Még mindig a székében ül az a barom, aki sorra kiadja a kezei közül ezeket a hibásan megtervezett, majd hibásan kinyomtatott matricákat. Senkit sem érdekel, hogy a fizető utasok, és az adófizetők pénzét herdálja el a saját hülyeségei miatt, már hónapok óta. Majd gyártatnak új matricákat, a hülye utas pedig kussoljon és vegye a bérletet, hadd legyen miből elkészíteni ezeket a szuper tájékoztatókat. Sajnos addig nem lesz itt rend, amíg ezek a töküket vakargató osztályvezetők, irodisták felelősségre vonás nélkül ilyen szar munkát végeznek.

Nem hiszem el, hogy ezt a hibát a BKV-nál senki sem vette észre. Inkább arra tippelek, hogy látták, csak tojtak bele...

Olvasónk, Norbert szerint a BKV túlbonyolította a Kőbánya-Kispesti buszközlekedést, emiatt a menetidők megnőttek. Szerinte a forgalmat nem a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre vezető úton Ferihegyi Repülőtérre vezető úton kellene elvezetni, hanem a párhuzamos Vak Bottyán utcán. Hogy miért gondolja így, azt az alábbi levélből megtudhatjátok.

Kedves BKV-figyelő!

Ahogy olvastam a blogot, nem foglalkoztatok eddig a Határ út-Kőbánya-Kispest körüli helyzettel. Nos én most emiatt, és leginkább felháborodásomban írok. Ugyanis olyan rendszert alakítottak ott ki, ami úgy tűnik, mintha szándékosan akarnák megnyújtani a menetidőt és lassítani a forgalmat.

Mellékeltem egy képet, amin bejelöltem a kialakított felszállóhelyeket, és buszok útvonalát (nem mindegyikét, csak amik az "A" peronról indulnak). Az "A" peronról induló járatok felhajtanak a gyorsforgalmi útra, majd Kőbány-Kispesten lejönnek, és pár kanyarral a Sibrik felüljáróra fordulnak. Ez persze nagy mértékben belassítja a gyorsforgalmin való haladást, arról nem is beszélve, hogy az ideiglenes buszmegállóban óriási a tömeg. Ez mondjuk elkerülhetetlen, nem is hibaként említeném. A jelenlegi útvonalat és a peronokat pirossal, a szerintem optimális útvonalat kékkel jelöltem a képen (bocs kezdetleges megoldásért, nem vagyok egy grafikai zseni). Az egészben csak az a dühítő, hogy a Köbánya-Kispesti építkezés alatt, vagy talán véglegesen, kialakítottak egy lámpás kereszteződést a Sibrik felüljáró-Vak Bottyán utca-Szabó Ervin utca csomópontban, ezzel egyidejűleg pedig egy kanyarodó sávot a Vak Bottyán utca felől a felüljáró irányába, és egy egyenesen haladó sávot keresztül a Szabó Ervin utcán, annak érdekébe, hogy felesleges kanyargás nélkül lehessen eljutni Kőbánya és kispest irányába. Az én problémám itt kezdődik. Az új kanyarodó sávnak köszönhetően némileg megkönnyítik az építkezés okozta problémákat, és van nem egy olyan BKV járat is, ami a Sibrik felüljárón át jár a Határ útról indulva. Kérdem én: ha ott van a kanyarodó sáv a Vak Bottyán utca felől, akkor miért kell felküldeni a rengeteg járatot a gyorsforgalmira, miért nem lehet a szerintem felesleges "A" peront kiiktatni, és az összes járatot a "B"-ről indítani, ahol még hely is van egy nagyobb peron kialakítására, ezzel a tömeg is elviselhetőbb lenne. A forgalmi torlódás is kisebb lenne, és a menetidő sem lenne sokkal hosszabb.

Remélem foglalkozol majd az üggyel, szerintem sok utastársam idejét rabolja az oktalan és idióta rendszer.

Tisztelettel: K. Norbert

Végre! A BKK és a Google együttműködésének köszönhetően a mai napon Budapesten is elindította a Transit szolgáltatását a keresőcég. A szolgáltatás a Google Térképbe épült bele, így ha rákerestek egy adott pontra, nem csak a megállók pontos helyét találjátok meg, hanem a következő indulási időpontokat is, és megtervezhetitek az utatokat is. A szolgáltatás számítógépen és telefonon is egyaránt elérhető! Teszteljétek, próbálgassátok, és írjátok meg a tapasztalataitokat a kommentek között.

A fent látható képet olvasónk, Zoltán készítette pár hete a BPI-068-as rendszámú buszon utazva. Mint azt a levelében írta, a vázon lévő törés ezeken a buszokon nem ritka látvány, viszont azon ő is meglepődött, hogy nem csak a kettévált váz mozgott szabadon, hanem az ahhoz rögzített üvegtábla is.

Mivel ezeken a buszokon a vázhoz van rögzítve az üveg, váztörés esetén az ablaküveg vagy betörik, vagy valahol elválik a váztól. Ez esetben is ez történt, ugyanis a váz alsó részén a ragasztás teljesen elengedte az üveget, így az külön életet élt. Tavaly a BKV-figyelő is beszámolt egy olyan esetről, melyben egy ugyan ilyen váztörött busz ablaka esett ki menet közben. Szerencsére akkor sem sérült meg senki.

Örömmel számolhatunk be róla, hogy a június 16-i bejegyzésünkben említett magára hagyott belvárosi favermek közül a Dózsa György úti helyszínen megtörtént a hiányolt helyreállítás. A Főkert Zrt. munkatársai a környéken alkalmazott díszkőburkolattal látták el az elkorhadt platánfa helyét - megnövelt járdafelületet adva vissza a gyalogosoknak. Üdvözöljük a gyors intézkedést - éljen a civil kontroll!

Reméljük hamarosan a Bajcsy Zsilinzsky út sarki kerékpárnyomvonalban fekvő másfél éves fagödör leburkolásáról is hírt adhatunk.

Addig is kérünk benneteket, hogy ha hasonló módon magára hagyott, kiszáradt fákkal/fahelyekkel találkoztok, jelezzétek nekünk, és mi megpróbálunk utánajárni a problémának!

Kukába kerül a BKV internetes utazástervező programja, de aligha zokognak tömegek az összebuherált szoftver búcsúztatásán. A program ugyanis túl sok bosszússágot okozott a felhasználóknak, akik a BKV internetes oldalán próbálták megtudni, hogyan jutnak el busszal, metróval, villamossal legegyszerűbben úti céljukhoz, -olvasható a Blikkben.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) most a világ legnagyobb internetes cégére, a Google-ra bízza egy új program fejlesztését ? tudta meg a Blikk. Ennek lényege, hogy hamarosan egy New Yorki és egy budapesti lakos is ugyanazon az internetes felületen tudja megnézni, hogyan juthat el legegyszerűbben a város egyik pontából a másikba.

- Végre felkerül a BKV a világ közlekedési térképére - örvendezett a hírnek Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke.

Budapest a Google üzleti kapcsolata nem teljesen új. Információink szerint a BKV már két évvel ezelőtt szerződött velük, ennek ellenére a BKV saját szoftver fejlesztésében fogott, ez volt az utazás tervező.

Az Index korábban úgy értesült, a BKV 12 millió forintot fizetet ki első részletként a fejlesztésre, amelyről nem sokkal később kiderült, kétséges, hogy megérte-e az árát. A buhera ugyanis csúfosan megbukott még tavaly májusban. Hiszen például hiába írta be a felhasználó a keresőbe például a Klinikák vagy a Ferenc körút metórállomást, a program nem ismerte fel. A Liszt Ferenc reptér 1-es és 2-es terminálja közti útvonalra pedig azt javasolta a program, hogy gyalogoljunk a kifutópályán, noha a BKV 200-as busza mindkét helyen megáll.

A BKV az elmúlt egy évben javítgatta a hibákat, foltozgatta a rendszert, de az sosem működött olajozottan.

Szerettük volna megtudni a BKV-tól, miért fejlesztettek saját szoftvert, ha már leszerződtek a Google-lal, mennyit fizettek ki mindösszesen a saját programra. Arra is választ vártunk, hogy mi lesz a sorsa a BKV utazástervezőjének és mennyire tarják használhatónak a szoftvert. A BKK azonban mindössze annyit közölt, hogy ?a kérdésekben foglalt előfeltételezések nem helytállóak" és azokra egy későbbi sajtótájékoztatón válaszolnak.

(Blikk - V. J. Z.)

Többször beszámoltunk már arról, hogy a BKV a pénzhiány miatt leépíti az egyébként sem túl korszerű jegykezelő rendszerét. A buszokra szerelt Protokon elektromos jegykezelők az elmúlt években igen csak leamortizálódtak a karbantartás hiánya és az alkatrészhiány miatt. Olvasónk, János is egy ilyen leamortizált, ám még életben tartott jegykezelőt fényképezett le nekünk, amit a BKV a cellux és a szigetelőszalag után most gyorkötözővel tartanak egyben. A látvány nem éppen európai, de legalább működik.

Olvasónk, Paulin az alábbi levelében az igazságtalan pótdíjazási rendszerrel foglalkozik. Mint írja, nem tartja jónak azt, hogy az ellenőrök a notórius bliccelőket futni hagyják, a turistákkal illetve a védtelenekkel szemben pedig keményen fellépnek. Nincs egyedül a véleményével, a legtöbb ember (köztük én is) elítéli az ilyen megkülönböztetést.

Tisztelt BKV-figyelő!

Rendszeresen olvasom a blogját és minden hónapban a bérletemet is megveszem. Ma, 17:15 körüli időn kiszálltam a metróról a Keletinél, ahol végeztek jegyellenőrzést. Miután átmentem, megmutatva az érvényes bérletem, rájöttem hogy jobboldalon tartanak egy 30 éves körüli házaspárt, aki láthatóan el szeretne menni.

Láttam, hogy francia nyelvű útikönyv van a férfi kezében és, mivel francia vagyok, hozzájuk mentem és megkérdeztem franciául, van-e valami baj. Elmagyarázták, hogy megvettek jegyeket a reptéren, pedig az ellenőrök most mégis kérnek 12000 forintot tőlük. Hozzáadták, hogy nincs annyi pénz náluk most, azért az ellenőrök fizikailag tartják a helyen. Nem láttam a jegyeiket, de elég biztos vagyok, hogy a probléma az volt, hogy csak egy jegyet használtak a buszra és a metróra is, vagy hogy Kőkin, nem kezelték a jegyeket. Mondtam a srácnak, hogy nem tudják kényszeríteni készpénzi fizetésre az ellenőrök (főleg ha nincs náluk?), és akkor csekket kell írtatni, illetve, hogy nincs joguk az ellenőröknek fizikailag tartani a helyszínen, és hogyha van kedvük elmenni onnan, el is tudnak.

Gondolom, akkor vágták az ellenőrök, hogy miket magyarázok, mert egy ellenőrnő kezdett hozzám szólni agresszívan, hogy: "Francia vagy? Nem szégyelled magad? Rendőr intézkedés lesz!" Akkor elkezdtem sétálni onnan, de az ellenőrnő erősen fogta a karomat 1-2 másodpercig, majd elengedett és szépen kiáltotta, hogy "Kurva anyádat!".

A belga turisták pillanatok múlva kiszabadultak ők is. Nem vagyok biztos hogy van tanulsága ennek a történetnek, mert már ismert az egész. Tavaly ugyanaz történt unoka testvéremékkel, csak akkor épp nem voltam ott. Megtartották az egyiket a helyen, közben pedig a haverja elment ATM-hez pénzért, amit tettek a zsebükbe az ellenőrök (igaz, "diszkontot" adtak, mivel csak 6000 forintot kértek két személyre).

Nem támogatom a bliccelést, mivel egyetértek azzal, hogy kell pénz a tömegközlekedésre (főleg a BKV esetén?), de nem értem a mostani helyzetet. Akik akarnak bliccelni, csinálják is, majd amikor ellenőrzés van elszaladnak, vagy kamu adatokat diktálnak. Az ellenőrök pedig, azon élnek, hogy megbüntetnek turistákat, akik nem követnének szabálysertést, ha okosabban lenne elgondolva a rendszer. Például miért nem lehetne írni a jegyeken több nyelven, nagy betűkkel, hogy "KEZELD!" vagy "EGY ÚTRA!"? Biztos még több jó ötletet meg lehetne találni. Vagy a BKV meg van elégedve a mostani helyzettel?

Üdvözlettel, Paulin

A fenti képet látva az egyik szemem sír, a másik pedig nevet. Egyfelől elképesztő, hogy a XXI. század Budapestjén ilyen utastájékoztató rendszer működik, másfelől pedig öröm, hogy egyes BKV-s kollégák vették a fáradtságot, és ahelyett, hogy tojtak volna az egészre, tájékoztató lapot készítettek a tanácstalanul bolyongó utasoknak. Persze lehet azt mondani, hogy nem lehet minden helyzetre előre táblát és matricát nyomtatni (nem is kell), de a nagyobb tereken már régóta üzemelhetnének különféle vizuális táblák, amik az ilyen esetekben tájékoztatják az utasokat a villamospótlásról.

Rendkívül közel került a megoldáshoz Budapest vezetése az Alstommal, jelentette be Tarlós István főpolgármester kedden, miután több órán át tárgyalt a két fél egymással a Budapestre szállítandó új metrószerelvényekről. Mint mondta, nagyon kimerítő, de az utóbbi nyolc hónapot figyelembe véve nagyon konstruktív volt az egyeztetés. Hozzátette: "meg kell fogalmaznunk azt, amiben ma meg tudtunk állapodni", és rendkívül közel a megoldás, -olvasható az Indexen.

Patrick Kron, a francia Alstom csoport elnök-vezérigazgatója azt mondta, Tarlós István meghívására néhány hét múlva visszatér Budapestre, és lezárhatják a megbeszéléseket. Felidézte, hogy a projekt rendkívüli nehézségeken ment keresztül, de a tárgyalásokon kiderült, mindkét fél gyakorlati megoldást szeretne a tapasztalt problémákra. "Sokat haladtunk előre" - mondta.

Tarlós István és Patrick Kron a Budapestre szállítandó metrószerelvények ügyében egyeztetett egymással. A megbeszélésen jelen volt Kocsis István, a BKV és Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója, György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes és Tüttő Kata, az MSZP frakcióvezető-helyettese is.

A BKV tavaly október 20-án bontotta fel az Alstommal a szerződést, amelyet még 2006-ban a 2-es és 4-es metróra szánt szerelvények gyártására kötöttek. A felmondás oka az volt, hogy az Alstom nem szerezte meg határidőre a szerelvények gyártásához szükséges típusengedélyt. A felbontással egyidejűleg a BKV megpróbálta lehívni a szerződésben foglalt bankgaranciát, amelynek jogosságát az Alstom vitatta. Álláspontjuk szerint ugyanis a BKV jogtalanul mondta fel a szerződést, így a garancia lehívása sem lehet jogos.

Az Alstom emiatt be is perelte a BKV-t, az ügy tárgyalása végül egy nanterre-i bíróságon kezdődött meg. A francia igazságszolgáltatás december 9-én hallgatta meg a feleket, majd az Alstom december 21-én közölte, hogy a bíróság nem jogerősen úgy döntött, megtiltja a BKV-nak a bankgarancia lehívását. Másodfokon a versailles-i bíróságon folytatódott a per, a hatóság 2011. május 4-én hallgatta meg a feleket, majd június 10-én tájékoztatta a Főpolgármesteri Hivatalt, hogy a bíróság engedélyezte a BKV-nak a 30 milliárdos bankgarancia lehívását. A teljes összeg öt nappal később érkezett meg a BKV számlájára.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) tavaly október 18-án utasította el a szerelvények végleges típusengedélyének kiadását, mert nem látta bizonyítottnak, hogy a Metropolis kocsi fékjei ugyanolyan biztonságosak lennének, mintha azokat a magyar vasúti járműszabályzat szerint gyártották volna le. Emiatt nem adták meg a derogációt (jogszabálytól való eltérést) a francia cégnek.

A szerződés szerint az Alstom 22 szerelvényt gyártana a 2-es metróvonalra 150 millió euróért és 15+7 automata szerelvényt a 4-es vonalra 114 millió euróért. A Fővárosi Önkormányzat tavaly június 3-i döntésével kötelezte a BKV vezérigazgatóját arra: meg kell szüntetnie az Alstom konzorciummal kötött szerződést, ha a gyártó az év júliusáig végéig nem tudja megszerezni a végleges típusengedélyt a 2-es vonalra szánt szerelvényekre.

A BKV a gyártónak már átutalt ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot, míg az Alstommal szemben legfeljebb tízszázalékos kötbérköveteléssel élhet.

(Index, MTI)

Olvasónkat, Bencét a 19-es villamoson megbüntette egy BKV-ellenőr. Az utas az intézkedés jogosságát nem vitatja, azonban a menetével nem ért egyet. Mint azt a lenti levelében is írja, az ellenőr úgy zsarolta ki a pótdíjat, hogy mindenféle nem létező tételeket is ?kiszámlázott?, mondván, hogy ha nem fizet, akkor 73 ezer forint lesz a büntetés:

Tisztelt BKV-figyelő!

A mai napon (06.20.) megbüntetett az ellenőr a 19-es villamoson. Az intézkedés jogosságához nem fér semmi kétség, nem ezzel lenne a problémám. Mivel már a 107-et akarta tárcsázni és vázolta, hogy ezért mennyi pótdíj jár. És itt jött a meglepetés. Kiderült, ha hatósági intézkedést kell kérni, akkor 73 ezer a pótdíj. Még tételesen mondta is, hogy adatlehívás a rendőrségtől X ezer forint ( a pontos számra nem emlékszem, de több tízezres tételt említett), bónusz az ő pótdíjuk meg még mondott olyan összetevőket is, amiről nekem tudomásom sem volt.

Ezért inkább a szimpla pótdíj mellett tettem le a voksomat. Kíváncsiságból felmentem a BKV honlapján a pótdíjazás menüpontra és sehol nem találtam az ellenőr által említett összegeket, csupán a rendőri intézkedésről találtam egy fél mondatot. Még a pótdíjazási osztályt is felhívtam, ahol a hölgy közölte, ő nem tud ilyen összegről és azt mondta, ő nem tud arról, hogy lenne bármi plusz díjazása annak, amennyiben hatósági közreműködés kell.

Kérdésem az lenne: miért kamuzott akkor ezzel kapcsolatban? Lehet, csak ezzel akart megfélemlíteni? Nem tudom, mi volt a célja annak, hogy ezt mondta.

Erről az ügyről hivatalos panaszlevelet fogok írni a BKV-nak is.

Tisztelettel: Bence

Ha minden a terv szerint halad, akkor kedd reggeltől csak a Határ útig járnak majd a 3-as metró szerelvényei, a Határ út és Kőbánya Kispest között autóbuszokkal utazhatnak majd az utasok. Ennek örömére készítette olvasónk a Határ úti ideiglenes tartózkodónál az alább látható képeket, mellyel a jelenlegi állapotokat szeretné prezentálni. Osztjuk olvasónk azon véleményét, miszerint ilyen körülmények között Európában állatokat sem szoktak tartani, nem hogy embereket?

Magyar metrógyár építésével oldanák meg a budapesti metrókrízist. Civil szervezetek és a közlekedési szakma régóta lobbizik, hogy ne külföldről vásároljunk járműveket, hanem a magyar ipar gyártsa le azokat, -írja a Blikk.

Már kormányzati körökben is támogatást élvez a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) javaslata, hogy ha az elkövetkező 10-15 évben 700 metró- és HÉV-kocsit kell vásárolnia a BKV-nak, sokkal olcsóbb és hasznosabb lenne gyárat telepíteni, mint külföldről beszerezni.

- Az ötlet mindenképpen jó, és a kormánynak komolyan kellene vele foglalkoznia - vélekedett a felvetésről Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának az elnöke a VEKE javaslatáról. Dorner Lajos, a civil szervezet elnöke szerint 700 metrókocsi olyan óriási mennyiség, hogy önmagában is eltart egy üzemet, akár évtizedeken át.

- Magyarország érdeke, hogy a metrógyár is belföldön létesüljön, ezáltal a kocsik vételárának jelentős része adók és járulékok formájában visszakerül az államháztartásba - indokolta Dorner a mostani kezdeményezést, amelyhez csatlakozott Rogán Antal. A politikus szerint szerint azonban előbb alaposan meg kell vitatni a kérdést.

- Figyelembe kell venni, hogy a számla nem lenne-e kisebb, ha valamilyen fejlesztés mellett vásárolnánk a kocsikat, s ehhez EU-s pénzt kapnánk. Ha azonban a kormány esetleg a gyárépítés mellett határozna, ott is több megoldás lehetséges. Nem biztos, hogy az állami vállalkozás a legmegfelelőbb, hiszen ilyenkor licenc, illetve gépek beszerzése szükséges, ami körülményes. Okosabb lehet inkább egy nagy gyártóval - akár ázsiaival is - megállapodni az üzem létesítéséről, s a cég nem csak a hazai piacra termelne.

A Főpolgármesteri Hivatal viszont nem lelkesedik a metrógyár ötletéért. Válaszukból megtudtuk: nem kezdeményeznek párbeszédet a kormánnyal a kérdésről, és Tarlós István nem fogja javasolni a gyár tervének áttekintését.

(M. L.?V. J. Z. - Blikk)

Az esélyegyenlőség érdekében olyan lámpákat szerelnek a metrókra, amelyek az ajtók záródására figyelmeztetik az utasokat ? közölte a BKV.

A "vizuális indításjelző berendezések" tesztelése hétfőn a 3-as metró vonalán kezdődik, és egy hónap után az összes kocsiba beszerelik őket.

Összesen 1944 jelzőkészülékre lesz szükség, ezeket a járművek utastéri ajtói fölött helyezik majd el. A lámpák az ajtózáródásra figyelmeztető hangjelzéssel egyidejűleg kezdenek el villogni, és mindaddig fényjelzést adnak, amíg a szerelvény valamennyi ajtaja be nem záródott.

(MTI, Index)

Mentőt kellett hívni ahhoz a gyalogoshoz, akinek felnyársalta a lábát egy sínből kiálló vasdarab a pesterzsébeti Török Flóris utcában. Az esetről egy olvasónk számolt be, ő segített a bajbajutott utason, ő hívott hozzá mentőt, és a kiérkező ápolók tanácsára ő készítette a fent látható képet is. A helyszínt sajnos nem ismerjük, így nem tudjuk, hogy a gyalogos mit keresett a sínen, de olvasónk állítása szerint ezen a szakaszon nincs járda, ezért közlekedett a sínek között a gyalogos.

Tisztelt BKV-figyelő!

Tegnap (06. 15.) sikerült az alábbi történetbe keverednem. Szokásos délután kutyaséta alkalmával töltöttük időnket a futtatóban. Odabicegett egy lány a kerítéshez. Kérte, hogy egy pillanatra menjünk oda. Nagyon halkan beszélt, alig tudtuk kivenni a szavait. Aztán a megdöbbenés. Csurom vér az egyik lábfeje. Kiderült, hogy a villamossínből kiáll egy jókora kard méretű rozsdás darab és ez felnyársalta. Kihívtuk a mentőt. A diszpécser még elmondta, hogy fektessük le, emeljük meg a lábát és szorítsunk rá valamit. Szerencsére 5 percen belül kiértek.

Minden elismerés a mentőszolgálaté. A kiérkező segítség javaslatára lefényképeztük a síndarabot, a mentőt és felírtuk a mentő autó rendszámát. A történethez hozzátartozik, hogy ez Pesterzsébeten a Török Flóris utcán történt, ahol köztudottan nincs járda, csak a sín. Igazából ki az, akinek megfordul a fejében, hogy egy villamossín felnyársalja. A lány sokkal rosszabbul is járhatott volna. Remélem, a mai nap folyamán fejvesztve rohannak a BKV szakemberei eltüntetni ezt a veszélyforrást, valamint felkeresik a sebesültet és felajánlanak neki valamilyen kártérítést. Én személy szerint ajánlottam, hogy pereljen, mert ez a minimum. Miután elment a mentő és mi is megnyugodtunk, az alábbi képeket készítettük.

Szerintem megfelelően illusztrálja a BKV gondatlanságát. Kérdezem én, hogy mi van akkor, ha esetleg beleesik valaki ebbe a rozsdás vasdarabba. A történet vége, hogy a lányt elvitte a mentő, a lábát összevarrták, kapott pár injekciót. (Senki figyelmét ne kerülje el a síndarabon látható vér.)