A Hírszerzőn ma megjelent Ceglédi Zoltán alább olvasható írása, melyben Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatójának kijelentéseit és az utasokhoz való hozzállását hasonlítja össze a néhány évvel ezelőtt, még a VEKE szóvivőjeként tett kijelentéseivel. Azért gondolom, hogy ennek a cikknek a blogon is helye van, mert bár nem szeretném bántani a Dávidot, de mi is felfedeztünk némi változást az elmúlt évekhez képest.

Mindemellett köszönettel tartozunk a BKK-nak, amiért a "Mercedes ügyet" egy fél nap alatt megoldották. Nagyon bízom benne, hogy a szerdán tapasztalt hozzáálláson változtat, és a későbbiekben is segít az utasok által felvetett problémák megoldásában.

Van egy, a városi és elővárosi közlekedést jól ismerő fiatalember, aki már öt éve is jogos filippikákkal sorozta a budapesti tömegközlekedés fejeseit, hogy mégis, hogyan képzelik, hogy a harmincfokos kánikulában légkondi nélküli járatokat állítottak be: a frissen beszerzett Combinokban ájuldoznak az utasok. Aztán van egy szépen felöltözött, nyakkendős fiatalember, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, aki csitítgatja a népet, hogy bár igaz, hogy a most beállított 25 Mercedes Citaro autóbuszból csak 10 járművön működött a klíma megfelelően, de az hazugság, hogy ájuldoztak volna az utasok, és különben is, osztottak nekik vizet, és megszerelik a klímát.

Az a ciki, hogy a két fiatalember igazából egy: Vitézy Dávidnak hívják.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület alapítója, vezetője 2007 júliusában a szervezet "Félmegoldások és félrebeszélés a Combinók hűtése kapcsán" című közleményében jogosan rótta fel a BKV-nak azt a böszmeséget, hogy előbb légkondi nélkül vette meg a villamosokat, majd csak egyet akart középre beszerelni, miközben a kezdetektől egyértelmű volt, hogy "a hűvös valóság azonban tűzforró villamosokat és ájuldozó utasokat vetít előre a következő évekre is, ha minden így megy tovább."

A VEKE hatékony fellépésének (is) köszönhetően ma már a Combino a leginkább európai arcot mutató fővárosi tömegközlekedési eszközünk, a legforgalmasabb vonalon biztosít légkondicionált utazási lehetőséget. Más lett a "hűvös valóság", és azóta más lett a főváros vezetése is. Sajnos Tarlós István főpolgármesteri sikereit most nincs mód hosszasan méltatni, hat cikk is kevés lenne sorra venni, hogyan érte el, hogy napról-napra jobb dolog Budapesten élni.

De ami most fontos, hogy immár Vitézy Dávid sem internetes fórumokon harcol az utazókért. Vezérigazgató lett belőle, és a jelek szerint a stallum őt is megengedőbbé tette. Volt már botrány milliós prémiumokból, 1,6 milliós fizetésből, luxusautó-bérlésből, évi nettó százmillió forintért bérelt belvárosi székházból, de a vastagodó bőr jobban szigetel, Vitézy Dávid hőháztartásra is megváltozott. Immár nem felháborodás, hanem csitító nyugalom önti el a negyvenfokos buszok hírére. Szépen, fű alatt forgalomba állítottak 25 olyan használtan vett buszt, amelynek az ablakai nyithatatlanok, és legalább hatvan százalékukban a klíma se működött. A kommunista beütéssel nehezen vádolható (annak idején a Combino-klímával is ugyanilyen szigorú) BKV-figyelő blog számolt be elsőként arról, hogy a rekordmelegben elviselhetetlen a járművekben a forróság, az utasok rosszul vannak, ájuldoznak. Sőt, az immár vitézytlen VEKE is felemelte a hangját.

A Hírszerző cikkének folytatását ide kattintva olvashatod el. Az állításokra Vitézy Dávid a Facebookon reagált. Az ő álláspontját ide kattintva olvashatod.

Köszönetet mondott blogunknak a Budapesti Közlekedési Központ, amiért felhívtuk a figyelmüket a Mercedes buszok rossz klímaberendezéseire. Mint arról tegnap beszámoltunk, a használtan vásárolt buszok egy részében rossz volt a légkondicionáló, a kialakításuk miatt pedig az ablakuk sem volt nyitható. A bejegyzésünket minden nagyobb hírportál (Index, Origo, HVG, Hír24, NOL, Blikk stb.) átvette, a médiavisszhangnak köszönhetően a BKK azonnali intézkedést kezdeményezett, felmérték az összes forgalomba állított Mercedes Citaro autóbusz klímaberendezését, melynek eredményeként az derült ki, hogy a 25 forgalomba adott buszból 10 járművön működött a klíma megfelelően.

Ez a bejegyzés tökéletesen mutatja, hogy szükség van az utasok visszajelzéseire és BKV-figyelőre, valamint szükséges az együttműködés a BKK-val is!

Szerda délután felmértük az összes forgalomba állított Mercedes Citaro autóbusz klímaberendezését, melynek eredményeként az derült ki, hogy a 25 forgalomba adott buszból 10 járművön működött a klíma megfelelően. Ahogy korábban is leírtuk, a Nógrád Volán budapesti buszüzemeltetésből történt kivonulásával a használtan vásárolt Mercedes-buszok forgalomba helyezéséről gyors döntést kellett hozni, melynek nyomán a teljes körű honosítási, beüzemelési folyamat nem ment végbe és így maradhatott ki a klímák beüzemelése, tisztítása is, ami pedig a tél és a buszok forgalmon kívül töltött hónapjai után szükséges lett volna.

Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a szerdai visszajelzések nyomán azonnal elrendelte a járművek klímaberendezésének soron kívüli beüzemelését, mely egész éjjel zajlik a Mercedes-Benz dél-budai vezérképviseletén (Pappas Auto). A klímaberendezések tisztításra és gázzal (hűtőközeggel) történő újratöltésre szorultak, melynek teljes időigénye buszonként több óra. Ezt a munkafolyamatot a következő napokban a szervizben teljes körűen elvégzik, addig pedig a buszokat a következő néhány napra elegendő mértékben feltöltik és felkészítik. Az első darabok már mostanra (csütörtök éjjel 1 óráig) el is készültek, de egész éjjel folyik a munka, hogy csütörtökön már lehetőleg a Mercedes-flotta túlnyomó többsége, lehetőleg mindegyike jó hatásfokú klímával rendelkezzen.

A Mercedes Citaro autóbuszok mindegyike rendelkezik klímaberendezéssel, ami nem véletlen, hiszen a BKK nem kívánja a múlt hibáit elkövetni és légkondicionáló nélküli járműveket forgalomba állítani Budapesten. A Citaro buszokba szerelt berendezések működőképesek is, azonban sajnálatos módon beüzemelésük a gyors, a honosítási folyamat lezárását megelőző forgalomba állítás miatt nem történt meg időben, melynek hátterét részletesen feltárjuk és kivizsgáljuk. A gyors forgalomba állítás célja az volt, hogy a BKK és a BKV a Nógrád Volán kiesésével is tudja az előírt kocsikiadást biztosítani. Sajnos ennek az erőfeszítésnek lett áldozata a klímák beüzemelése is. Köszönjük a BKV Figyelőnek, hogy felhívta erre a figyelmet, a szükséges intézkedéseket ez alapján megtettük. Minden utasunktól, akinek a hőség kellemetlenséget okozott, elnézést kérünk.

A BKK a BKV-val megkötött új közszolgáltatási szerződésében hangsúlyos elvárásként fogalmazta meg, hogy működjenek a klímaberendezések az összes erre alkalmas járműben. A mai napon a BKK felkérte a BKV műszaki vezetését a Volvo-csuklósok és más érintett típusok esetében is az üzemkészség javítására, melyet a közeli jövőben ellenőrzések követnek. A közszolgáltatási szerződés szerint a nem működő klímák miatt a BKK a BKV-t kötbér fizetésére is kötelezheti, és mivel így csupán a BKV forrásainak csökkentését elérni kevéssé lenne eredményes, a kötbéresemények száma és a kötbérek mértéke a motiváció fokozása érdekében hangsúlyos elemként épülhet be a jövőben a cég felső- és középvezetőinek javadalmazási rendszerébe is.

Meggyőződésünk, hogy egy új busz árának kevesebb mint harmadáért vásárolt alacsonypadlós használt Mercedes-buszok – különösen a rövidesen működő klímaberendezésekkel – jelentősen növelik a szolgáltatás színvonalát és hozzájárulnak a közösségi közlekedés versenyképesebbé tételéhez az érintett térségekben.

BKK

Az újhasznált Mercedes Citaro. Fotó: BKK

A tegnap ideiglenesen forgalomba álltak a BKV használtan vásárolt Mercedes Citaro autóbuszai. Bár a járművek honosítása még nem történt meg, a közlekedési vállalat mégis a forgalomba állításuk mellett döntött, ugyanis a két alvállalkozó, a Nógrád Volán és a VT-Transman kiesésével nem volt elegendő kiadható autóbusz.

A Mercedesek forgalomba állítását akár örömhírként is közölhetnénk, de a számtalan beérkezett utaspanasz miatt, sajnos erre nincs lehetőség. Többen fordultak kedden a BKV-figyelőhöz amiatt, mert a használt buszokon egyáltalán nincs nyitható ablak (képünkön), a járművek egy részén pedig a klímaberendezések  nem működtek, vagy csak meleg levegőt fújtak. Többen írták, hogy míg a szabad levegőn 25-30 fok volt és verőfényes napsütés, addig a Mercedes busz belsejében a hőmérséklet a 40 fokot is meghaladhatta. Úgy tudjuk, hogy a buszokon többen rosszul lettek, és le is kellett szállniuk, mert elviselhetetlen volt a hőség. Ugyan erre panaszkodik STB az alább olvasható levelében:

Kedves BKV-figyelő!

Ma (Máj. 1. kb 15:30-kor) az 5-ös busz vonalán egy világoskék új Mercedes Citaro-val utaztam hazafelé. Amikor felszálltam rá az ajtóban álló fiatalember legyező kézmozdulatokat csinált. Először azt hittem, hogy nekem szól, hogy siessek egy kicsit, de ahogy felléptem egyből tudtam, hogy mi a helyzet. Mintha egy szaunába léptem volna be és most egy kicsit se túlzok! Nagyon durva volt, szerintem volt vagy 45-50 fok.

Amikor elindultunk megfogtam a kapaszkodót ami szinte megsütötte a kezemet. Ezek után körbe néztem és megállapítottam, hogy egyetlen egy darab nyitható ablak sincs a buszon, se oldal- se tető ablak. Utazás közben lehetett hallani egy halk morajlást felülről, a légkondi volt... semmit se ért, mintha nem is ment volna. Amikor végre leszálltam 6 megálló után a kinti hőmérsékletet kb. egy kellemes 23-25 foknak éreztem a bentihez képest.

Hazaérve megnéztem az árnyékban lévő hőmérőnket ami 32 fokot mutatott! Remélem senki nem lett rosszul a buszon utazó főként idősebb emberek közül!

Nagyon remélem, hogy vagy megjavítják a klímát vagy csinálnak ablakokat a buszra, mert ez így elviselhetetlen, főleg, ha valaki sokat utazik ezzel a busszal. Én biztos nem fogok rá felszállni a közeljövőben, inkább megvárom a következőt!

Üdv.: STB

A jegyellenőrök és közterület-felügyelők elől akart elmenekülni az a fiatal férfi, akit szerda reggel halálra gázolt egy furgon a budapesti Hungária körút és Thököly út kereszteződésében - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A tájékoztatás szerint a férfi érvényes menetjegy nélkül utazott egy buszon, ezért a BKK eljáró ellenőrei és a közterület-felügyelők leszállították. Amikor azonban a megállóban felvették volna az adatait, a fiatalember menekülni próbált, és két busz közül kiugrott az úttestre. Egy arra haladó furgon elgázolta, a férfi belehalt sérüléseibe - áll a közleményben.??A közlés szerint vizsgálják a közterület-felügyelők és jegyellenőrök intézkedésének szakszerűségét, de az elsődleges jelentések alapján megállapítható, hogy mindannyian a számukra meghatározott eljárási rend szerint végezték munkájukat. Hozzátették: a BKK jegyellenőrei és a közterület-felügyelők a jövőben is az eddig meghatározott eljárási rend szerint végzik munkájukat.??A Budapesti Rendőr-főkapitányság korábban arról tájékoztatott, hogy a zuglói kereszteződésben elgázoltak egy férfit, akit sérülései miatt kórházba szállítottak.

(Propeller)

Olvasóink többször fordultak már hozzánk olyan panasszal, hogy a megállóban várakozás közben ismeretlenek használt jegyeket és bérleteket kértek el tőlük, vélhetően azért, hogy az érvényességi időt eltávolítva újra értékesítsék. Mónikát, Kőbánya-Kispesten környékezte meg két alvállalkozásban dolgozómetrós biztonsági őr (számuk 906, 790), és féláron kínáltak neki jegyet és bérletet. Kicsit durva, hogy pont azok kereskednek a hamis szelvényekkel, akiknek az érvényességet kellene ellenőrizniük.

Mindenkit arra kérünk, hogy soha, semmilyen körülmények között ne vegyen olcsó, hamis, vagy hamisnak látszó bérletet. Ezek a szelvények vagy másolva vannak, vagy az érvényességi idejük újra lett írva, még akkor is, ha egy laikus számára ez nem látható. Ha a BKV ellenőrei valakit hamisított bérlettel vagy jeggyel elkapnak, akkor nem csak a bliccelés miatt kap csekket, hanem okirat-hamisítás miatt fel is jelentik. Ha valaki a valós árnál olcsóbban kínál jegyet vagy bérletet, minden esetben értesítsétek a hatóságokat!

Tisztelt BKV!

Teljesen felháborítónak tartom, hogy a biztonsági őreik féláron árulják az utasoknak a jegyet és a bérletet.

2012. 04. 22.-én Kőbánya-kispesten utaztam, mikor egy biztonsági őr odalépet hozzám és jegyet bérletet kért. Természetesen én nyúltam a táskámba majd keresni kezdtem a bérletemet. Egy kis idő elteltével eszembe jutott hogy az iróasztalon hagytam a munka helyemen,majd a pénztár felé fordultam és jegyet szeretem volna vásárolni.

Az úr utánam szólt, hogy "Mi a baj hölgyem?", majd közöltem vele hogy jegyet szeretnék vásárolni mert nincs nálam a bérletem.Ekkor oda jött egy másik őr, és érdeklődni kezdett, hogy miben tud segíteni. Mikor közölte vele a társa, hogy mit szeretnék akkor viccesen azt mondta: "Ó hölgyem, minek ez a nagy hűhó semmiért, van itt takarékosabb megoldás is. Ha gondolja, jegy és bérlet van félárban", majd kivette óvatosan a zsebéböl és meg mutatta.

Gondoltam hogy ez nem teljesen legális dolog, így azt mondtam inkább a pénztárból vennék. Én megvásároltam a jegyemet a pénztárba majd kezeltem és haladtam lefelé a lépcsőn. A lépcsőnél hárman álltak majd a negyedik odajött hozzám egy kis idő múlva. Személy leírást csak kettőről tudok adni akikkel beszéltem: az egyik idős alacsony őszhajú, a másik középkorú vékony magas sötét hajú. Sajnos a kis kártyán ami lógott a nyakukba olyan hosszú szám volt hogy képtelen lettem volna megjegyezni, így az utolsó három számot próbáltam eszembe tartani míg leértem a metróhoz és leírtam egy kis cetlire. Az egyik kártyán lévő szám utolsó három számjegye: 906 a másik kártyáé pedig: 790 volt.
 
Lehet hogy ezek az emberek dupla annyi bért keresnek mint maguk?

Egy olvasói levél kapcsán került górcső alá, hogy a 3-as és a 69-es villamospálya Mexikói út és Nagy Lajos király útja között (Erzsébet királyné úti szakasz) elégtelen állapotban van, a környezetre gyakorolt „zajszennyezés” mértéke időről-időre fokozottabbá vált, így téve elviselhetetlenné több, a nyomvonal melletti épületekben lakó emberek mindennapjait.

„Az egész vonalon katasztrofális állapotban vannak a sínek, ez köztudomású, azonban pontosan a lakásunk előtt - a Mexikói út felé - fokozatosan teljesen "kikopott" a sín alól az alátámasztás, gyakorlatilag a "levegőben lóg" a sín. Ennek okán minden egyes szerelvény hatalmasat zökken, iszonyatos zajt kelt, és mivel beledübörög az egész ház, semmiféle hangszigetelés nem használ. Történik mindez hajnaltól éjfélig, a két járat sűrűsége miatt 3-5 percenként. Hosszas levelezés és könyörgés árán kb. másfél hónapja megkegyelmeztek nekünk, és kitettek egy 20 km/h-s sebességkorlátozó táblát a Laky Adolf utcai megállóhoz ebbe az irányba is, amely természetesen nem szüntette meg a problémát, de sokkal elviselhetőbb lett így az élet. Azonban két hete újra 45-50 km/h sebességgel dübörögnek el a szerelvények a nevezett szakaszon. Mi pedig szédüléssel, teljes testi-lelki kimerültséggel, és mindenféle ebből származtatható tünettel küszködünk újra nap mint nap.” -olvasható a BKV-figyelőnek küldött olvasói levélben

A BKV illetékes osztályán a jelen állapotok nem első alkalommal bejelentett felvázolását követően kiderült, hogy a sebességkorlátozó táblát a karbantartást követően szerelték le, mivel "síncsiszolást végeztek, és már megszűnt a probléma”.

A győri Széchenyi István Egyetem Közlekedésmérnöki szakán oktató, egy a kötöttpályás közlekedés témában jártas műszaki szakember a jelen problémára a következőképpen reagált:

„A zajhatás csökkentésére a villamospálya rendszeres csiszolása, a járműkerekek leprofilírozása (az ellaposodott felületek csiszolása), a pályaszerkezetek alatti rugalmas anyagok alkalmazása szerepelhet a megoldások között azokon a helyeken, ahol nincs lehetőség zajárnyékoló falak elhelyezésére.”

A vibrációt a kerekek és a sínek között fellépő nagy erők okozzák, amelyekhez a kerék és a sín egyenetlenségei függvényében széles frekvenciatartomány rendelhető. A jármű és a pálya összetett rendszer, sokféle saját frekvenciával rendelkezik. A gördülési zajt a kerék és a sín futófelületének szabálytalanságai okozzák egyenes, illesztés nélküli sínszálon. Továbbá a pályaszerkezet minősége és lokális hibái nem erősíthetik fel a kelleténél jobban a sínek és a szerelvény kerekei által gerjesztett frekvenciákat. Éppen ezért a rezgés nem nő a sebességgel állandóan és a sebességcsökkentés a vibrációs hatást akár kedvezőtlenebbé is teheti.

Személyes helyszíni bejárást követően megállapítást nyert, hogy a fokozódó zajhatás az említett szakaszon észlelhető (nagyjából 8-15 m egybefüggő pályahosszban), azonban ez nem számít sajnos egyedi esetnek. A városban több olyan villamosvonalon is tapasztalható magasabb frekvenciatartományban ilyen hanghatás, ahol a pálya az úttestbe épített nyomvonalat elhagyva attól elkülönült terepen folytatja útját – erre a legjobb példa lehet a Széll Kálmán tér és a Déli pályaudvar közötti Krisztina körúti kereszteződést elhagyó, illetve a térről az alagútból a főútvonalra rácsatlakozó 18-59-61-es villamos járatok zúgó-búgó morajlása, mely sok esetben az igen forgalmas főútvonal egyéb zajhatásai mellett már-már természetesnek tűnik.

A kötöttpályás járművek a Laky Adolf utcai megállótól a Mexikói út felé közlekedve – a pályaszerkezet ténylegesen is rossz állapotára való figyelemmel – mindenféleképpen lassabb tempóban kellene megközelítsék (25-30 km/h) az Erzsébet királyné útja aluljáró nevű megállóhelyet. Az sem volna baj, ha az olvasó által jelzett szakasz talapzatából kitüremkedő (az Edison köz vonalában észlelt) menetirány szerinti bal oldali sínszakasz hibáját mielőbb ki tudnák javítani, és a további bosszúskodásoktól és kellemetlen hanghatásoktól talán mentesülhetne minden ott lakó.

Komplex felújítás, hosszútávú beavatkozás jelentené az egyetlen megoldást a lakókörnyezetek számára az ilyen nagymértékű zajszennyezéseknek kiküszöbölésére, s így a nagyobb járműforgalmat átengedő villamospálya-nyomvonalakon (lásd nagykörúti villamosvonal). Célzott pénzügyi források hiányában a fent említett jelenség továbbra is megzavarja majd az ott élők nyugalmát, életkörülményeik és mindennapjaik szelíd álomképekbe szőtt milliőjének vágyát kifejezve („A villamos is aluszik, - s míg szendereg a robogás - álmában csönget egy picit”).

Első információink szerint gázpisztolyt fogott a garázsba közlekedő 276E autóbusz vezetőjére egy utas szerda délelőtt a cinkotai buszgarázs előtt. A fegyver azután került elő, hogy a járművezető bemondta, hogy a végállomás következik.

A Facebook oldalunkon mások által közzétett, meg nem erősített információk szerint, az utas a gázpisztolyt a jegykiadó-nyíláson keresztül fogta rá a buszvezetőre, mások úgy tudják, hogy a busz mellett állva, a busz ajtajában lőtt a férfi. Az illetőt a garázs portájánál lévő biztonsági őröknek sikerült leteperniük, akik rendőri erősítést hívtak, -írta Facebook lapunkon Albert Tibor, egykori cinkotás sofőr. Úgy tudjuk, hogy a buszvezető üzemi baleset miatt jelenleg táppénzen van.

Az esettel kapcsolatban az MTI megkereste a BKV fődiszpécserét. Mezei László szerint az utas egyelőre ismeretlen okból fogta rá a gázpisztolyt a sofőrre. Az eset a garázsba tartó buszon történt, amikor már nem voltak mások a járművön. A buszsofőrre két méterről lőttek rá, de nem sérült meg. A támadót a rendőrség előállította.

A BRFK az [origo] kérdésére azt közölte, hogy az eset valóban délelőtt történt, miután a vezető és egy utas szóváltásba keveredett. Ezután az utas egy gázriasztó-fegyverrel egy lövést adott le, de személyi sérülés nem történt. A XVII. kerületi járőrök a helyszínen elfogták a támadót, és előállították, majd "felfegyverkezve elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntett megalapozott gyanúja" miatt indítottak ellene eljárást.

Alig két hete az Astoria metróállomás személyzetére támadt rá egy bedrogozott férfi. Három embert megsebesített, megrongálta a jegyautomatát, betörte több kirakat és a jegypénztár ablakát, majd több lyukasztót is kitépett a helyéről. Az ott történtekről itt olvashatsz bővebben.

Kövess minket a Facebookon!

Az LMP a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésére előterjesztést nyújt be a mobil-jegyről, és egy 5-30-as új jegyfajtáról, melyet közlekedési munkacsoport dolgozott ki. A párt néhány szakblog és városi közlekedéssel gyakrabban foglalkozó blognak és honlapnak előzetesen elküldte az előterjesztést, ezt alább olvashatjátok. Az ezzel kapcsolatos szakmai észrevételeiteket szívesen vesszük!

Tisztelt Közgyűlés!

A Lehet Más a Politika már 2011 decemberében részletesen kidolgozott és előterjesztett egy olyan tömegközlekedési tarifareformot, mely az alkalmi utasok problémáira megoldást jelentett volna. Akkor a fővárosi vezetés az elektronikus jegyrendszer gyors bevezetésében reménykedve a javaslatot elvetette.

A budapesti tömegközlekedés nem rendszeres használatát biztosítani hivatott jegystruktúra végletesen elavult, egész Európában egyedülállóan igazságtalan. A jelenlegi alapjegy, a vonaljegy nem korrekt ajánlat a tömegközlekedés alkalmi használói számára, nem mobilitás-, hanem fel-leszállásorientált. Szintén hiányzik egy olyan jegyforma, mely a napijegy és a havibérlet között áll, a nem egybefüggő időtartamú, „félig rendszeres” használatot tenné lehetővé.

Nem csak az alkalmi használókkal szembeni igazságos bánásmód indokolja az alkalmi jegyek fejlesztését. A tömegközlekedést használók aránya Budapesten folyamatosan csökken, ezért szükség van olyan jegyfajtákra, amelyek a bérletes törzsutasok és a tömegközlekedést nem használók között, a nem rendszeres használók mezsgyéjén vonzást gyakorolnak az utazási módok közt alkalomszerűen döntő utasokra. Míg ma az a helyzet, hogy a rendszeres, bérletes utazásból kilépő utasokat a használhatatlan alkalmi jegyfajták szinte rögtön a tömegközlekedés elhagyására kényszerítik, és onnan új utasokat nem is vonzanak, addig a jövőben olyan jegyfajtákra lenne szükség, amelyek az alkalmi utasokat vonzzák a tömegközlekedés felé.

A fenti problémakör kezelésére egy új jegyfajtát, az 5/30-as tömb-napijegyet javasoljuk bevezetésre, illetve az alkalmi jegyfajták gyors, olcsó és mégis színvonalas átfogó reformjának előkészítéséül az sms-ben történő jegyváltás bevezetését.

I. Sms-jegy bevezetése

Sokkal szélesebb kört érint a korábban biztonsági okokra hivatkozva elvetett sms-alapú jegyek kérdése. Nézetünk szerint az sms-jegyek biztonsággal bevezethetőek, és egy csapásra, kis beruházási igénnyel megoldják a mai, vonaljegyes rendszer reformját – jóval a bevezetni tervezett teljes körű elektronikus jegykezelés előtt.

Az sms-jegyek megváltása a következőképpen zajlana: az utas egy nála levő, tetszőleges, személyazonosításra alkalmas fényképes igazolványnak a számát, illetve a kért jegy típusát elküldi az sms-jegyszerver telefonszámára, és a továbbiakban jegyellenőrzéskor a megerősítő válasz-sms, illetve a megjelölt igazolvány felmutatásával igazolja a jegy megvásárlását. A használható igazolványok körét a következőkben célszerű megjelölni: hatóság által kibocsátott fényképes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy jogosítvány, más államok útlevelei, illetve a BKV (vagy a jövőben a budapesti tömegközlekedés díjait beszedő szerv) pénztáraiban továbbra is megvásárolható fényképes bérletigazolvány (ebben az esetben természetesen az adott utazásra érvényes bérletszelvény nélkül). Az sms-jegy hamisításának visszaszorítása végett a jegyellenőrök szúrópróbaszerűen rögzíthetik az utas sms-jegyét (legegyszerűbben fényképen), és ha a szerver adataival való utólagos összevetés visszaélésre derít fényt, a személyazonosító adatok birtokában a csaló utassal szemben jó eséllyel kezdeményezhető eredményes hatósági eljárás. Vizsgálandó továbbá az sms-jegyen szereplő igazolványszámon alapuló helyszíni ellenőrzés hatékonysága is (az adott igazolványszám pillanatnyilag érvényes jegyeinek lekérése az sms-jegyszerverről az ellenőr mobiltelefonja vagy más készüléke segítségével).

Az sms-jegyek piaci sikerességének fontos feltétele, hogy nem szabad luxustermékként tekinteni rájuk – mint a már kodifikált, de soha meg nem valósított mobiljegyek esetében –, tehát az sms-jegyek árai nem haladhatják meg a velük összevethető hagyományos jegyek árát (pl. az sms-napijegy nem lehet drágább a papíralapú napijegynél). Ez azért lehetséges, mert a papíralapú jegyek előállítási, forgalmazási költségei magasak, tehát ezen a költségszinten vagy akár alacsonyabb költséggel lebonyolítható egy sms-jegy megváltása. Az sms-jegyek előállítási költségeinek leszorítása végett a rendszer működtetésére kiírt tenderen a nyertes mobilszolgáltató számára elő kell írni, hogy a saját hálózatában nem szedhet külön díjat az sms-jegyekért, más hálózatból érkező igények esetén pedig az adott sms-t ingyen végződtesse, a válasz-sms-eket ingyen indítsa. Ez a rendszer alkalmas arra, hogy a mobilszolgáltatók közötti piaci verseny eredményeként végeredményben egyetlen hazai szolgáltató se kérjen felárat az sms-jegy kezeléséért.

Az sms-jegyváltás rugalmasságát kihasználva javaslatot teszünk egy időalapú jegytermék bevezetésére, mely – az ismert adottságok miatt – csak sms-ben lenne megváltható, 90 percnyi utazást tartalmazna korlátlan átszállással, és nem kerülne többe, mint a jelenlegi papíralapú átszállójegy. Szintén megfontolható egy rövidebb érvényességű, de olcsóbb jegy bevezetése, illetve a „price capping”, az azonos telefonszámról, azonos igazolványszámmal igényelt sms-jegyek összevonása az utas számára kedvezőbb, hosszabb érvényességű jeggyé – természetesen csak a hosszabb jegyhez hiányzó ártöbblet kiszámlázásával. Már első körben is javasoljuk, hogy legalább a napijegy szintjéig lehessen sms-jegyet vásárolni – és a jegyösszevonást alkalmazni.

A fenti sms-jegy mint jegyváltási lehetőség bevezetése a jelenlegi állapotok szerint 2012. szeptemberétől lehetséges, és kívánatos is.

Az sms-jegyet a BKV és a BKK illetékesei eddig jellemzően biztonsági okokra hivatkozva vetették el, azonban nézetünk szerint a biztonsági kockázat kicsi, a hivatkozott okok elháríthatóak. Tetszőleges igazolvánnyal (személyi, jogosítvány, útlevél, bérletigazolvány) együtt az sms-jegy közel sem vet fel annyi problémát, mint például a mai papíralapú bérletek. A megadott jegy kizárólag az adott igazolvánnyal használható fel, az sms lemásolása így nem jelent csalási lehetőséget.

A kapott sms feladójának meghamisítása, avagy teljesen hamis sms kreálása persze elvileg így is lehetőséget ad a csalásra, ez azonban már jelentős technikai felkészültséget igényel, ráadásul a csalás ilyenkor is könnyen bizonyítható (a mobilszolgáltató sms-szerverét illetve a BKV szerverét feltörni egy jegy kedvéért lényegében senki nem fogja, tehát az itt tárolt adatok alapján a valóság ellenőrizhető). Így a szúrópróbaszerű ellenőrzés elegendő lehet: az ellenőr minden ilyen esetben egy fényképet csinál az sms-ről (vagy amennyiben nem kap minden ellenőr azonnal fényképezőgépet, felírja az sms-jegy adatait), majd utólagosan akár központilag lehet az ellenőrzéseket lefolytatni. Ez alapján a csaló úgy érzi majd, hogy személyazonosító adatait kiszolgáltatva, a számítógépes csalás bűntettét és egyéb súlyos tényállásokat könnyen bizonyítható módon megkockáztatva akármikor lebukhat, így a csalás vélhetően minimálisra szorítható.

Egy másik, szintén megfontolható ellenőrzési lehetőség, ha az ellenőr a saját telefonja vagy egyéb mobilkészüléke, -terminálja segítségével az sms-jegyszerverről lekéri az utas megadott igazolványszámához igényelt, pillanatnyilag érvényes jegyek listáját (amennyiben kezdetben problémát okoz a betűket is tartalmazó igazolványszámok hosszadalmas begépelése, ez kiváltható a telefonszám-alapú lekérdezéssel és a telefonszám párhuzamos megcsörgetésével). Ez a megoldás az sms-jegyek hamisítását gyakorlatilag kizárja. Amennyiben ez a folyamat hosszadalmas lenne, és technológiailag lehetséges, megfontolható az ellenőri mobiltelefonok számára olyan hálózati prioritás biztosítása, mellyel az ellenőrzésnek ez a módja gyorsabbá válik.

Hátrányok:

• fényképkészítésre alkalmas eszköz kell az ellenőröknek, vagy a szúrópróba lassú;
• az ellenőrzés a legegyszerűbb esetben is valamivel tovább tart, mint a papírjegyek ellenőrzése (az igazolványszámot is ellenőrizni kell);
• minimális csalási lehetőség (de ez jóval kisebb, mint pl. ma a tintás érvényesítésű bérletek esetén!);
• a metró-beléptetőkapus megoldással nem kompatibilis, hosszú távon a plasztikkártyára át kell állni (azonban ekkor hasonló sms-ekkel intézhető a plasztikkártya feltöltése).

Előnyök:

• azonnal az összes tervezett jegytípus bevezethető (időalapú jegyek, zónás jegyek, stb.), elvileg még a jegyösszevonás is működhet (a kért jegytípus – pl. az adott számról, ugyanazzal az azonosítóval aznap igényelt harmadik másfél órás – helyett napijegy jön vissza a válasz sms-ben);

• nem csak hagyományos sms-ben működhet a rendszer, egy okostelefon-applikáció kényelmesebben megoldja ugyanezt, közös rendszert használhat az sms-rendszerrel;

• az indulásnál nem kell hozzá még ellenőri készülék sem, hagyományos módon ellenőrizhető;

• a hamisítás ellenőrzése, a tettes azonosítása lényegesen könnyebb, mint a hagyományos bérleteknél, ezáltal a rendszer bérletekre való kiterjesztése révén a hamisítás visszaszorítható, milliárdos megtakarítás érhető el;

• elterjedése esetén megoldja a bérletvásárlási problémákat, a pénztári fejlesztések, jegyautomata- beszerzések nagyrészt szükségtelenné válnak, ami szintén milliárdos megtakarítást jelenthet;

• a teljesen elektronikus jegyrendszer bevezetése előtt már évekkel lényegében megvalósít egy hasonló rendszert (ne feledjük, hogy az elektronikus jegyrendszer bevezetése ma sincs közelebb, mint egy vagy két éve!), az sms-rendszer később az elektronikus jegykártyák feltöltésére is használható.

II. 5/30-as tömb-napijegy bevezetése

Jelenleg lényegében nincs megfelelő köztes jegytípus a havibérlet és a vonaljegy között az alkalmi utasok számára, ami az alkalmanként felmerülő, időben nem egybefüggő 1-2 napos igényeket (pl. rossz időjárás, előre látható dugók) ki tudná szolgálni. A havibérleti-jegy túlságosan hosszú egybefüggő időszakot fed le, a napijegy rugalmatlan és fajlagosan nagyon drága, a hetijegy fajlagosan drága is és rugalmatlan is. Ebben a dilemmában az utas leggyakoribb döntése az, hogy fizető utasként egyáltalán nem használja a tömegközlekedést, inkább autózik, vagy bliccel.

Az általában autóval vagy kerékpárral közlekedő, de alkalomszerűen, havonta legfeljebb 5–10 napon tömegközlekedést használók gondjainak megoldására a sípályákon már bevált „X in Y” (pl. 3 in 7) típusú jegyekhez hasonlóan javaslom a BKV-nál a „30-ból 5” jegytípus bevezetését. Az 5/30-as jegy az előre kiszámíthatóan havi párnapos, nem egybefüggő használatot igénylő utasok részéről biztos bevételt jelent a szolgáltatónak, és ösztönöz a tömegközlekedés legalább részben történő használatára. Ez a típus lényegében a havibérlet és a napijegy ötvözete: 30 napos érvényesség mellett 5 szelvényt tartalmaz, amelyek az utas által jelzett napon korlátlan utazást biztosítanak. A limitált érvényesség megszünteti a veszélyt, hogy ezt a jegytípust bliccelésre használnák, ami a napijegy önérvényesítése ellen rendszeresen felhozott érv volt. A jegytípus fajlagosan lényegesen drágább kell, hogy legyen a havibérletnél, de lényegesen olcsóbbnak kell lennie a napijegynél, és egy napra vetítve nem szabad lényegesen meghaladnia 2 db menetjegy árát. Ez 3500-4000 Ft körüli árat jelent.

Az 5/30-as tömb-napijegy egy lehetséges megoldása fűzött tömb, vagy perforált leporelló formájában tartalmaz öt, a mai vonaljegyeknél nem sokkal nagyobb jegyszelvényt, melyeknek az oldalán félkörívben perforált fülecskéket lehet kitépni, négyet a használati nap első számjegyének (0–3) és tízet (0–9) a második számjegyének jelzésére. Egy másik megoldás a mai havibérlet méretét meghaladó, de egyszelvényes elrendezés, amely 1-től 31-ig tartalmaz letéphető fülecskéket. További lehetőség az időpecsétet nyomó jegykezelő készülékkel való érvényesítés, de ez a BKV eszközparkjának ismeretében problematikus. Vizsgálat tárgyai lehetnek más önérvényesítési eljárások is, azonban ezek ellen könnyen felhozható a bliccelés elősegítésének vádja.

Előnyök:

• a nem rendszeres, egy-egy napra tömegközlekedést használni akaró utasoknak tökéletes megoldás;

• nem kell hozzá semmilyen többletberuházás;

• a bliccelést akár jelentősen is visszaszoríthatja – a több átszállás miatt bliccelő alkalmi utasok probjól tervezhető bevételt jelent: egy megvásárolt szelvény hónap végén lejár, szemben a ma az alkalmi utasok által jellemzően használt tömbjeggyel.

Hátrányok:

• 5 napnyi „elköteleződést” vár az utastól, az esetleg megmaradó szelvények bosszantóak lehetnek, a tömbjegyhez visszatérést okozhatják (de a tömbjeggyel lógást – csak metrón lyukasztást – árban úgysem lehet, és nem is cél alulmúlni);

• a ma cafeteria-elemként kapott bérletet olcsósága miatt olyanok is választják, akiknek lényegében egy ilyen 5/30-as megoldás fedné le legjobban az igényüket – ők esetleg havibérletről váltanak, ez bevételkiesés lenne (ezek száma azonban feltehetőleg elenyésző).

Olvasónk, Yoda, törvénytisztelő állampolgárként jegyvásárlás és lyukasztás után szállt fel a 3-as metróra a Gyöngyösi utcánál. Egészen a Corvin negyedig utazott, ahol kimeneti ellenőrzés volt. Jegye volt, nem volt mitől félnie, felmutatta, majd halad volna tovább, amikoris az egyik ellenőr megállapította, hogy a jegy, amit az utas pár perccel azelőtt vett, egy buszon már érvényesítve lett. Így kezdődött az alábbi sztori:

Kedves BKV-figyelő blog!

Pont a tegnapi nap eseményeit szeretném veletek megosztani, hátha le tudjátok vonni a tanulságot az esetből.

Tegnap, azaz: 2012-04-21-én történt, hogy reggel 9-kor felkeltem és már késéssel indultam el otthonomból, mivel segédkeztem egy ismerősömnek építkezésénél, ahova 10:00 ra kellett volna kiérnem.

A kapkodás közepette, már csak a buszon vettem észre, hogy otthon maradt az !érvényes! bérletszelvényem, amiért már nem tudtam hazamenni idő híján. Ezért a gyöngyösinél a jegypénztárnál váltottam 2 natúr vonaljegyet (320Ft) amit lekezelés után még szemügyre is vett a bejáratnál álló egyik ellenőr (karszalagban stb). Jött a metró, felszálltam és a Corvin-negyednél szálltam le, ahol a mozgólépcső tetején ellenőrök végezték a „feladatukat”.

Elő is vettem a lekezelt jegyet és felmutattam, amit azonban elkért a kedves ellenőr és azt állította, hogy ez a jegy már le volt kezelve hagyományos lyukasztóval, ami eléggé nevetséges, mert a jegy megvétele után még csak más jármű közelében sem voltam, ezért természetesen fel is kaptam a vizet, hogy egy ilyen ürüggyel akarnak megbüntetni. Mivel ismerjük a metró aluljáró fényviszonyait, aki menet közben kiszúr a jegyen egy hibát, miközben neki azt 1 méterről mutatják, az bizony mesterlövésznek menjen, ne ellenőrnek.

Kis huzavona után kiállították a csekket, ami megint csak annak köszönhető, hogy úrnak születni kell, paraszt meg nő, mint a gomba.. Pedig megtehettem volna, hogy ezek után letagadom a kilétemet, ha már szégyenszemre egy ilyen „lopáshoz/átveréshez” folyamodnak kínjukban.

Mellesleg undorítónak tartom azt is, hogy nekem, mint fizető utasnak nap mint nap azt kell átélnem a tömegközlekedésen, hogy a hajléktalanok odaürítenek az ülésekre (és nem a táskáikat), és a kisebbség torkaszakadtából üvöltve utazik és mikor felszáll az ellenőr a járműre, őket nagy ívben kikerüli és azokat az utasokat molesztálja, aki becsületesen megvásárolja a jegyeket, bérleteket. Talán jobban is fel lehetne használni a közterület felügyelőknek az „újonnani” előjogait, mintsem a dolgozó népet b****gassák még ők is.

És kívánom, hogy azt a 2000Ft ot, amit be fogok fizetni hétfőn, azt költse a BKV valami hasznos dologra, mint pl.: Sósavra, vagy legalábbis vízre, mielőtt az utasai meghalnak a gépjárműiken pestisben!

Ui: ha jegyet vesztek, akkor mostantól figyeljétek meg azt is, mintha Rodolfo ülne a pénztárnál… Én szerintem ráborítom a fülkét, ha még egyszer egy ilyet adnak a kezembe. Mert szerencsére nem azon a -2000Ft-n múlik a megélhetésem, hanem az elv!

Több hónapos ötletelés és több hetes szervezés után végre tegnap sikerült letakarítanunk néhány autóbuszt a cinkotai garázsban. A takarító akció célja az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a BKV járműveinek állapotára, és a takarítás problémáira.

A cinkotai garázsban 350 buszra NÉGY takarító jut. Ennek a négy embernek kellene este az összes buszt kitakarítania. Már itt látni lehet, hogy a mai állapotokhoz az vezetett, hogy nincs elég ember. Négy ember erre a munkára kevés, és az állapotokat elnézve talán még nyolc is kevés lenne. A másik probléma, hogy a graffiti (tag) takarítás nem rendszeres, tehát a firkák összegyűlnek, és azokat egyszerre akarják kitakarítani, erre pedig nincs idő.

Bár a blog rajongótáborához képest viszonylag kevés kritika éri a BKV-figyelőt, vannak egy páran, akik a posztok tartalmával, minőségével, nyelvezetével, szakmaiságával stb. nem értenek egyet. A kritikus olvasóknak felajánlom, hogy segítsenek a blog szerkesztésében, jelentkezzenek társzerkesztőnek.

Részleteket ide kattintva a Facebook oldalunkon olvashatsz.

A lenti képek a 181-281-es busz Ecseri úti megállójában készültek. Mint az a felvételeken is jól látható, a buszmegálló környékét ellepi az emberi ürülék, a kiöntött üdítő, a szemét és az eldobált cigicsikk. Ami még borzasztóbbá teszi a helyzetet, hogy mindez a Spar közvetlen közelében van. Nagyon sajnálom az ilyen mélyre csúszott polgártársakat, de aki a saját ürülékében fetreng egy közterületen, azt már nem tudom embernek, de még csak állatnak se nevezni. (Az állat ritkán szarik és hugyozik maga alá). Rossz belegondolni, hogy miután ezek jót bukfenceztek a saját és társaik ürülékében, általában felszállnak valamelyik BKV járműre, és a szövetüléseken foglalnak helyet.

Egy biztos, ez az állapot tarthatatlan, úgyhogy a mai napon felkerestük a Budapesti Közlekedési Központot, és a probléma megoldására kértük őket. Szerény véleményem szerint a közterület-felügyelőknek nem a turistákat kellene kergetniük a BKV járművein, hanem, ahogy a nevükben is szerepel, a közterületet kellene felügyelniük.

A villamosvezető többszöri felszólítására sem szállt le két hajléktalan a 6-os éjszakai villamosról csütörtök éjszaka. A BKV-s ezt megelégelve tájékoztatta az utasokat, hogy ez esetben a villamos meghibásodott, mindenki szálljon le, különben nem tud kiállni a forgalomból, és feltartja a mögötte érkező járművet. Az utasok a kérésnek eleget téve leszálltak, csakhogy a "hajléktalanozást" többen magukra vették, és verekedni kezdtek a megállóban. A balhénak a rendőrség vetett véget.

Én személy szerint egyetértek azzal, hogy az utazási feltételeket megszegő utasokkal szemben fel kell lépni. Olvasónk, Fruzsina más véleményen van, és több dolgot is sérelmez:

Tisztelt BKV Zrt.!
 
Panasszal kívánok élni a 2012. április 18-ról 19-re virradó éjszaka, éjfél tájban a 4-es, 6-os villamos vonalán a 2032-es járaton a Nyugati pályaudvar megállóban történt atrocitással kapcsolatban a villamosvezető viselkedése miatt.

Az Oktogon felől utaztunk a Jászai Mari tér fele, mikor a Nyugati pályaudvar megállónál nem haladtunk tovább a megszokott módon. Pár perces időzés után, miután a villamosvezető második alkalommal nyitotta ki az ajtókat, a következőket mondta a hangosbeszélőbe: „Csináljanak valamit azzal a két **** (nem emlékszem, hogy a büdös, vagy a mocskos jelzőt használta-e) csövessel!” Mivel a villamos másik felében álltam, nem tudom, mi volt pontosan a probléma forrása. Ami biztos, hogy hangoskodás, dulakodás sem nem hallatszott, sem nem látszott, egy fiatal ittas fiúkból álló csoport nevetgélésén kívül, pedig nem volt átláthatatlan tömeg a villamoson. Miután az első felszólításra és további ajtónyitogatásra sem történt semmi, a villamosvezető bemondta, hogy akkor a szerelvény meghibásodott, megkérte az utasokat, hogy szálljanak le mind, vagy csináljanak valamit azzal a két csövessel. Tájékoztatott, ha nem szállunk le mind, nem tud beállni a következő villamos, és nem tudunk továbbutazni.

Ezt követően előre mentem a villamos elejéhez, és megkértem az egyik jegyellenőrt, hogy mondja meg a villamos vagy a villamosvezető azonosítószámát, járatszámot, vagy bármi ilyesmit, mire azt a választ kaptam, hogy nem tudja. Ekkor már a villamosvezető is kiszállt, hozzám annyit szólt, hogy szálljak le, mert nem tud továbbmenni, majd én mondtam, hogy szeretnék kérdezni valamit, ezt a füle mellett elengedve faképnél hagyott. Ezután az egyik jegyellenőr megmondta a fenti azonosítószámot. Leszálltam a villamosról, mikor is már a leszálló utasok közül páran hangos szóváltásba keveredtek, sőt az egyik fiatalember meg is ütött egy másikat, akinek felrepedt a szája, vérzett. Többször megütötte ezután. Egyébként a dulakodásnak rendőrök vetettek véget. Őszintén megmondom, nagyon szerettem volna kideríteni, miért volt szükség erre az egészre, sajnos sem a megütött emberben (akinek azt kiabálták, hogy miatta nem ment tovább a szerelvény), sem a körülöttünk állókban nem sikerült lepukkant, büdös, a többi utas nyugalmát veszélyeztető „csövesekre” ismernem.

Az esettel kapcsolatban több kérdés/probléma is felmerült bennem, de legelsősorban mélységesen felháborodtam.

A kérdésem, amire nyilván a villamosvezető tud csak válaszolni, mi volt a probléma a két említett emberrel? A következők pedig már a BKV felé szólnak.  Amennyiben a probléma az volt, hogy nem volt jegye a két utasnak, kinek a feladata a kérdést elintézni? Jegyellenőrök voltak a szerelvényen. Bizonyára ez nem az utasok feladata.

Felháborodásom fő forrása nem a két ember leszállítása, amennyiben jogtalanul utaztak a szerelvényen, hanem a villamosvezető viselkedése.  Egyrészt a villamosvezető sértő, megalázó megjegyzésekkel illette a két fent említett személyt, a hajléktalanokkal szembeni személyes előítéletes véleményét pozíciójából eredő előnyét kihasználva a többi utas előtt a hangosbemondóban közzétette. Maga a megnyilvánulás, és a szóhasználat is megengedhetetlen. Ez rágalmazás, becsületsértés, de mindenekelőtt az emberi méltóság tiszteletben nem tartása. Másrészt semmiképp nem tartom sem a BKV szellemiségével, sem semmilyen közfeladatot ellátó személy feladatkörével összeegyeztethető viselkedésnek az utasok egymás ellen uszítását – ami még akkor is felháborító lett volna, ha ebből nem lesz valóban verekedés.

Emlegethetném még, hogy azt állítani, hogy a szerelvény meghibásodott, mikor egyértelműen nem erről volt szó, egyáltalán nem etikus. Magamra vehetném továbbá, hogy nem kaptam kellő tájékoztatást olyan ügyben, mely azt hiszem minden utas joga, de a történet többi része sokkal inkább felháborított.

Nem szeretném, hogy ennek a villamosvezetőnek megszűnjön az állása (ettől függetlenül még gondolkodom azon, hogy feljelentem a fent említett vádak miatt), nem szeretném, ha kárpótolnának bárkit is az elvesztegetett idő miatt. Egyszerűen csak azt szeretném, ha a BKV nem engedné meg ezt a fajta viselkedést alkalmazottainak, elvárná minden dolgozójától, hogy ne lépjenek túl hatáskörükön, és tiszteletben tartsák a másik ember, utas, hajléktalan, munkatárs, bármely személy emberi méltóságát. Ennek megoldása szerintem Önökre tartozik (bár javasolnám rendszeres személyiségfejlesztő- és érzékenyítő- tréningeken való részvétel bevezetését az utasokkal közvetlen kapcsolatba kerülő kollégák számára). Az ügyben pedig, hogy az érintett villamosvezető viselkedését hogyan szankcionálják, szintén Önökre vár a döntés.
Kérem magyarázatukat, illetve a megtett intézkedéseikről szíves tájékoztatásukat az esettel kapcsolatban!
 
Köszönettel: S. Fruzsina

Zsebre dolgozó BKV ellenőrt leplezett le a Blikk. Munkatársuk szemtanúja volt, amikor az ellenőr 8 ezer forintot tett zsebre egy mit sem sejtő külföldi turistától anélkül, hogy papírt adott volna a büntetésről. Tettestársa is volt, egy ellenőrnő, aki asszisztált a bűncselekményhez.

A 2-es villamoson ellenőrizte a jegyeket és bérleteket a BKV két dolgozója. Egy külföldi hölgy jegyét nem fogadták el. Hogy mi a baj a jeggyel, azt egyikük elmagyarázta a külföldi utasnak, tört angolsággal, az ablakra ragasztott BKV szabályzatra mutogatva.

– 16 ezer forint büntetést kell fizetnie – közölte.

Ekkor s közbelépett a hölggyel utazó idősebb úr is aki erős amerikai akcentussal beszélte a magyart.

– Hogy lehet az, hogy ennyi a büntetés? – kérdezgette, mire az ellenőr kicsit halkabban azonnal felajánlotta a lehetőséget, hogy külföldi utasoknak elég csak 8 ezret fizetni.

– Az is majdnem negyven dollár! – értetlenkedett tovább az amerikai hölgy magyar kísérője, majd elővett egy húszezrest a pénztárcájából és átnyújtotta a női ellenőrnek, aki szemrebbenés és az átvételt igazoló papír nélkül a saját pénztárcájából adott vissza a 12 ezer forintot.

– Legalább kerestünk egy kis pénzt! – így búcsúzott a 2-es villamostól az ellenőr páros.

A lap megkereste a BKV -t a történtekkel kapcsolatban. – Amennyiben bizonyítható a jogsértés, a jegyellenőr munkaviszonyát megszüntetjük – közölte a közlekedési vállalat sajtóosztálya.

Tudatták, hogy évente az ellenőrök 1 százalékát érik korrupción, de minden bejelentést kivizsgálnak és megalapozott gyanú esetén rendőrségi feljelentést tesznek.

(Blikk: B. P.–V. J. Z.)

Nem kerülhet sor Bócsa Viktor elbocsátására a BKK vezérigazgatója szerint, ugyanis a lépés teljesen indokolatlan és túlzó lenne. Vitézy Dávid azután kereste meg a BKV-figyelőt, hogy beszámoltunk róla, a BKV kirúgta az ATV Híradójának nyilatkozó vicces buszvezetőt. A vezérigazgató levele alább olvasható:

Tisztelt Gál Mihály!

A mai napon a sajtóban híre ment annak, hogy a BKV kirúgta az ATV-nek nyilatkozó, a 105-ös buszon a megállók nevét viccesen közlő járművezetőt. Kétségtelen tény, hogy a mai hírekbe került buszvezető engedély nélkül és a BKV belső szabályait megszegve nyilatkozott az ATV híradójának. Ezzel együtt a járművezető elbocsátása túlzó és indokolatlan mértékű munkáltatói intézkedés lenne, ezzel személy szerint nem tudok egyetérteni és ilyen intézkedésre nem is kerülhet sor.

A BKV közérdeklődésre számot tartó járművezetői eddig és a jövőben nyilatkozhatnak, ha erre a sajtó képviselője vagy a dolgozó engedélyt kér, azonban engedély nélkül – ahogy bármely más cég esetében sem – a dolgozók a munkáltatójuk ügyeiről nem nyilatkozhatnak. A BKV tudtával és jóváhagyásával a sajtó által bemutatott érdekes dolgozókra több példát láthattunk az elmúlt időszakban: akár a 16-os buszon hasonló bemondásai miatt érdeklődésre számot tartó járművezető esetére, akár nemrég az egyik bulvárlap által feldolgozott afrikai származású járművezető esetére gondolunk. A járművezetőt a szabályok betartására felhívja a munkáltatója, de munkájára számítok és számít a BKV, elbocsátására nem kerül sor, a szabályok betartása azonban mindannyiunk, minden munkavállaló kötelessége.

Vitézy Dávid
vezérigazgató
BKK