Helló BKV-Figyelő!

Már sokszor pampogtam a blog hasábjain a bkv járatainak indulási pontatlanságain. Most megint azt tenném. Elöljáróban néhány tény:

1. Nagyon bosszantó, mikor sietsz a buszhoz, látod, hogy még el fogod érni, mert van két perced, de a busz korábban megy el. Az szintén bosszantó, hogy úgy látod, van még 6-7 perced, beállsz a sorba reggelit venni, és a busz öt perccel korábban megy el, mint ahogy ki van írva. Persze busz után futni ősi román szokás, de a melóból elkésni is. Lehet pampogni, hogy korábban kell felkelni és a többi, de én nem vagyok hajlandó negyed órával előbb elindulni azért, mert a buszok nem képesek tartani egy indulási időpontot, ráadásul a végállomásról. Tehát nem arról van szó, hogy a forgalmi dugók miatt nem ér oda időben-korábban jön egy-egy busz.

2. A bkv 32-es buszáról lenne szó, amely az Őrs vezér térről indul és az Árpád hídig közlekedik. Ez a busz hétköznap reggel nyolc és kilenc között tíz percenként, tehát 8:10, 8:20 stb. időpontokban indul a metrókijárat mellett lévő buszállomásrol. A hévnél lévő megállóba pedig 2 perccel később, 12, 22 stb. percekkor ér. Hivatalosan.

3. Párom és az én birtokomban lévő telefonok-órák a számítógépeinkhez voltak szinkronizálva. A gépek pedig talán két hetente frissítették az időt a netes időszolgáltatótól, gondolván, ezt az időt használja mindenki. Egy ideig nem is volt baj ezzel, a buszok szépen jöttek, szinte pontosan. Aztán azt vettük észre, hogy mikor nálunk mondjuk 8:40 van, és a buszmegállóba tartunk, ahová a busznak 42-43 körül kellene érkeznie, a busz akkor hagyja el a megállót. Ezt itt szóvá is tettem, mire az egyik buszos kolléga azzal védekezett, hogy a buszok azért járnak össze-vissza, mert az Árpád hídtól érkező buszok késnek a dugó miatt. Ez annyira nem volt igaz, mert ha a pályaudvarról indultunk, akkor már ott állt két vagy három 32-s, várva az indulásra. A buszokon van ugye fedélzeti óra, plusz a megállóban van ilyen visszaszámoló kütyü is. Két három alkalom után - mikor a végállomásról indultunk - rájöttünk, hogy a bkv kb. 2 perccel siet a netes időhöz képest, ezért vannak ezek a csodás lekésések. Egymáshoz képest eléggé szinkronban volt a fedélzeti és az indítási idő, kevesebb, mint 1 perc volt az eltérés közöttük. A kényelmetlenségek elkerülése végett áthangoltuk az óráinkat, plusz az otthoniakat is. A gépek maradtak, és "késtek" 2-3 percet. Ez a dolog működött is kb. 4 hónapon át, egészen múlt hétig.

Ma (02.18) reggel az Őrsre érve látjuk, hogy bár az óráink 8:36-t mutatnak, éppen egy 32-s zúg át a kereszteződésen, be a megállóba, majd egy perc múlva tovább is megy. Okés, akkor még a 40-est a végállomáson elérjük. 37-kor szállunk le a metrókijárattal szemben, sprint a buszokhoz. 39-re oda is érünk, ahonnan a 32-s busz indulna. Persze busz sehol, egy emberke áldogál a megállóban. Nézem a visszaszámoló órát: 6! perc múlva indul a következő busz. Hogy a fenébe? Nézzük az órákat: 39-40. Beáll a busz 3 perccel az indulás előtt, ami nálunk 42. Nézem a fedélzeti órát: 45 van rajta. Aztán a busz elindult mi óránk szerint 44-kor, fedélzeti óra szerint 47-kor, visszaszámoló óra szerint 00-kor. Így értünk 46-ra a hévnél lévő megállóba és mentünk tovább 47-kor. A sofőr az teljesen jól vezetett, előzékeny volt az utasokkal, semmi probléma nem volt vele. Csupán az indulást jelző cucc lett a hétvégén hazárdos.

Nem tudom elképzelni, hogy egy hétvége alatt hogy a fenébe változhat 4 percet egy ilyen időjelző rendszer? Lehet, hogy csak nekem kellemetlen az, hogy a bkvnál teljesen más időszámítást és mérést használnak, de ne kelljen már fél évente 4-5 perccel előre állítani az óráimat, mert a végén egy napot fogok nyerni egy év alatt. Azt nem értem igazán, hogy ez nem zavar senkit a bkvnál? Valaki eldönti, hogy akkor most négy perccel később van, és akkor négy perccel később van? Németországban elképzelhetetlennek tartom ezt a jellegű problémát, ahol minden pontos, és ha késik valami, akkor a sofőr állomásonként elnézést kért. Mindig megy a pampogás, hogy szarok a buszok, szar a géppark, rossz a szolgáltatás, nincs elég busz és a többi. Igen, ez így van, ezeket pénzzel lehetne megszüntetni. De mi van azokkal a problémákkal, amelyek csupán abból származnak, hogy akinek ez a feladata az nem végez precíz munkát? Mennyiből tartana ilyen apróságokra figyelni, ami javítana a szolgáltatás minőségén? Ha már koszos, régi, stb, akkor legalább legyen pontos. Túl nagy igény ez a bkvval szemben?

Dinin

Megtudtuk, melyik 40 BKV-járat szűnne meg 2008-ban Budapesten. Az illetékes szerveknél köröző tervek szerint 220 busszal kevesebb járna az év második felében. Ez annyi, mint a BAZ-megyei város buszparkja. Óránként jönne a HÉV, este nem csilingelne több villamos, és többet kell majd átszállás közben várakozni. A BKV pozitív hatásokról beszél.

Az Indexnek is a birtokába jutott a BKV 2008-as járatritkítási, hálózatátalakítási - már konkrétumokat is tartalmazó - tervezete, amit csütörtökön mutatott be Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes Demszky Gábor főpolgármesternek és kabinetjének. Ez alapján fogadják el a BKV összmenetrendjét, a paraméterkönyvet.

Összességében elmondható: egy-két racionális, kis költséggel megúszható fejlesztés mellett a hálózat komoly megnyesésére készül a BKV, ami egy kényelmetlenebb szolgáltatást fog eredményezni 2008-tól. A sokat hangoztatott indok: a cégnek még 6-8 milliárd forintot kell megtakarítania a nullszaldó eléréséhez (2007-ben 16 milliárdos volt az éves deficit).

A cikk folytatása megtalálható az Indexen.

Tovább >>>

Egy olyan tipikusan magyar szokásról szólnék, amely legalább akkora vitát generálhat, mint a nyugdíjasok viselkedése a BKV járművein, vagy az iskolások hátizsákjaival történő kalandok.

Ez pedig egy olyan magyar szokás, amit sehol a világon nem tapasztaltam, a megállókban ugyanis a magyar közösségi közlekedők többsége az ajtók elé áll, abban reménykedve, hogy hátha lesz majd odafent ülőhely.

Természetesen elismerem, hogy egy BKV-járművön jobb (kényelmesebb) ülni, mint állni. De biztosan ti is megfigyeltétek már, hogy amikor egy-egy jármű beérkezik a megállóba, a tisztelt utasok 90 százaléka odanyomakodik az ajtók elé, megnehezítve a leszállók dolgát.

Aztán amikor elfogytak a leszállók, nyomás fel a buszra, érdekes, ilyenkor senkinek sem fáj a lába, a nyugdíjasok is Ben Johnsont megszégyenítő fürgeséggel vágtatnak fel, forgolódnak egy kicsit, mint a tojógalamb, aztán uzsgyí, a legjobb helyre landolnak.

Amúgy ebből tragédia is lehet, kódolva van. A minap a 11-es busz Mechwart téri állomásán láttam hasonló jelenetet. Igen ám, de a középső ajtón egy nagydarab erős ember szeretett volna leszállni, csakhogy az ajtó előtt már tömörültek az emberek (kétharmaduk nyugdíjas.) Emberünket ez nem zavarta, lelépett a buszról, a lendületével elsodort két tolakodót, az egyikük hátraesett, s ha nincs ott valaki, aki elkapja, még a fejét is beverhette volna a betonba. Heveny káromkodások innen is, onnan is, pedig a nagydarab csak szerette volna befejezni a közlekedést aznapra.

Ezért jó az, ami külföldön van: csak az első ajtón lehet felszállni. Londonban például szép sorban állnak az emberek és mindenki feljut. Amúgy létezik ott az úgynevezett off-peak időszak (reggel 7.00-9.30 és 16.00-18.30), amikor minden jegy drágább. Ezzel azt akarják elérni, hogy akinek nem feltétlenül fontos ebben a csúcsidőszakban közlekednie, ne menjen. Ezt kellene bevezetnie a BKV-nak is. És a nyugdíjasoknak is FIZETNI ebben az időszakaban. Akkor kevesebb lenne a cekkeres nénike, meg az újságot olvasó bácsika, s akiknek valóban fontos, hogy ebben az időszakban eljussanak A-ból B-be, könnyebben megtehetnék. A piac meg a patyolat pedig 11 óra után is elérhető.

Ami pedig az ajtók előtti tömörülést illeti, ahhoh az agyakat kellene átkódolni, nem is kicsit.

Jg

Kedves BKV-figyelő!

Mint újdonsült siket, sok nehézséggel találkozok a BKV-n. A legnagyobb problémám a metróajtó. Sosem tudom,hogy mikor záródik be. Van ott vmi lámpának látszó tárgy,de elég halovány és csak belülről,hogy a kivül lévő fény kényelmesen el tudja nyomni. Esélyem sincs tudni,hogy mikor fog kettépaszírozni az ajtó.

Ezenkivül ha ismeretlen helyre megyek,hiába tervezem meg az útvonalat az még nem jelent semmit. Ha villamossal közlekedek,az még a jobbik eset. Ott ki tudom számolni,hogy melyik megállónál kell leszállni. De a busz! Csak néhányon van kijelző,úgyhogy esélyem sincs tudni,hogy hol vagyok. (Amin pedig van kijelző,sokszor nincs jól beállítva és mást mutat,mint ahol vagyunk.)A megállókat számolni is felesleges,mert ott nem állnak meg,ahol nincs utas,tehát 2-3 megállóval arébb is lehet,ahova érkezek.mint amit én kiszámoltam. Hogy ne csak negatívumokat mondjak,meg kell említenem,hogy nekem még sosem volt problémám az ellenőrökkel. Mindig bólintanak köszönésképp,ha felmutatom a SINOSZ-igazolványt (mi azzal közlekedhetünk), mert így tudják,hogy nem hallok. Olvastam panaszt arról,hogy mi van,ha a BKV-ellenőrök hozzáérnek az utashoz. Velem ilyen egyszer fordult elő.

Egyszerűen nem vettem észre,hogy ott vannak a tömegben és értelemszerűen nem hallhattam,ha szólnak. Egy ellenőr utánam jött,és megérintette a vállam. Csak így tudta közölni,hogy álljak már meg. Nincs a homlokomra írva,hogy nem hallok de pl. indonéz turista esetében sem tudta volan máshogy közölni,hogy kíváncsi a jegyemre. Jó persze nem akart megverni és miután felmutattam az igazolványom,megköszönte és visszament a helyére.

Ha valaki tud jó megoldást a számomra,kérem,írjon. Köszönöm.

Hat-hét milliárd forintos megtakarítást jelentő, mintegy 8-9 százalékos teljesítménycsökkentést tartalmaz az a BKV-s munkaközi anyag, amelyről csütörtökön tárgyal a főváros vezetése.

A BKV felügyelő bizottsága szerdai ülésén tárgyalta a BKV idei menetrendi változtatásairól szóló munkaközi anyagot - tudta meg az InfoRádió. A testület ülésén értesüléseink szerint elhangzott, hogy az úgynevezett paraméterkönyv módosítása 6-7 milliárd forintos megtakarítást hozhat a BKV-nak.

Korábban Demszky Gábor főpolgármester és helyettese, Hagyó Miklós is ekkora hiány eltüntetésének a szükségességéről beszélt.

A nem végleges munkaanyag, amelyet csütörtöki ülésén tárgyal meg a fővárosi kabinet, tájékoztatás szerint a BKV járatok teljes teljesítményének 8-9 százalékos csökkentéséről szól. Ez alátámasztja azokat a korábban elhangzott aggályokat, hogy jelentős járatritkításokra kell felkészülni, ami főként a buszvonalakat érinti.

Az InfoRádió úgy tudja: a BKV felügyelő bizottsága belső vizsgálatot kezdeményezett, hogy kiderüljön: a cég éves bérleteiért cserébe kapott fővárosi fürdőbérleteket valóban csak a BKV vezetői kapták meg, vagy a dolgozók is részesültek belőle.

Forrás: Inforádió

Széles Gábor újságja keményen ostorozta a BKV-t a botrányos busztender miatt, miközben a lap tulajdonosának egyik cége, az Ikarusból megmaradt IK Járműtechnika is keresett volna 80-100 milliót a genfi buszok beszerzésén. Ráadásul a cég az összeg többszörösét keresheti, ha az üzlet meghiúsul, és a BKV régi Ikarusait még jó ideig nem váltják le sem használt, sem új csuklósok.

A BKV genfi használtbuszos üzletét a Heti Válasz (HV) cikke torpedózta meg, de a beszerzés körüli botrányhoz a Magyar Hírlap is igyekezett hozzátenni saját információkat. A Széles Gábor milliárdos vállalkozó tulajdonában lévő újság már a HV-s cikk megjelenése előtt írt az összesen 84 használt csuklós buszra tett ajánlatról, és kétségbe vonta, hogy a svájci Volvók eleget tesznek-e a fővárosi közlekedési vállalat tenderkiírásának. Később pedig a lapból vehette át a teljes hazai sajtó a nevekről szóló találgatásokat, hogy kik fognak belebukni a korrupciós vádakba. A Széles-lap azt azonban egyetlen alkalommal sem tudatta az olvasókkal, hogy a tulajdonosnak is vannak érdekeltségei a beszerzésben. Ha megvalósul, akkor azért, ha nem, akkor akár azért.

Buszban utaznak együtt

Széles cége régi albérlőtárs az Antal Attila, BKV-vezér fia foglalkoztatása miatt a közbeszerzési pályázattól elállni kényszerült Alfa Busszal. Az Ikarus-birodalomból megmaradt IK Járműtechnika Kft. (IKJ) a buszgyár székesfehérvári telephelyén lényegében szimbiózisban él a Volvókat szerelő és forgalmazó céggel, és nemcsak a területen osztoznak, hanem folyamatos üzleti kapcsolatban is állnak egymással.

A cikk folytatása megtalálható az Indexen.

Erre tovább >>>

Tisztelt Hölgyem/Uram,

tegnap este (02.14) 9 óra körül utaztam a 149 villamospótló járattal. A buszon irózatos kipufógázszag volt, ami a busz állapotát elnézve nem volt csoda, de amellett hogy kellemetlen káros az utasok egészségére. A busz rendszáma: BPO-035.

Emelett sikerült tegnap a 906-os éjszakai járattal utaznom, ahol ismét jó példákat láthattam, hogy a BKV kezdeményezése az éjszakai jegyre nem igazán életképes. Aki jegyet vett elő és lyukasztot,t az normális vonaljeggyel tette ezt, szerintem az utasok jelentős része nem is tudja, hogy van éjszakai jegy. És az ellenőröket se zavarta, hogy nem éjszakai jegyet érvényesítettek.

Az egy buszon lévő 6 biztonságiőr/ellenőr sem tudta azonban a bliccelést megakadályozni, egy feltűnően részeg társaságból többen nem voltak hajlandóak jegyt vagy bérletet felmutatni, de nem lettek leszállítva. Ez elég kellemetlen érzés, hogy az ő lógásukat elnézik...

Szia,

Ezt a 2 képet ma (II. 19) délután lőtem kifelé a szentendrei úton, na így tűnnek el a táblák... Embernek agya, mint egy marék molylepkének... Kb. olyan mintha lopnék egy kocsit és azzal grasszálnék, hátha nem tűnik fel senkinek.

üdv, RQ

Pár szót szeretnék ejteni a tömegközlekedésről, autós szemmel nézve. Én nagy többségében tömegközlekedek, de alkalmanként autóval járok. Szeretnék adni néhány tanácsot, hogyanis segíthetnénk a társainkon.

1) Megálló. A legnagyobb problémát a buszoknak az autóbuszöböl való kiállás okozza. sokan nem enegdik ki őket, pedig kötelességük lenne. Gondoljunk arra pár szerencsétlenre, aki kénytelen a buszon ülni. Mi jobb, kiengedni, aztán kb. öt perc múlva úgyis ki lehet előzni a buszt, vagy ott lenni a helyén? Naugye, ennyit megér. Na meg az embernek jól esik látni, ahogy a nagy kékség villogva köszön neki.

2) Bekanyarodás. Egy busz alsó hangon is 10 méter.  Azaz  egy 3-5 méteres autónak minimum a kétszerese. És kétszer ennyivel nagyobb hely kell a bekanyarodáshoz. Hagyjunk helyet a busznak a sávunkban, vagy szemből engedjük el a balra kanyarodó buszt. Jobb lesz neki is, mi meg nem vesztünk annyit, hogy ne érje meg. Vagy ha elhaladunk mellette, akkor nézzük meg mennyi kocsi torlódott fel mögötte. Mi is kerülhetünk bármikor a rossz végére a ... sornak.

3) Besorolás. Igen, az autónkhoz képest egy busznak a gyorsulása elnyésző, mondhatni csigaéletben mérhető. Viszont arra már senki nem gondol, hogy a lassulása is (több tíz tonnáról beszélünk) hasonló, így ha hirtelen bevágunk elé, akkor nem biztos, hogy már meg tud állni mögöttünk. Inkább rajtunk. Arról nem is szólva, hogy a buszon lévő utasok is repkednek egy-egy hülye manőver miatt.

4) Parkolás. Alkalomadtán, ha szűkös helyen kell leparkolnunk, akkor várjuk meg azt az 5 percet, hogy lássuk: a tömegközlekedési eszköz elfér-e mellettünk. Ez különösen fontos ha órákon keresztül tartó elfoglaltság előtt parkolunk le. Könnyen meg lehet előzni egy csuklás rohamot a kedves mamának, rosszabb esetben fényezést, tükör javítását kell fizetni, vagy kereshetjük a hűlt helyét az autónknak, mert a lopóautó elvitte.

Szóval kérek minden közlekedőt, fogadjuk meg ezeket a tanácsokat, mindenkinek jobb lesz.

Hello BKV Figyelő!

Tegnap (2008. február 15, péntek) este negyed 7 körül utaztunk haza a 8-as busszal (a száma 1310), amikor barátnőm szóvá tette, hogy fúj be a hideg. Megnéztük, és a két ablak köztti fém el volt rohadva és repedve. Barátnőm készített róla fényképet és videót. A kérdésem az, hogy a nyolcezer forintos bérletbe már nem fér bele a biztonságunk? Miért küldenek ki az utcára ilyen gyatra álapotú buszokat?

üdv Rocko

Nem utasként, hanem közlekedési partnerként szeretnék néhány keresetlen szót szólni a BKV-ról.

Én nemigen járok a szóban forgó céggel, az elavult jegyrendszer borzalmasan drágává teszi az amúgy is lassú és kényelmetlen utazást, így csúcsidőben kerékpárral, azon kívül autóval járok a városban. Az utóbbi időben egyre ritkábban fordul elő, hogy kerékpáron ülve egy autós szándékosan az életemre törne, ellenben egyre gyakrabbá válik ez a jelenség a buszokkal, főleg a csuklósokkal.

A legutolsó alkalom már végleg kiakasztotta a tűrőképességemet, de mivel tanút nehéz szerezni, a feljelentésnek nem lenne sok foganatja. Mit érez az a buszsofőr, aki a csuklós Volvójával 10 centivel mellettem előz (nem buszsávban!), majd módszeresen elkezd az út szélére húzódni úgy, hogy ha nem állok meg időben, egyszerűen odanyom az útpadkához, vagy becsűr a kerekei alá. Mennyi megaláztatást kellett valakinek elszenvedni ahhoz, hogy ilyen piti, ám halálos veszélyt magában rejtő módon próbáljon elégtételt venni pillanatnyi erőfölényének kihasználásával?

Mit gondol egy ilyen alak olyankor, amikor 20 méterrel később a pirosnál bekopogok az ablakán magyarázatot kérve, ő pedig pökhendi arckifejezéssel mereven bámul ki az ablakán, tökéletesen tisztában lévén azzal, amit csinált, és amit felvállalni már nem tud. Nem hiszem, hogy bonyolult lenne egy olyan pszichológiai teszt elvégeztetése a sofőrjelöltekkel, amely kiszűri ezeket a sérült és közveszélyes alakokat. Különben előbb-utóbb valaki meghal. Én annyit megígérhetek, hogy a kamerám ezentúl élesítve lesz útközben, és minden újabb hasonló esetben feljelentést teszek.

Ádám