Kedves Bkvfigyelő,

Egy bréking értékű hírrel szeretnék kedveskedni a blognak.
Ma reggel szokás szerint a kedves 26-os buszon ültem a Nyugatinál, indulásra várva. A sofőr bent ücsörgött a fülkében, mögöttünk már bent állt a következő 26-os, szintén sofőrrel (akkor érkezett a megállóba). Kinéztem az ablakon, és láttam, hogy a nemrég érkezett 26-osról leszállt csöves bácsi határozott léptekkel halad a ’mi’ buszunk irányába, felszáll és a legnagyobb lelki nyugalommal leül. Nafene, gondoltam, most szállt le és megy is vissza – megint melegedőnek, taxinak használják a csövik a buszt, örüljek, ha csak ez az egy lesz rajta. (A bácsinál méretes szemeteszsák volt, benne kitudjamivel. A szaga is penetráns volt.)

Ekkor felszállt a buszra egy sofőr – mint kiderült, az előző buszt vezette -, és udvariasan, de erélyesen rászólt a csövesre, hogy szálljon le, mert ez nem melegedő, ne zavarja az utasokat a szagával. A bácsinak esze ágában sem volt leszállni, erre kisebb szóváltás kezdődött. A sofőr végig nyugodt, higgadt, udvarias maradt, de nem engedett a negyvennyolcból – csövesnek le kellett szállnia.
Én is odamentem, és felszólítottam a hajléktalant a leszállásra, mire azt a választ kaptam, hogy hívjak rendőrt. Fel is hívtam a 112-t, mire a bácsi belátta, hogy mégis jobb lesz leszállni, és továbbállt. Ekkor már a jelen busz sofőrje is ott volt, tehát hárman sikerült rávennünk a leszállásra.

Ezúton is szeretnék köszönetet mondani az első sofőrnek, hogy intézkedett, nem hagyta annyiban a dolgot. Bár mindenki venné ezt a fáradságot! A másik sofőr is mesélte, hogy újabban ő is leszállítja a büdös részeg embereket, illetve addig nem megy tovább, amíg a buszon vannak. Hozzátenném, az incidens miatt kb. 5 perc késésel indultunk a Nyugatiból, de a többi utas egy szóval nem morgolódott emiatt, vélhetően ők is örültek a dolognak. Személy szerint jó ötletnek tartanám, ha bevett szokássá válna: a sofőr addig nem megy tovább, amíg az utasokat zavaró ember (büdös, ápolatlan, részeg) le nem száll. Eleinte biztosan jónéhány késést eredményezne a dolog, de a buszra (villamosra, stb.) nem illő emberek hamar belátnák, hogy nem érdemes bepróbálkozni.

Üdvözlettel
Réka

Sziasztok!
 
Ma délután, kb 1/4 3 körül az 1-es villamoson utaztam a Bécsi út felé. Egy középkorú hölgy szállt fel ellenőrizni. Miután megmutatták az utasok a jegyeket és a bérleteket, mindenkinek megköszönte, az idős utasoknak pedig - akik már ingyen utazhatnak -, "Jó egészséget!" kivánt, majd továbbment.
Teljesen le voltam döbbenve, de egy kicsit vidámabban folytattam az utam...vannak még ilyen apró csodák...kár, hogy ritkák...
 
Üdv: Kata

Tisztelt BKV Figyelő! 

Köszönjük, hogy észrevételével ismét megtisztelte Társaságunkat.

Az Ön által leírt jelenséget, vagyis azt, hogy néhány Combino villamos homloklemezének fényezésén hajszálrepedés jelent meg magunk is észleltük, és természetesen jeleztük a gyártó felé. A rugalmas műanyagból készült fedél fényezésén keletkezett hajszálrepedés semmilyen szerkezeti hibát nem jelent, de esztétikailag természetesen egy új, nagy értékű jármű esetében kifogásolható. A repedések kialakulásának okát a gyártó vizsgálja, és a szükséges technológiai módosításokat követően legyártott új homlokelemekkel a teljes Combino villamos járműpark homloklemezeit le fogja cserélni.

Köszönjük, hogy időt és energiát fordított arra, hogy írjon nekünk, Társaságunk járművein kellemes utazást kívánunk Önnek.

Budapest, 2007. október 31.

Üdvözlettel:
Szüts Katalin
ügyfélszolgálat-vezető

 Érdekes esetbe futottam (ismét) a minap, ennek történetét szeretném megosztani – ha érdemesnek találtatik - a nagyérdem?vel is:

2007.10.29-én (hétf?) 13:10 körül hirtelen feltörő vágyat éreztem, hogy a BKV Vörösmarty utcai szentélyébe lépve a földalattin utazzam. Tettem ezt rendes (más olvasatban: balek) honpolgárként, érvényes bérlettel a zsebemben. Rosszul kezd?dik, mi?

A jegykezel? automaták között elsétálva (nem ?rizte egy ellen?r sem) megálltam a peronon és vártam, hogy kedvenc tömegközlekedési szolgáltatónk (áldassék a neve) enyhe sörhasamat (tömeg) eljuttassa a Bajza utcáig (közlekedés). Az egyik oszlopnak d?lve az élet értelmén (és egyéb fennkölt dolgokon) merengtem, hirtelen visszarántottak a nagybet?s Magyar Valóságba.

A visszarántás értend? szó szerint: kabátom bal ujját hátulról megragadva és er?b?l rántva megérkezett f?városunk második számú kedvence: a jegyellen?r. A szemkontaktust ellen?rünk vállmagasságból megteremtette, kihúzta magát a neki megadatott teljes 165 centire, majd feldúlt arccal a baráti sörözések hangulatát idézve megszólított: „na, _mutasd_ a jegyedet!”

Hiába kutattam kihagyó emlékezetemben, sehogy sem tudtam felidézni, hogy ezzel az úrinak kevéssé nevezhet? (nálam jó 10 évvel fiatalabb) emberrel hol is ittuk meg a pertut, esetleg a múlt ködébe vesz? zsenge ifjúságomban merre is ?riztünk együtt disznót, de ugye, ahogy öregszik az ember, úgy felejt egyre többet. Bérletemet el?halászva meg is érdekl?dtem t?le, hogy hol tegez?dtünk így össze, de a helyet ellen?rünk sem tudta megmondani. A mások által már rendesen felbosszantott ifjú csak annyit jegyzett meg, hogy: „nem tetszik? Járj autóval, _köcsög_!”

Megértem, ha rossz napja van valakinek, de ezt talán nem azokon kellene levezetni, akik nem tehetnek az illető bosszúságáról, de mindegy. Megint egy, „akinek” szép, tágas, gyerekszobája volt, melyben a radiátor is csak elvétve adott ki tehénb?gésre emlékeztet? hangot kér?dzés közben. Újsütet? ellen?r „barátom” eközben nagyon laza, védekez? pozíciót vett fel. Gondolom, nem lehetett túl szerencsés a napja, ha a köcsögözés közben már az esetleges következményekre gondol.

Tessék megkövezni, jó pár centis (és sajnos még több "kilós") „el?nyöm” ellenére tettlegesség helyett (hát kell nekem egy „háromévig” kategóriájú közfeladatot ellátó személy elleni er?szak?) csupán megérdekl?dtem a kedves, antipatikus emberkét?l, hogy a munkáltatójának hivatalos állásfoglalása is az, hogy utazzak autóval? A válasz új, a stílus a régi: „neked az, _köcsög_!”

Itt már kíváncsi lettem, hogy ki is ez a cizellált modorú folklórkutató, aki a népm?vészeti agyagedényeket ilyen el?szeretettel emlegeti, vetettem hát egy átható pillantást a kit?z?jére.

Nem vette jó néven.

A sorozatszámot (400 036) még le tudtam olvasni, ám a következ? pillanatban finom lelk? barátunk befordította, majd kezével szorosan takarta a kis adatlapot. Kérd? tekintetem (WTF?) felt?nhetett, mert gyors magyarázattal szolgált: „’semmi közöd a hozzá!” (a „köcsög” most elmaradt).

Egy világ omlott össze bennem: eddig meg voltam gy?z?dve arról, hogy a kit?z? célja pont az, hogy a hasonlóan simulékony modorú, segít?kész emberbarátokat a magamfajta földi halandó felterjeszthesse a Nobel-békedíjra. Vagy legalább egy csekély „köztársaság szolgálatáért” érdemkeresztre. No, nem baj, legalább a sorszám megvan. Botor módon ezt tudtára is adtam a békedíj várományosának, ám ? ezért is neheztelt: „kö… gyors vagy, mi a neved?”

Valami megmozdulhatott benne, vagy csak a tekintetem jósolt szomorú jöv?t, mert a kezd?d? „köcsögözés” az els? szótagnál megakadt. Megköszöntem neki a gyorsaságért kapott elismerést, majd finoman emlékeztettem arra, hogy bizonyos kultúrkörben a fiatalabbnak szokás bemutatkozni. Úgy t?nt, a Baradla-barlang köveib?l is több értelem sugárzik, mint ekkor ellen?rünk arcából, de gyorsan kivágta magát egy rutin-felszólítással: „Nevedet!”

Sajnos itt látszik az ellen?rök képzésének hiányossága: kell? ismeretek hiányában nekem, az utasnak kellett felvilágosítanom tegez?d? kenyeres pajtásomat arról a tényr?l, hogy érvényes bérlet birtokában a személyes adataimhoz eléggé körülményes lesz hozzájutnia. A „csendőr-pertu” ellenére is.

Ekkorra lassan megérkezett a szerelvény, kedves folklórkutatónk pedig visszasietett a jegykiadó automaták árnyékába, ahol csendben, kaján mosollyal a képén támasztotta a gépet egy másik ellen?r, karba tett kézzel figyelve az eseményeket. Felszállás közben félhangosan azért megjegyeztem: „kár, hogy a BKV-nak csak ilyenekre futja”. A választ már az ajtó üvegén keresztül, szájról olvasva figyelhettem:

„k. anyád, köcsög”.

És itt a történet be is fejeződhetne, ha…
… ha nem lenne túlságosan feltűnő a hasonlóan „érdekes” viselkedésű ellenőrök felszaporodása. Vagy lehet, hogy bennem van a hiba, és olyan munkát kellene választanom, amely nem jár állandó városon belüli futkosással? Fogadjam el „kedves” ellenőrünk javaslatát, és üljek vissza az autóba, hogy egyrészt növeljem a dugót, másrészt kétszer annyi időt töltsek közlekedéssel, mint most? Esetleg a tisztelt BKV -mint szolgáltató - is szentelhetne több figyelmet néhány munkatársának stílusára?

Úgy vélem, a fentihez hasonló „súrlódások” felszaporodása alapvető felfogásbeli problémákat jelez a cégnél. Olyan problémákat, melyeket csak súlyosbít, hogy a BKV az ilyen megnyilvánulásokat kvázi lefogadottá teszi az „utas úgysem mond igazat” hozzáállásával. Gondolom, senkinek sem kell bemutatni, hogy milyen válasz érkezik egy hasonló panaszra, sok esetben az utas szavahihetőségét is megkérdőjelezve.

Remélem, egyszer eljutunk abba a szép világba, ahol a közlekedési szolgáltató minden alkalmazottja úgy gondolja, hogy ő van az utasért, és nem fordítva.

Hosszú még az út…

Tisztelt Gál Mihály (BKV Figyelő)!

Az október 30-án a BKV Figyelő internetes oldalon megjelent „A szabályt csak a látássérültekkel tartatják be” című hozzászólás, valamint az ahhoz tartozó fénykép szerint harci kutya szájkosár nélkül állt gazdájával a 2-es metró Keleti pályaudvar állomáson, annak peronján.

Az esettel kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a metró területén a bejárati ellenőrzéseket a biztonsági szolgálatok őrei látják el. A kiképzett őrök az utast és kutyáját, amennyiben szájkosár nélkül vezeti azt, nem engedhetik be az állomás területére. A cikkben leírtak alapján az érintett biztonsági szolgálatok vezetőivel a BKV Zrt. illetékesei a kapcsolatot felvették, és amennyiben bebizonyosodik, hogy a szabályzat ellenére valóban szájkosár nélkül engedték be az ebet a metróállomásra, úgy természetesen felelősségre vonják az őröket. Ezen kívül soron kívüli oktatást kért a BKV Zrt. arra vonatkozóan, hogy a biztonsági őrök az utazási feltételek szerint csak érvényes jeggyel vagy bérlettel, illetve szájkosárral engedjenek kutyát a metró területére.

Ezen kívül tájékoztatjuk, hogy a BKV Zrt. mihamarabb intézkedik arról, hogy az Utazási Feltételek között a vakvezető kutyák esetében enyhítsük a szállítási megszorításokat.

Természetesen a Társaság arra törekszik, hogy az Utazási Feltételekben rögzítetteknek megfelelően mindenki biztonságban utazhasson a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság járművein.

2007. november 5.

BKV Zrt. Sajtóiroda

Tisztelt BKV ZRt,

a mai napon (2007.11.04.) délután, 14:15 körül megdöbbentő eseménynek voltam tanúja és sajnos szereplője is.

A Deák téren, a 2-es metró mozgólépcsőjénél dolgozó két női ellenőr horgára akadt két angol turista. Bűnük az volt (mint az a későbbi "társalgás" során kiderült), hogy csak két jegyet váltottak, amikor az M3-as és az M2-es használatával próbáltak eljutni úticéljukhoz.

Amire figyelmes lettem: a korábban igen szorgalmasan, azaz embereket a mozgólépcsőről visszahúzó kolléganőjük (körülbelül 160 centi, középhosszú szőke hajú, szemüveges, foghíjas; az azonosítószámát nem figyeltem meg, talán nem is volt látható) emelt hangon beszél a két turistával. Egy lépéssel közelebb húzódva már azt is hallottam, amit azok mondtak: hogy a jegyek vásárlásakor megkérdezték az árust, hogy mire van szükségük, és szabálytisztelő emberekként meg is vásárolták a kapott információk szerint megfelelő mennyiségű (4db) jegyet, majd abban a boldog (naiv) hitben kezdték meg utazásukat, hogy az a négy jegy elég is lesz az oda-vissza útra. Mivel kolléganőjük csak az oszlopra kifüggesztett Utazási feltételekre mutogatott nekik bőszen, gondoltam, hátha a nyelvi nehézségek leküzdésével megoldható lenne ez a kis vita. (Nem csak a turisták lehetnek naivak.)

Már amikor megkérdeztem, hogy segíthetek-e, modortalan elutasításban részesültem (nem emlékszem a rám zúdított durvaságok mindegyikére, de néhány kifejezés megragadt): "Mit akar itt maga, menjen a dolgára", és "Menjen innen, nem kell az okoskodása", illetve egypár apróbb káromkodás. Valamivel udvariasabb válaszra számítottam, ám sebaj, a két turista örömmel fogadott. Nekem is elmesélték pár szóban kalandjukat, illetve hogy ők jóhiszeműen vették volna igénybe a 2-es metrót is, és a helyzet megoldásaként nagyon szívesen felmennek a jegykezelő gépekhez, hogy érvényesítsék a maradék két jegyüket. (Hogy ezt miért nem tehették meg: az ellenőrnő kezében volt mind a négy jegy, a két kezelt és a két kezeletlen is.)

A javaslatot továbbítottam kollégájuk felé is, de kiderült, hogy bár nem beszél angolul, érteni meglehetősen jól ért. Ekkor következett az újabb kultúrsokk (a teljesség igénye nélkül): menjek a jóq* anyámba, meresszem másutt a nagy *ggemet, ne szóljak bele, majd ismételt kérdésemre, hogy ugyan miért ne lehetne rugalmasan kezelni az esetet, miért ne mehetnének fel a mozgólépcsőn jegyet kezelni, azt a választ kaptam, hogy "mert Józsi sem mehetett el Kalocsára". (Ez utóbbit így, ahogy írom, rá is kérdeztem még egyszer.) Felvilágosított továbbá, hogy nem én vagyok itt a főnök, ellátja a bajomat (el is hittem róla), majd a korábbi litániából idézett egypár örökzöld részletet (anyuról, a testalkatomról, az észbeli képességeimről, satöbbi.) A vele dolgozó kolléganőjének is odaszólt (aki két méterre foglalkozott egy másik utassal), hogy "nézd már, mit baszakszik ez itt". Örömmel jelenthetem, hogy a másik ellenőrnő méltó volt mentorához. Szókincsük szinte 100%-ig egyezett. A véleményük is.

Körülbelül ezen a ponton futott be a barátom, akire vártam. Az esemény pár másodperces figyelése után azt javasolta, hogy menjünk, és mivel mást nem tehettem, elindultunk. Ekkor megütötte a fülemet az illemprofesszor végső kinyilatkoztatása: "Kifizetik az ötezer forintot és mehetnek." Eddig se hittem ugyan, hogy a BKV elveinek betartatásáért vívott keresztes hadjáratba ütköztem volna, ez azért már nagyon sok volt. Úgyhogy visszafordultam, és szóltam a turistáknak, hogy pénzt a világért se adjanak nekik. Ebben egyetértettek. Kolléganőjük utolsó szóáradatát már eleresztettem a fülem mellett, de az értelmét felfogva igen csúnyát mutattam neki.

Kérdéseim:
- miért alkalmaznak ilyen alávaló, udvariatlan, durva, egyszóval
teljességgel alkalmatlan embereket?
- miért nem tesznek semmit az ilyen esetek elkerülésére?
- nem érdekli Önöket, hogy egy ilyen esettel mekkora kárt okoznak?
- miért csak a szokásos sablonlevelet fogom kapni?

Ezt a levelet a BKV Figyelő és a Tékozló Homár című fogyasztóvédelmi blogoknak is elküldöm (lásd címzettek).

Üdvözlettel,
Tomka Ildikó

Két egészen hétköznapi, de szerintem vicces történetet szeretnék elmesélni.

Pár hete (vagy talán hónapja?) a nagy ellenőrbevetés eleje felé esett meg velem a következő: pár otthon (Kecskeméten) töltöttnap után hoztak fel Pestre autóval, a bérletem már lejárt. A Köbánya-Kispest állomásfantasztikumban száltam ki az autóból. Itt van egy kis leágazás a gyorsforgalmiról, a válán alacsony korláttal, majd járdával, és van egy felüljáró, amin átkelve el lehet jutni a metroállomás peronjának végére. Ott nyitott állomás lévén szokott lenni egy-egy ujságos, ahol ráadásul jegyet is lehet kapni, godnoltam majd veszek, és a legközelebbi helyen veszek bérletet. (A szabályos közlekedésről ritkán mondok le, a vidéki tömegközlekedés után úgy érzem bövem negéri az a 3000ft egy diákbérletért...) Persze az ujságos nem volt nyitva, nem tudtam sehol jegyet venni, kénytelen voltam felmenni a mozgolépcsö tetjén lévö irodába bérletért. Na persze, a lépcsö tetején egy csapat ellenőr. Egészen oldalt mentem fel, így csak egy nőt kaptam el. Kérte a béreletem/jegyem, mondom neki !
nem utaztam bkvval, a felüljáron jöttem át, most ha engedne vennék bérletet, köszönöm. Néz rám lefagyva (nyilván nem sokat hall ilyen szöveget :) ) jegyet, bérletet. Mondom nem utaztam bkvval ÉRTI, felüljáro, tudja. Továbbra se semmi, lefagyott, 'jegyet bérletet' megint. Mondom ezt most komolyan gondolja? Néz rám tovább, nem tudtam mást csinálni továbbmentem. Visszanézve is láttam, ahogy néz nagy szemekkel, azthiszem ez nagyon beütött, azota is szégyenlem magam...

A másik 2hete szombaton esett meg velem,a 149villamospotloval mentem az Astoriáig (a deákig akartam) a Fövám tértöl a soför folyamatosan osztotta a mikrofonba, a BKV szidásátol kezdve a kormány szidásán át a "vegyék meg a magyar nemzetet, énmár megvettem, maguk már megvették?" -en keresztül minden volt. Az alapprobléma az lehett (ahogy sikerült kivennem) hogy viszonylag sok idejig nem jött 149v az előtt, így sok ember szállt fel, aztán megrendült a soför azon, hogy egy másik 149v éppen mögötte van, "hogy lehet így szervezni a menetrendet". Na itt már furcsa volt, aztán kibontakozott a lényeg. De a legjobban a felélénkülö bácsik/nénik tetszettek, hallottam olyat is, hogy "na ezt is el fogják innen távolitani", sajnos az astoriánál muszáj volt leszállnom, féltem mi lesz velem ha kitör belőlem a röhögés...:)

Sziasztok,Jóreggelt!

Velünk múlt évben történt meg ez az eset(a velünk az engem és a kislányomat jelent). Reggel elindultunk az oviba kb reggel 7-fél 8 körül,és a közeli buszmegállóban várakoztunk a piros huszas buszra. Ami meg is érkezett és a leghátsó ajtóhoz négyen léptünk oda felszállási szándékkal,mi ketten és két 45 év körüli hölgy. Amikor kinyílt az ajtó egyikük fellépett,a másikuk előre engedett bennünket. Ahogy a kislányom fellépett az alsó lépcsőre elkezdett csengeni a figyelmeztető jelzés,és nemes egyszerűeséggel abban  pilanatban rácsukódott az ajtó a kezemre. Megijedtem,és a visszapillantó tükör felé fordultam integetve. A mellettem lenntmaradt hölgy kiabálva állt,majd amikor a busz megindult előreszaladt és hadonászott a járdáról a sofőrnek. Én már akkor csapkodtam a busz oldalát,a kislány belül visítva fogta a kezem,én léptem a busz után,ami elkezdett kikanyarodni a középső sávba,a lámpa még piros volt. Az utasok is elezdtek addigra kiabálni a sofőrnek,aki mielőtt kinyitotta volna az ajtót még kényelmesen beállt a sávba. Nem mertem a kislány kezét sem elengedni,mert arra gondolotam hogy amilyen barom a sofőr elviszi a gyereket,aki ki tudja hogy megrémült volna. Közben arra gondoltam hogy ha megindul amikor zöldet kap,nincs más, futok mellette,amíg el nem ránt.. Nagy nehezen kiszabadultam,a lenntmaradt hölgy folyamatos ordítása közben,felszálltam,kezem-lábam remegett és előrekiabáltam a sofőrnek,hogy ugyan miért nem talicskát vezet és hogy halálra rémisztette a kicsit... Amikor leszálltunk,megvárta aíg előre értünk,és kiszólt a vezetőfülkéből hogy a csengő azért van hogy jelezze amikor már nem szabad felszállni. Az "Úr" egy 50-55 év körüli,kopaszodó,őszes hajú,közepes testalkatú de pocakos,szemüveges férfi volt. Válaszoltam neki,hogy nincs igaza mert nem csak én maradtam lennt hanem az a hölgy is aki előreengedett,és ha belenézett volna a tükörbe láthatta volna mi történt. Továbbá közöltem vele hogy ne szemtelenkedjn,inkább rebegjen el egy elnézést és köszönje meg hogy nem teszek panaszt..  Gusztustalan modorban,gúnyos arckifejezéssel válaszolt hogy nem érdekli,neki van igaza (megjegyzem a hölgy aki végül velem felszállt egyből azt mondta hogy nem normális ez az ember,és miért csinálta ezt???). Őszinte leszek,megkérdeztem tőle hogy miből gondolja hogy nagyon igyekszem a temetőbe kerülni,és cézást tettem arra utalóan hogy az édesanyja prostitúcióval tatotta fennt magát,továbbá közöltem hogy fellépek és kiszedem a fülkéből,aztán belerúgok egyet. Amit ma sem vonnék visza,bár nem szoktam így beszélni! A kislányom zokogva kapaszkodott belém még akkor is,nekem remegett a gyomrom. A legkevesebb az hogy csupa mocsok lett a ruhám...

Igazából nem tulajdonítok ennek nagyobb jelentőséget,nem az első kellemetlen eset volt ez,2005-ben felszálltam a hetes buszra és ahogy felléptem a középső lépcsőre elém állt az ellenőr,már dalolta is a -jegyeketbérleteket- nótát. Kérdeztem hogy megengedi-e hogy lyukasszak,és fellépjek a lépcsőről? Mire azt mondta hogy nem,adjak neki jegyet vagy bérletet... Nem álltam le vele vitatkozni,közöltem hogy jó,ha nem enged jegykezelni akkor csináljon amt akar. Erre megbüntetett. Mondtam hogy nem fogom befizetni mert nem érzem jogszerűnek a büntetést,nem is fizettem be. Most kaptam egy levelet arról hogy ugyan fizessem már be,merthogy engem megbüntettek,és bírósági útra terelik az ügyet,minek a költségét rám terhelik. A "Hölgy" egy változókorban lévő (ránézésre) savanyú arckifejezésű,csapzotthajú,disznószemű,nálam vagy másfél fejjel kisebb nő volt,akin látszott hogy élvezi amit csinál.. Hozzáteszem én vagyok az aki folyton kezel jegyet,mert beszari vagyok és félek a büntetéstől.

Ennyit szerettem volna megírni nektek,illetve megosztani azokkal akik olvasnak benneteket.

Zsike

Üdvözlöm

Szeretném megosztani önökkel a tegnap történteket (2007. 10. 27.) , kb. 17:45 kor a 18-as villamoson, a 4347-es kocsiban, történt ugyanis hogy felszállt két ellenőr, volt bérletem felmutattam, erre KIKAPJA a kezemből (ugyebár csak kérésre kell átadni, ő nem kért, köszönni se köszönt, csak kikapta a kezemből) és kéri a bérletigazolványt, fogalmam sincs hogy mi az, ő se tudta megmagyarázni, 20x elmondta nekem a bérletigazolvány szót, de még a kollégájuk kielégítő magyarázatából se tudtam rájönni hogy mi is az a bérletigazolvány, aztán még meg is akart büntetni, na hát ebből elég mondtam és visszakértem a bérletemet, erre azt a választ kaptam hogy nem adja oda amíg nem adok igazolványt(!!!!!!!!!!!!!!) tehát ellopta a bérletemet, és megzsarolt, miután kértem az ellenőrszámát azt mondta hogy majd a kobzási papíron rajta lesz, de adjak egy igazolványt, kolléga odajött, és mondta hívjon rendőrséget, kolléganő elfordul, hogy ne lássam hogy nem hívja fel őket, és elkezdett magában beszélni, ezután leszálltam.

Kérem ezt mégis hogyan képzeli valaki hogy ellopja a ~8000ft értékű bérletemet aztán még zsaroljon is, ez egyszerűen felháborító, lehet hogy nem volt bérletigazolványom, de attól még ehhez nem volt joga, és követelem vissza a bérletemet, mégis milyen dolog ez?

Gratulálok a Superbrands címhez, bizonyára kiérdemelték, és ezzel be is bizonyították.

KG

Üdv figyelők!

Ma ('07.10.26.) volt "szerencsém" a 17-es busszal utazni Kőbánya, városközpont és az Újhegyi út között. Ez köztudottan nem a város legjobb környéke, és az utazóközönség többsége kimondottan alulszocializált. Tudom ez nem csak Kőbányán van így, de azért errefelé rosszabb a helyzet, mint mondjuk más pesti kerületekben. Az orrfacsaró szagot szerintem senkinek sem kell leírni, de ami a busz állapotát illeti... az kiválóan megmutatja, mekkora parasztok használják a járműveket. A padlón mindenféle mocsok és szemét megtalálható. Az ülések 80%-a szakadt vagy foltozott és szintén mocskos, valamint össze van firkálva. Az üvegek végig vannak karcolva, és a kapaszkodók ragadnak. Szotyimagot most sajnos nem tudtam fényképezni. Leszálláskor egy sörösdobozt rúgtam le a buszról, amiben még volt anyag.  Ez persze szét is folyt mindamellett, hogy hatalmas pazarlás :-)

A sok rossz tapasztalatom szerint az Ikarus 412-esek vannak a legrosszabb állapotban, pedig nem a legidősebb buszok. Sajnos hatalmas gondot okoz egy bizonyos réteg a járműveken, és ez nagyban csökkenti a komfortérzetet. Arra nem vennék mérget, hogy ezek az élőlények jeggyel vagy bérlettel rendelkeznek. Apropó bérlet! Ez nekem nem ér meg 32 450 Ft-ot!!! De ha a felelőtlen utasok miatt drága a bérlet, akkor legalább tisztítsák ki az utasteret!

Tudom sok szempontból lehet boncolgatni ezt a témát, de csak értelmes kommenteket kérek!


Las-locska

NYÍLT LEVÉL

Ez a levél lehetne akár egy vitaindító poszt is, én azonban inkább egy kétségbeesett kiáltásnak szántam, mert véleményem szerint a kommentelők nagy többsége figyelmen kívül hagyja az itt, jobb oldalon olvasható első mondatot:

"Célunk és feladatunk a Budapesti Tömegközlekedést igénybevevők véleményét a köztudat és a BKV vezetői elé tárni, annak érdekében, hogy a közösségi közlekedés fejlődését elősegítsük, és a már meglévő járatok/vonalak szinvonala emelkedjen."

Persze, ennek csak akkor van értelme, ha megpróbálunk valamennyire normálisan viselkedni - ha nem sikerül: semmi értelme ennek a blognak. Ez azért lenne szomorú, mert így a blog pont a céljának nem tud megfeleni, a kőbunkó, anyázós hozzászólók pszcihiátriai várójává degradálódik, a normális kommentelők elhagyják a blogot, az olvasók nem veszik komolyan. Pedig jó ez a blog. Jó, hogy van egy hely, ahol elmondhatod a problémádat, ahol véleményt mondhatunk (amit feltehetőn olvasnak az illetékesek is) egy nagyon fontos, az egész fővárost érintő dologról, ahol a vélemények szabadon ütközhetnek. Pont ez a lényege a civil-kontrollnak. De amint ez a fórum a mentálisan betegek játszóterévé válik, senki nem fog odafigyelni rá, be is lehet csukni a boltot. Szóval én arra kérek mindenkit, próbáljun meg kúltúráltan beszélgetni, vitatkozni. Nem baj, ha a véleményünk eltér (ez a lényeg: különbözőek vagyunk!), csak legyünk normálisak.

Köszönöm.

macgabi

Kedves BKV figyelő,
 
emlékszel az incidensre, ahol az ellenőrök nem akarták beeengedni a látássérült fiatalokat a metró területére, mert a vakvezető kutyájukon nem volt szájkosár? Nos, a mai napon újabb kutyás eseménynek voltam tanúja. A Keleti pályaudvarnál szálltam metróra. A bejáratnál a szokásos biztonsági őr / ellenőr csapat álldogállt. Amint leértem a peronra, megláttam egy srácot, aki egy harcikutyát vezetett pórázon. A kutyán szájkosár sehol (lásd mellékelt kép). Ez eléggé meglepett, mivel láttam az ellenőrcsapatot a mozgólépcső tetején. Előkaptam a gépem és lefotóztam a jelenséget. A kutya gazdája érdeklődött, hogy mi végett fotózok, így szóba elegyedtünk. A srác végig nagyon korrekt és kedves volt, nem támadt le a fotó miatt. Beszélgetés közben azzal érvelt, hogy a kutyája 'csak kutyákra megy, emberre nem', (ezzel gyakorlailag kimondta, hogy harcikutyáról van szó) és amúgyse bántana senkit és stb. Én megértem, nyilván mindenki így vélekedik a saját kutyájáról, de egy kutya számára a tömegközlekedés eleve stresszhelyzetet jelent, tehát nem véletlenül van előírva a szájkosár.
 
Sok alja biztonságis/ellenőr dolgot láttam már, de úgy tűnik mindennap képesek alulmúlni magukat.

Üdvözlettel
Réka

Sziasztok Figyelők!

Dilemmám van, amit megosztanék veletek, illetve azt se bánnám, ha a "problémámat" továbbítanátok a BKV felé is, hátha ők tudják a pontos választ.

A téma a villamospótlás.

Régebben, amikor villamospótlásra került sor, a BKV mindig hangsúlyozta, hogy amivel a villamoson utaztam, annak a jegynek a másik felét kell kilyakasztani a pótlóbuszon is. Ez a tájékoztatás mostanában rendre elmarad - nem tudom, hogy ez most már nem érvényes, vagy általános szabály van rá, ezért nem kell minden egyes alkalommal hangsúlyozni.

A konkrét eset a 47-49V villamospótlón történt, illetve nem történt, de történhetett volna. Október 23-án otthon hagytam az autót, mert a Deák térnél dolgozom - ha aznap este valakik játszótérnek nézték volna a várost, akkor baja eshetett volna a kocsimnak, ezért indultam el tömegközlekedéssel a Fehérvári útról. Kilyukasztottam egy jegyet az 56-os villamoson, aztán ugyanazt lyukasztottam ki megint a 47-49V-n, abból az elgondolásból, hogy az 56-os most a 47-es helyett jár a Fehérvárin, a busz meg egyértelműen a 47-es vilit pótolja. Az elmélet meglehetősen tökéletes volt, de azért drukkoltam, hogy ne legyen ellenőr - szerencsére (?) nem volt. Mit gondoltok: jogos az egy jeggyel való utazás egy villamospótlón és az ahhoz csatlakozó más számjelű villamoson, ami viszont a pótolt villamos helyett jár? Mit gondol a BKV?

Üdv, McFigyeltem

Kedves Antal Attila

Weboldalunk több hónapos működése óta először keresem meg Önt. Felmerült bennem (és az olvasókban) néhány kérdés, amelyekre szeretnénk választ kapni. A BKV a közelmúltban több akcióba is belekezdett (Autósoknak ingyen próba jegy, táblák a fontosabb csomópontokon, műanyag Combinotehén, Combinofutás, utasszámlálás stb.) melyek előtt értetlenül állunk.
Nem értem, hogy egy SuperBrands nyertes vállalatnak miért kell ilyen módon reklámoznia magát, miért adnak ki ilyenekre pénzt?

Gondoljon csak bele, ezek árából hány BKV járművet lehetett volna kitakarítani, esetleg rendbe hozni? Hány autóbuszon, villamoson kárpitozhatták volna át az elhasználódott üléseket? Tényleg úgy látják, hogy az ilyen akciókra elköltött több százezer forintnak nincs jobb helye? Mielőtt a BKV új utasokat próbál szerezni, gondolkodjanak el azon, hogy a meglévő ügyfeleiket rendesen kiszolgálják-e, hány utasuk mondhatja el magáról, hogy elégedett? Utasaik elégedetlenségének nem kevés oka van.

Az, hogy koszos járműveken, büdösben utaznak, már-már megszokott, az is, hogy néhány éppen indulni készülő jármű, pont a felszállni szándékozó utas orra előtt zárja be az ajtót, arról nem is beszélve, hogy néhány járművezetőjük modora bőven az elfogadható határ alatt van, az ellenőrökről / biztonsági őrökről nem is beszélve. Tíz jegyautomatából jó, ha háromból lehet venni jegyet, ám még ekkor sem érezhetjük magunkat biztonságban, mert messze nem biztos, hogy a járműveken, vagy a metró területén lévő jegyérvényesítő-automata működik, és tudjuk kezelni a jegyet. Olyan is volt már hogy a kedves ügyfelüket az Önök hibájából büntették meg, mert hiába magyarázkodik az utas, hogy „Én próbáltam, de nem volt jó”, az ellenőr szemében Ő is ugyanolyan bliccelő, mint aki alapból jegy nélkül száll fel a járműre. Ön szerint ezeken nem kellene változtatni?

Én tisztában vagyok vele, hogy ezen berendezések egy részét az utasok teszik tönkre, de ez nem hatalmaz fel senkit arra, hogy ne legyenek karbantartva, esetleg kicserélve. Itt például lenne helye annak a több százezer forintnak, amit feleslegesen szórnak szét.

A fent említett hibákból tennék fel néhány kérdést Önnek.
Azt szeretném megtudni leginkább, hogy a BKV-val szerződésben lévő takarítócéggel miért nem mondták még fel a szerződést, hiszen sok utaspanasz keletkezik a járművek gyatra takarítása miatt. Ön mennyire tartja gusztusosnak ahogy egy piros overallba öltözött nő a metró-megállókban a peronon, az utasok előtt kézzel turkál a kukában, mert így üríti ki, tiszta kukás zsákra nem telik!? Egy olyan cég, ami nem végzi rendesen a munkáját, hogy lehet fővárosunk tömegközlekedési vállalatának takarítócége még mindig?
Köztudott az is, hogy a jegyautomatákat is üzemeltető Protokon Kft. nem a legmegbízhatóbb módon végzi a munkáját. A jegyautomaták megbízhatósága, és az ügyfelek ilyenszerű kiszolgálása 30% alatti. (Hétvégén, ünnepnapokon amikor a jegypénztárak egy része zárva tart növekszik az elégedetlen fizetőképes utasok száma).
A Kosztolányi Dezső téren a villamosmegállóban még a nyár közepén jelentettem be két, nem működő automatát telefonon (név, telefonszám meg volt adva). Lassan november van és még mindig nem sikerült megjavítani őket.
Hónapok óta üzemképtelen a Boráros téri és a Moszkva téri 4-6-os villamosmegállókban lévő érintőképernyős automata is.
Arról már nem is beszélve, hogy több hónapja bejelentettem Önöknek egy nem működő utastájékoztató órát a Boráros téren (Pontos Idő Kft.), melyet még azóta sem javíttattak meg. A Pontos Idő Kft. munkatársát megkérdeztem és azt mondta, hogy az óra már nem garanciális, az Önökön múlik mikor rendelik meg a javítást és mikor lesz újból működőképes. Szeretném tudni, miért kell hónapokat várnunk, hogy újból használatba vehessük az órát, mi tart hónapokig?
Így a levelet végigolvasva, tényleg úgy gondolják, hogy az ügyfeleiket teljes mértékben kiszolgálják, és új utasokra van szükségük? A műanyag tehénre és az egyéb haszontalan dolgokra költött több százezer fontnak nincs jobb helye?

Úgy érzem, hogy a hónapok alatt összegyűlt kérdéseinket feltettem Önnek, remélve, hogy hamarosan választ kapunk rá. Remélem, hogy a válaszokat nem a BKV ügyfélszolgálata
fogja megadni, mert az olvasókkal együtt már irtózom a sablonos válaszoktól. Kérem, hogy a választ lehetőleg a sajtóiroda mihamarabb küldje el az e-mail címemre. Remélem nem okoz gondot Önnek, hogy ezt a levelet a weboldalamon közzéteszem a válaszukkal együtt, hisz a kérdések nem csak bennem merültek fel, hanem több tízezer utasokban is, így valamelyest az Ő véleményüket is tükrözi. Amennyiben javító jellegű kritikákat szeretnének kapni, kérem adjon meg nekem egy olyan elérhetőséget, ahol megkereshetem Önöket, vagy ahová eljuttathatom őket írásos formában.

A válaszukat és az együttműködésüket előre is köszöni:
Gál Mihály, a legolvasottabb BKV-s weboldal szerkesztője.