, erről információt csak a járművezetőtől kaphatnak, egy mára igen alacsony megbízhatóságú rádiórendszer segítségével. Ezáltal a BKK forgalomfelügyeleti diszpécserei nehezen tudják azt befolyásolni, hogy a járatok ne egyenetlenül közlekedjenek és ne forduljon elő az, hogy két busz jön egymás után, majd hosszú ideig nem érkezik járat a megállóba, mely bosszantó jelenséget sajnos a budapestiek jól ismernek. Ennek vet véget a FUTÁR-projekt: a diszpécserek műholdas nyomkövetéssel folyamatosan követik majd a járműveket és így folyamatosan tudják majd szabályozni a felszíni járművek közlekedését, vagy épp sokkal könnyebben és gyorsabban lehet majd megszervezni egy villamos- vagy metrópótlást zavar esetén. Mindezeken túl a rengeteg információ segítségével a rendszer képes kiszámolni, hogy melyik jármű mikorra ér egy adott megállóba, így erről mobiltelefonon, interneten, illetve 257 helyszínen az oda a projekt keretében telepített kijelzőkön is adunk majd tájékoztatást. A diszpécserek és a járművezetők közötti megbízható kommunikáció érdekében teljesen új, korszerű rádiórendszer épül ki.

A projekt főbb elemei:

· Modernizált forgalomirányítás: valós idejű, műholdas alapú információk a járművek helyzetéről és így javuló beavatkozási képesség a BKK részéről, informatikai intelligenciával támogatott diszpécseri munka, új diszpécserközpont a Szabó Ervin téren, melynek segítségével a Budapesten közlekedő villamosokat, trolibuszokat és autóbuszokat egyetlen központból irányíthatják. A megbízható kommunikációt új rádiórendszer segíti majd.

· Dinamikus utastájékoztatás: a megállóhelyeken és járműveken elhelyezett kijelzők segítségével az utasok valós idejű információkat kaphatnak. Ez megkönnyíti az utazás tervezését és kiszámíthatóbbá is teszi azt. Az új kijelzők a mostaninál szélesebb körű tájékoztatást nyújtanak majd: a jármű útiránya, indulási ideje mellett forgalmi változás esetén az utasok tájékoztatása mind a járműveken, mind a megállókban azonnal megtörténik. A rendszer majdnem pontosan ki tudja majd számítani, melyik járat mikorra ér az útvonalán található megállókba a menetrend és a valós forgalmi helyzet alapján, ez pedig segíti az utastok tájékoztatását.

· Forgalmi tervezés: több és pontosabb adat áll majd rendelkezésre a járművek helyzetéről, ezáltal nemcsak az utasok, de a közlekedésszervező számára is tervezhetőbbé válik a közlekedés és pontosabb, megbízhatóbb, költségtakarékosabb menetrendek készülhetnek.

· Előnyben részesítés: a rendszer részeként 30 jelzőlámpás helyszínen részesülhetnek majd előnyben a közösségi közlekedési járművek, ami rövidíti az utazási időt, és a szolgáltatónak is jelentős megtakarításokat eredményez.

A létrehozandó rendszer a Budapesten közlekedő 2295 darab villamoson, trolibuszon és autóbuszon biztosítja majd a valós idejű forgalomkövetést műholdas fedélzeti rendszer telepítésével.

Amelyik jármű erre alkalmas, ott ez a fedélzeti rendszer vezérli majd a hangos utastájékoztatást, illetve a kijelzőket is. Számos járművön, így az Ikarus 412 és 435 típusú trolibuszokon, valamint a Ganz csuklós, Tatra T5C5, T5C5K és a TW 6000 és TW 6100 típusú (hannoveri) villamosokon új fedélzeti és külső utastájékoztató kijelzők kerülnek beépítésre. Mindezeken felül  257 megállóhelyen és csomópontban létesülnek olyan kijelzők, melyek az adott megállóba érkező következő járatokig hátra lévő várakozási időt mutatja, a valós forgalmi helyzet alapján.

A FUTÁR-projekt fővállalkozója a Synergon Rendszerintegrátor Kft. , melynek a rendszer „lelkét” képező szoftverrendszert szállító alvállalkozója a szerte a világban több kontinensen hasonló rendszereket sikerrel bevezető német IVU.

Bízunk benne, hogy a rendszert a vállalkozók határidőre elkészítik és így a XXI. század követelményeinek megfelelő intelligens közlekedési megoldásokat a BKK 2013 során az utasok szolgálatába állíthatja. 

Nagy ovációval fogadták az utasok a Puskás Ferenc Stadionhoz érkező hófehér, új metrókocsit, amelynek ülésein többen rögtön kényelmesen elnyújtóztak. Az Alstom vezetője kedd délelőtt nyújtotta át a régóta várt, új metrószerelvény kulcsát Tarlós Istvánnak, aki az ünnepségen megjegyezte, hogy "a sírból kellett visszahozni" a metrószerelvények ügyét. Az új kocsik szeptembertől közlekednek majd a kettes metró vonalán, -írja az Origó.

Csodálkoztak a metró utasai, akik a Puskás Ferenc Stadionnál szálltak ki kedd délelőtt, mert a lerobbant, rozsdásodó kék metrókocsik között az egyik vágányon egy hófehér, modern szerelvény állt. A legtöbben telefonjukkal azonnal lefényképezték a száz méter hosszú szerelvényt, amelyből a gyülekező újságírók és politikusok miatt egyre kevesebbet lehetett látni.

Az Alstom a tizenegy órakor kezdődő ünnepségen adta át Tarlós István főpolgármesternek az új metrószerelvényt, amellyel most csak az újságírók utazhattak, a budapesti utasok szeptembertől használhatják majd. Az átadón a média képviselői mellett főként a fővárosi fideszes politikusok jelentek meg, akiknek annyi szerep jutott, hogy felszabadultan mosolyogjanak.

Részletek, és további képek az Origó cikkében találhatók! ›››

A napokban megkezdi a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV Zrt. egy teljesen elektromos hajtású autóbusz többhetes magyarországi tesztelését. Az eBUS-12 egy kínai gyártó, a BYD terméke, a legkorszerűbb akkumulátoros hajtásnak köszönhetően egy feltöltéssel akár 250 kilométer megtételére is képes, a végsebessége pedig eléri az óránként 70 kilométert. A villamos hajtású jármű közlekedése során károsanyagot nem bocsát ki, emiatt a jövő városi buszközlekedésének ideális eszköze lehet. Újdonság, hogy az elektromos busz 12 méter hosszú, míg az eddigi, a piacon lévő akkumulátoros buszok zömében a kisebb méretű kategóriába tartoztak.

A BYD gyártmányú eBUS-12 busz a Törökbálinti Önkormányzat anyagi támogatásával érkezett Budapestre, a kínai Sencsen városában már 500 darab közlekedik belőle. Amellett, hogy rendkívül környezetkímélő, energiahatékonysága is kiváló: az áramot előállító erőművek veszteségét is figyelembe véve fele annyi energiát fogyaszt, mint egy hasonló méretű dízel busz, az akkumulátorok teljes feltöltéséhez pedig mindössze 4 órára van szükség, sőt hatékony energiafelhasználását áram-visszatápláló fékrendszere is segíti. A 12 méter hosszú járművön 25 ülő- és 55 állóhely található, tehát nagyjából ugyanannyi utast tud szállítani, mint a fővárosban most közlekedő szóló autóbuszok.

Július 11-étől, szerdától kezdődően a dél-budai térségben és a belvárosban, terveink szerint a 26-os, a 88-as, a 102-es, a 105-ös, a 112-es, a 172E, a 178-as és a 240E jelzésű autóbuszok vonalain teszteljük a járművet, és várhatóan július 28-áig szállít majd utasokat a fővárosban. A részletes menetrendet a teszt megkezdésekor honlapunkon tesszük közzé.

A járművel kapcsolatban szerzett tapasztalataikat meg is oszthatják velünk: ügyfélszolgálati munkatársaink várják hívásukat a 06-1-258-4636-os telefonszámon. Ha szívesebben írnának e-mailt, visszajelzésüket a bkk@bkk.hu e-mail címre küldhetik.

Kérjük, hogy véleményük kialakítása során figyeljék meg az utasülések számát, elhelyezkedését, az ülések közötti folyosó méretét, a kapaszkodók mennyiségét, a kapaszkodási lehetőségeket, de fontos szempont lehet az utazás során tapasztalt komfortérzet, az utastájékoztatás minősége, valamint a jármű megjelenése, esztétikuma is.

A tesztautóbusz menetrendje és részletesebb műszaki paraméterei, valamint a róla készült fotók hamarosan elérhetők lesznek a www.bkv.hu oldal BKV-zó menüpontja alatt a Járműtesztekre kattintva.

A BKK és a BKV számára is hasznos lehetőség, hogy egy olyan autóbuszról szerezhet közvetlen üzemeltetési tapasztalatokat, amely teljesen elektromos meghajtású. Az autóbuszon való utazás - mint minden autóbuszteszt ideje alatt - most is ingyenes, -írja közleményében a BKK.

Az elmúlt években néhány alkalommal már előfordult, hogy a blogra író olvasók a történetüket kiszínezve, a valóságtól elrugaszkodva mesélték el esetüket. Mivel ezekre egytől egyig fény derült, az olvasók rájöttek, hogy ezzel nem érdemes szórakozni, a valóság mindig kiderül. Éppen ezért ritkák az ilyen esetek, azonban hazugság lenne azt állítani, hogy nem fordult elő ilyen.

Az elmúlt 5 évben több ezer bejegyzés jelent meg a blogon, a Facebookot is ide véve ez a szám 10 ezer fölött van. Úgy gondolom, hogy ilyen számok mellett a néhány, maximum egy tucat, egyébként egyáltalán nem kirívó ilyen eset nem számít soknak, tehát még mindig jó az arány. Azonban ami most történt velünk, arra még nem volt példa.

Pár napja két Facebookra feltöltött kép és a mellékelt információk kapcsán azt írtuk, hogy az FLR-717-es rendszámú Volvo busz utasterében 47 fokot mutatott a belső hőmérő. Ha rossz a klíma, akkor ez megeshet, sajnos nincs ebben semmi meglepő, éppen ezért nem is gyanakodtunk a sztori hitelességét illetően. Pedig kellett volna, ugyanis ma kiderült, hogy a kép feltöltője, Molnár Péter elfelejtette leírni, hogy az állításaival ellentétben a két kép nem ugyan azt a buszt ábrázolja, és azt is elfelejtette megosztani velünk, hogy a 47 fokot egy napon álló, végállomáson várakozó busz utasterében mérték.

A BKV belső vizsgálatot folytatott, aminek az eredménye az lett, hogy az FLR-717-es busz vezetőjét majdnem kirúgták egy olyan kép miatt, amit nem is ő készített, és amihez semmi köze. Szerencsére a műszerfalon lévő adatokból sikerült megállapítani, hogy a két busz nem ugyan az, így a buszvezető megúszta a büntetést.

Minderről ma Huber Csaba olvasónknak számolt be a Facebookon, neki köszönhető, hogy hozzánk is eljutott az igazság. Mint írja, a busz hőmérőjét ábrázoló képet egy buszvezető készítette, és ő töltötte fel az internetre azzal a céllal, hogy bemutassa, mennyire felmelegedett a busz a várakozás közben. Molnár Péter olvasónk ennek ellenére a valóságot elferdítve úgy osztotta tovább az információkat, hogy az majdnem egy BKV-s állásába került. Úgy gondolom, hogy egy ilyen eset nem maradhat következmények nélkül, és erről beszélni kell. Minden olvasóban tudatosítani kell, hogy a blogon megjelent információkat a BKV elolvassa, és az illetékesek kivizsgálják a történteket. Minden mondatnak és állításnak súlya van, ami akár egy dolgozó állásába is kerülhet, éppen ezért senki sem engedheti meg magának, hogy a valóságtól eltérő történetet küldjön be nekünk.

Ahogy az a blog bemutatójában és szabályzatában is olvasható, bármennyire is igyekszünk, sajnos nem tudunk minden történet valódiságáról meggyőződni, éppen ezért a blogon megjelent információkért mindig az vállalja a felelősséget, aki a történetet beküldi, aki leírja az adott esetet. Ha kiderül egy levélről, hogy nem fedi a valóságot, minden esetben jogi lépéseket teszünk, ahogy megtesszük ezt ma is.

A BKV-figyelőnek nincs szüksége kitalált, hatásvadász történetekre, nincs szüksége kamu sztorikra. Azért fontos erről beszélni, mert a későbbiekben sem fogjuk tolerálni, ha valaki hazugságokkal vezeti félre az olvasókat és a BKV-t, ezzel rombolja a blog és a szerkesztők hírnevét.

A fenti esettel kapcsolatban ahogy már írtam, a szükséges jogi lépéseket a mai napon megtettük.

Az okozott kellemetlenségek miatt a BKV-tól és az érintett járművezetőtől olvasónk nevében is elnézést kérünk!

Bár a BKV szerint évente csak párszor törik ki a buszok ablaka vázszerkezeti hiba és hőtágulás miatt, az utóbbi napokban több ilyen jelenséget bemutató felvételt is kaptunk, és publikáltunk. Most a Kelenföldi pályaudvaron törött ki egy Ikarus 435-ös busz ajtajának az ablaka, valószínűleg a meleg miatt.

"Valószínűleg sokat vesztegelt a Kelenföldin a napon, és kitágult az ajtókeret. A bal ajtó a feszültségtől megadta magát, miközben csukni próbálta a sofőr. Az alsó felén látszik, hogy a cső eltört" -írja a Facebook falunkon Pásztor Tamás olvasónk.

A szétszóródó szilánkok bár okozhatnak sérüléseket, a jelenség veszélytelenebb, mint látszik. Az anyagi kár azonban nem elhanyagolható, ugyanis az ilyen "spontán" ablaktörések 50-80 ezer forintjába kerülnek a BKV-nak.

A fenti fotóm kapcsán ma a Facebook oldalunkon arról beszélgettünk, hogy ezek az új agyon-dizájnolt BKV várók nem jók semmire. Magasan van az aljuk, emiatt télen könnyen befúj a jeges szél. A tetejük hátrafelé leejt, emiatt az eső könnyen beesik alá. A tető átlátszó üvegből készült, emiatt a napfény ellen sem véd, melegebb van a váróban, mint a szabad ég alatt, ezt az utóbbi napokban mindenki tapasztalhatta.

Tisztában vagyok vele, hogy az utasok komfortérzete a váró tervezésekor másodlagos volt, inkább a reklámok elhelyezésére összpontosítottak, hiszen ezeket az Intermédia helyezte ki, de biztos van olyan megoldás, amivel utólag orvosolhatóak lennének ezek a problémák. Ti mit gondoltok erről? Én speciel a fehér fóliára gondoltam.

Olvasónk azt állítja, hogy lányát a 184-es buszon úgy büntették meg a BKK ellenőrei, hogy nem működtek a jegykezelők. Sem az anya, sem pedig a lány nem érti, hogy a hibás lyukasztó miatt miét kaptak 16 ezer forintos csekket.

Voltatok már hasonló helyzetben? Mi ilyenkor a teendő szerintetek?

Kedves BKV-figyelő!

Lányom  a mai napon(2012.07.04.) a 184-es járaton közlekedett Pestimre felé. A buszon nem működött a jegy kezelő készülék. Az ellenőr (udvariatlan kb. 45-50 v körüli férfi+egy hölgy, a nevüket nem tudom megírni mivel nem mutatkoztak be és igazolványt sem mutattak) elvette a kezeletlen jegyét + csekket állított ki 16.000,-Ft-ról!

Könnyű megfélemlíteni egy 45 kilós fiatal lányt, elkérni az iratait és büntetni. Kérdéseim a következők: Ha nem ellenőrzik a jegy kezelő készülék állapotát milyen jogon várják el az utastól, hogy kezelje a jegyét? Nincs elég jegy, hogy el kell venni az utastól? ( Megjegyzem lányomnál gyűjtőjegyből kitépett jegy volt!) Ez szabályos eljárásnak minősül? Írtam üzenetet a BKV elérhetőségére, de nincsenek illúzióim, hogy ellenőrzik az esetet.

Nem a szabályosan közlekedő utasokat kellene büntetni!

Legközelebb ha előfordul ilyen eset, majd igazolást kérünk a buszvezetőtől, hogy nem működik a lyukasztó. Gondolom lelkesen ad is majd...

Pénteken egy olvasói levél kapcsán arról vitatkoztak az olvasók, hogy vannak-e felesleges megállói a 200E busznak. A kommentekből azt sikerült leszűrni, hogy a levél írójának véleményével nem sokan értettek egyet. Olvasónk, gio azonban mégis úgy gondolja, hogy van egy felesleges megállója ennek a járatnak, méghozzá Kőbánya-Kispesten. Részletek alább:

Sziasztok!

A következő kérdéssel fordulnék hozzátok: mégis mi értelme van annak, hogy a 200E jelzésű (reptérre közlekedő) autóbusznak kettő darab Kőbánya-Kispest megállója van Budapest felé haladva? Repülőtéri dolgozóként szinte minden nap közlekedek ezzel a járattal, és nap mint nap tapasztalom, hogy ez mennyire megzavarja a turistákat.

Az első Kőbánya-Kispest megálló a régi felüljárónál van, a P+R parkoló mellett, rögtön a gyorsforgalmiról való lehajtás után. Bár a hangosbemondó tájékoztatja az utasokat angolul is, hogy a 3-as metró eléréséhez maradjanak a fedélzeten, ám amint megáll a busz, hatalmas "Metró 3" táblák utalnak arra, hogy mégis itt kell leszállni a járműről. A turisták egy része leszáll, a maradék megzavarodik, majd néhányan követik a leszállókat, néhányan fent maradnak. Akik leszállnak, azok jegypénztárt sem találnak: emlékeim szerint régebben a Frear-nek volt itt jegyeladási bódéja, ők ugye már nincsenek, így a sor beáll az automatákhoz, illetve időnként az ellenőrök is árusítanak jegyeket.

Ezt a megállót vagy meg kellene szüntetni; vagy a "Metró 3" táblákat kellene lecserélni vagy áthúzni őket, hogy egyértelmű legyen; vagy pedig árusítani kellene a menetjegyeket, mert ez így nagyon ciki, és gyakorlatilag senki sem jár jól. Ha például bemennének a buszok a Kökire, a turisták akár az üzletekbe is betévednének, de az biztos, hogy kulturáltabb körülmények között tudnának átszállni a metróra.

Ha úgy érzed, vesd fel ezt a problémát a BKK-nak is, kíváncsi volnék a válaszukra, illetve, hogy történhet-e valami az ügyben!

Üdv, gio

Eltüntetni a BKV lejáratott nevét, elsorvasztani a posztkommunista vállalatot, és megpróbálni újra hitelt szerezni a totálisan eladósodott tömegközlekedésnek - ez lenne a BKV megszüntetésének, illetve felosztásának célja és értelme a cég ügyeire rálátók szerint. Ha sikerül jó üzletet kötni, akkor olcsóbban megússzák a tömegközlekedés fenntartását, de lehet, hogy az utasoknak kell majd megfizetniük a spórolást.

"Az utasok ebből csak annyit fognak látni, hogy jajj, de szép új buszok járnak" - kommentálta a BKV átszervezéséről, illetve megszüntetéséről szóló híreket az [origo] kérdésére több, a BKV ügyeit jól ismerő forrás is. Az átszervezés még a terveket ellenzők szerint sem okoz majd a mindennapokban változást, legfeljebb, ha jól csinálják, sikerül majd új buszokat beszerezni, amire a BKV-nak jelenleg szinte semmi esélye sincs.

A Fővárosi Közgyűlés két hete fogadta el a György István és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettesek által jegyzett koncepciót, amely a mai formájában megszüntetné a BKV-t. A tervezet két lehetőséget vetett fel az átalakításra: a buszágazat kiválását (ebben az esetben a kötöttpályás ágazatok üzemeltetésére a BKV cégjogi értelemben fennmaradna), vagy két új - egy buszos és egy kötöttpályás - közlekedési társaság létrehozását. A létrejövő vállalat vagy vállalatok pedig szintén fővárosi tulajdonban lennének, a vagyonkezelő a Budapesti Közlekedési Központ lenne.

Cégjogi, illetve technikai kérdésnek tartja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója, hogy két új társaságra bomlik-e a BKV, vagy csak a buszágazat válik ki belőle. Vitézy Dávid az [origo]-nak azt mondta, főként a procedúra időigényétől és a finanszírozókkal való megállapodástól függ, hogy melyik megoldást választják végül, a cél azonban azonos: a fővárosi tömegközlekedés olcsóbb és hatékonyabb működtetése.

A cikk folytatása az Origón olvasható! ›››

A fent látható képeket olvasónk, Molnár Péter osztotta meg a Facebook oldalunkon. Ahogy az a felvételen is látható, az FLR-717-es forgali rendszámú Volvo buszon a klímaberendezés nem üzemelt, emiatt a busz belső hőmérője szerint 47 fok volt az utastérben.

Mivel a BKV-figyelő szerkesztői egyre több Volvo buszon tapasztalnak hasonlót, az esettel kapcsolatban megkerestük a Budapesti Közlekedési Központot, tőlük későbbre várjuk a tájékoztatást. Addig is ha ti is tapasztaltok hasonlót, rendszámmal együtt írjátok meg nekünk a kommentek között, vagy e-mailben!