Tisztelt BKV, Kedves sajtóiroda.

Az alábbiakban két lehetséges tervet szeretnék megosztani önökkel. Olyan terveket, melyek bevezetésével jelentősen visszaszorítható lenne a bliccelések száma. Kérem gondolják át ezeket, és számoljanak utána, mennyi plusz költséget jelentene ez a társaságuknak, valamint, megérné-e legalább az egyiket bevezetni.

Nagy razzia

Havonta legalább kétszer nagy ellenőrzést tarthatnának egy adott járaton. Rengetegszer fordult már elő, hogy a bliccelő nem volt hajlandó együttműködni az ellenőrrel, nem adta át neki személyes iratait, így a büntetés sem volt behajtható rajta. Az sem rika, hogy ellenőröket megfenyegetnek, beszólnak nekik, majd elfordulva tovább folytatják az utazást, büntetlenül. Egy adott járaton havonta kétszer tarthatna razziát egy BKV ellenőr egy rendőr vagy egy polgárőr társaságában. Az eddig nem együttműködő utasok kénytelenek lennének odaadni irataikat a rendőrnek, így büntetés is kiszabható rá. 1-2 ilyen büntetés után az illető valószínűleg elgondolkodna azon, nem-e érné meg inkább megvenni a bérletet. Rendkívül bosszantó, hogy akinek nagy a szája és be mer szólni az ellenőrnek, annak az utazás is ingyenes.


Felszállás csak az első ajtón

Külföldi példára a BKV is bevezethetné, hogy egyes autóbuszokon csak érvényes jegy illetve utazásra jogosító igazolvánnyal lehetne megkezdeni az utazást. A rendszer bevezethetetlen lenne például a [7]; [173]; 7; 73 viszonylatokon, hisz ezeken a járatokon rengetegen utaznak és az ellenőrzés jelentősen megnövelné a menetidőt.

Vegyük példának a 23-as viszonylatot. Az autóbusz általában 5-7 perccel hamarabb bent szokott már állni a Boráros téri megállóban, így idejében kezdődhetne az utasok felvétele, menetrendi eltérés valószínűleg nem lenne. A Boráros tértől számítva, még három megállóban folytatódhatna az "első ajtós" módszer. (Haller utca, Közvágóhíd, Földváry utca). Ezen megállókban nincs jelentős számú leszálló, így valószínű, hogy a hátsó ajtók kinyitására nem is lenne szükség. Maximum három megálló távolságig vezethető be az első ajtós ellenőrzés, mert ez az a táv, ami alatt még nem nőne meg a menetidő számottevően, viszont aki eddig nem vett jegyez, az valószínű most megveszi, mert nem fog több kilómétert sétálni. Érdemes lenne átgondolni, melyik járatokon lenne bevezethető ez a módszer és számolni vele, mennyi plusz bevételt jelentene ez a társaságnak. Természetesen a járművezető fizetésében is meglátszana, hogy milyen viszonylaton vezet, ellenőriz-e jegyet vagy nem.

Kérem a fenti példákat gondolják át, és tájékoztassanak arról, bevezethetőek-e? Amennyiben úgy döntenek, hogy bevezethetők, megteszik-e a lépéseket, hogy változzon valami? Az Önök és az utasok érdeke is, hogy csak azok vegyék igénybe a közlekedést aki fizet is érte.

Együtt, egy jobb, használhatóbb tömegközlekedésért

Üdvözlettel: Gál Mihály, BKV Figyelő