Az Ausztriából érkező turisták valószínűleg bambán néznek, amikor a BKV automatákra kihelyezett új tájékoztatókat olvassák, ugyanis ők sem értik majd, hogy mit keres a zászlajuk a magyar szöveg mellett. Komolyan elgondolkodom néha, hogy mit várunk egy olyan cégtől, ahol az ilyen apróságokba is tojnak bele? Annyira, de annyira fel tud bosszantani ez a nemtörődömség, hogy hihetetlen... Az angol, német fordításba már bele se mertem olvasni. Köszönjük a képet Zominak!

A fent látható képet olvasónk, Dávid készítette a 75-ös és 76-os trolibusz Radnóti Miklós utcai megállójában. Már önmagában az is botrányos, hogy a trolibusz megállóját ilyen szerencsétlenül alakították ki, hiszen a babakocsival közlekedők csak nagy nehézségek árán tudnak felszállni a járművekre. Az ajtó elé helyezett rács tovább nehezíti a helyzetet. Dávid panasza hajtás után olvasható.

Tisztelt Ügyfélszolgálat!

A mellékelt fényképek a 75-ös és 76-os trolibusz Radnóti Miklós utcai megállójában készültek május 16-án késő délután. A jelek szerint az FCsM csatornajavításhoz készülődik, azonban ez nem indokolja a kép által illusztrált állapotot, ebben az időpontban a rács nyugodtan lehetett volna bárhol máshol. Így elhelyezve a rács teljes mértékben lehetetlenné tette a babakocsival való leszállást (ami egyébként is nagyon körülményes művelet, főleg ebben a megállóban). Feleségem 2 gyerekkel és babakocsival igyekezett haza ebben az időpontban, szerencsére én értem előbb oda, így el tudtam onnan rángatni a rácsot, mire ők megérkeztek. Szeretném leszögezni, hogy a járművezető nem tud előrébb megállni, mert akkor az első ajtót nem lehet használni egy másik fa és egy betontömb miatt. Hátrébb ugyanez a helyzet.

Kérdésem, hogy miért nem lehet ilyen dolgokra figyelni? A munkások részéről egy apróság lenne arrébb tenni a rácsot a munka végeztével, egy buszról leszálló utasnak, pláne egy többgyerekes anyukának már nem az! A pár percenként érkező járművezetők is egészen biztosan észlelték a problémát, miért nem tesz ilyen esetben senki semmit? Sajnos ezeken az elavult járműveken egyébként sincsenek elkényeztetve az utasok, főleg nem a babakocsival utazók, miért nem lehet megtenni legalább olyan dolgokat, amik nem kerülnek semmibe, mégis jelentősen növelik a komfortérzetet?

Üdvözlettel, S. Dávid

A budapesti közösségi közlekedésben szolgálatot teljesítő autóbuszok többsége már elérte, vagy meg is haladta a gyártáskor tervezett élettartamát. Az 1365 darabos autóbusz-állomány közel felét még a 30 évvel ezelőtti műszaki színvonalat képviselő Ikarus 200-as járműcsalád adja, amely az akadálymentesség követelményét sem teljesíti. Ahogy a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV 2010-ben bejelentette: az öreg Ikarusok esedékes felújítása helyett - a buszpark nagy arányú új járművekre történő cseréjét célzó program megindításával párhuzamosan - használt járművek beszerzésére indít pályázatot.

A buszpark cseréjének beindításával sem lehet azonnal lecserélni az összes öreg járművet, felújításuknál azonban gazdaságosabb és környezetbarátabb az alacsonypadlós, fiatalabb használt járművek beszerzése, ráadásul az alacsonypadlós járművek a szolgáltatás színvonalát is növelik, olvasható a Budapesti Közlekedési Központ közleményében.

2010. december 1-jén jelent meg a nyílt nemzetközi pályázati felhívás a rendelkezésre álló flotta nagyságától függően 10 és 20 közötti darabszámú használt, városi alacsonypadlós szóló autóbusz beszerzésére. A pályázat eredményhirdetése április 14-én megtörtént. A nyertes a Hollandiában bejegyzett Womy Equipment Supply nevű társaság. A 13 db Van Hool A 300-as szóló, alacsonypadlós használt autóbusz 26.250 EUR/jármű áron kerül a BKV Zrt. tulajdonába. A járművek ára (kb. 7 millió Ft) jelentősen kevesebb, mint egy öreg autóbusz felújítási költsége, ráadásul alacsonypadlós és környezetbarátabb járművet kapnak a budapestiek.

Az autóbuszokat a budapesti arculathoz igazodva fényezik, valamint megnövelik a nyitható ablakfelületeket, zárt vezetőfülkét alakítanak ki, és lehetőség szerint klímaberendezéssel látják el a flottát, amely várhatóan 2011. szeptember végére áll forgalomba. A buszok jelentős részben azonos típusúak a Brüsszelből használtan két éve beszerzett csuklós Van Hool buszokkal, amelyek üzemeltetési tapasztalatai igen kedvezőek.  A beszerzés fedezete szerepel a Budapesti Közlekedési Központ által előkészített, minden eddiginél nagyobb összegű 2011. évi tömegközlekedési beruházási támogatásban, azaz a BKV beruházási tervében.

A használt járművek beszerzése a hannoveri villamosok, az eberswaldei trolibuszok és a Van Hool szólóbuszok után is folytatódik, a szintén folyamatban van a közbeszerzési eljárás 30 db további használt autóbusz beszerzésére, és reményeink szerint rövidesen eredményesen zárul. Hangsúlyozzuk, hogy a használt járművek nem helyettesítik az új járművek beszerzését ? ennek előkészítésén a BKK és a BKV közösen dolgozik.

(BKK)

A BKV-figyelő információi szerint az Alstom eladta azt a 19 darab metrószerelvényt, ami Lengyelországban várta a Budapestre szállítást. Úgy tudjuk, hogy hamarosan a BKV-nál lévő szerelvényeket is elszállítja a gyártó, így rövidesen pont kerülhet az évek óta húzódó metróügy végére.

Az [origo] megkereste az Alstomot, akik egyelőre tagadják a BKV-figyelő állításait. Az Alstom arról tájékoztatta a hírportált, hogy a 19 szerelvény még mindig a szállításra vár. Az elmúlt az években a BKV-figyelő azon állításait is cáfolta a cég, hogy a Metropolis szerelvények ajtajai, fékei hibásak, és a szerződésbontás tényét sem ismerték be, azonban minden esetben kiderült, hogy a BKV-figyelő állításai valósak.

Biztos emlékeztek még arra a bejegyzésre, melyben a fejjel lefelé felszerelt dohányzást tiltó táblákat mutattuk be nektek. A BKV a táblacseréknél nem bízta a véletlenre a dolgot, külön kis csapat kapta ezt a feladatot. Köszönjük a fővárosnak, hogy megtalálták a helyét annak a pár millió forintnak, amit már nem tudtunk volna mire elkölteni.

Az áprilisi metrótűzzel kapcsolatban több olyan hiányosságra is felhívták a figyelmünket olvasóink, melyek azt bizonyítják, hogy nem csak az utasokra, a dolgozókra is magasról szarik tesz a BKV. Mivel a BKV-figyelőnek nem csak az utasok, a tisztességes dolgozók is fontosak, megosztjuk a nyilvánossággal ezeket a hiányosságokat, hátha valakit felelősségre vonnak végre a tűz és a sorozatos szabálytalanságok miatt...

2011. április 19-én kigyulladt egy metrószerelvény az Árpád híd és a Forgách utca között. Az eset idején a Forgách utcai állomáson épp két szerelvény tartózkodott. Mint azt olvasóink tudják, ezen az állomáson négy kijárat is van, tehát az állomás viszonylag gyorsan kiüríthető. Az éppen szolgálatban lévő forgalmi dolgozó példás gyorsasággal cselekedett, és az utasokat kiküldte az állomásról, majd mind a 4 kijáratot lezárta és a kulcsot magával vitte. Éppen csak az állomáson tartózkodó személyzetről feledkezett meg, így volt akinek ki kellett törnie az ajtón az üveget, hogy ki tudjon menekülni, ne fulladjon meg az akkor már gomolygó füstben. Az megborzasztóbb, hogy információink szerint volt olyan főnök aki mobiltelefonon azt kérte a Forgách utcánál álló metróvezetőtől, hogy szabályosan kapcsolja ki, áramtalanítsa, rögzítse a vonatot úgy, hogy már szinte semmit nem lehetett látni a füsttől.

A BKV látszólag egyáltalán nem volt felkészülve egy ilyen esetre. A tűz napján volt olyan dolgozó, aki 6 órát is túlórázott (tehát 11-13 órát bent volt). Az illetékesek nem voltak képesek megszervezni, hogy a majdnem hét órás üzemzavarzavar alatt leváltsák őket, holott a személyzet nagy eséllyel ott volt Kőbányán, ahol váltani kellett volna. Ez már csak azért is bosszantó, mert a BKV rengeteg pénzt költött azokra a személyautókra, mikrobuszokra amik az üzemzavar alatt üresen álltak, holott a személyzetet is szállíthatták volna.

Másnap, mintha mi sem történt volna, reggel már a tegnap délutáni tűz helyén várakozott egy szerelvény. Egész nap áll ott egy tartalékvonat abban a kihúzóban. Olyan füstszag volt, hogy a személyzet jelezte (nagyon helyesen), hogy ő onnan menne, nem bír megmaradni olyan büdös van. Akkor gondolkodtak el azon az okosok, hogy a tartalék szerelvény akár másol is várakozhat. Azóta is a Nagyvárad térnél áll ez a vonat napközben. Tényleg azt gondolták, hogy a személyzet egész nap ott fog ülni a Forgách utcánál?

A Dózsa György úti és a Gyöngyösi utcai állomások között az alagútban még a tűz után egy hónappal is érezni lehet az égett szagot. Nem csoda, ugyanis a BKV nem törte magát azon, hogy az állomások illetve az alagút ki legyen takarítva. Az állomásokat egy koszos ronggyal végigtörölgették a tűz estéjén, de több nem történt. Az alább látható képeket egy olvasónk készítette az Árpád hídi kihúzó vágány gyalogjárdájáról. Nem irigylem azokat, akiknek egész nap ebben a mocsokban kell dolgozniuk és akik egész nap ezt a port lélegzik be.

Van, aki kiszámolja a füstmentes terület határát, van, aki fél a büntetéstől, mégis rágyújt, de van olyan dohányos is, aki szerint teljesen normális, hogy kitiltották a dohányzást a budapesti tömegközlekedési eszközök megállóiból. A negyedéve érvényben lévő cigitilalom megsértése miatt eddig alig büntettek, átlagosan heti egy eset történt, a kiszabott 22 ezer forintnyi bírságból viszont még csak ötöt sikerült behajtani, tudta meg az [origo].

Leggyakrabban a Boráros, az Örs vezér és a Lehel téri BKV-megállókban bírságoltak a közterület-felügyelők a tavaly év végén bevezetett budapesti dohányzási tilalom megszegése miatt. A Fővárosi Közgyűlés december 15-én egyhangúlag fogadta el Tarlós István főpolgármester javaslatát, amely szerint február közepe óta tilos rágyújtani az autóbuszok, a villamosok, a trolibuszok, a fogaskerekű, a sikló, a libegő és a HÉV megállóiban.

A szabály értelmében tilos dohányozni a megállók korláttal elválasztott részein, a szomszédos járdaszigeteken, illetve a megállót jelző táblától meghatározott területen. Korábban a játszótereken, azok környezetében és az aluljárókban tiltotta meg a Fővárosi Közgyűlés a dohányzást.

A szabálysértőket akár 3-20 ezer forintra is megbüntethetik. Eddig tizenkét esetben bírságoltak a dohányzási tilalom megsértése miatt, hat esetben helyszíni bírságot szabtak ki, másik hat esetben feljelentést tettek.

A Fővárosi Közterület-felügyelet szerint a megállókban dohányzáson kapott emberekre kiszabott legenyhébb bírság háromezer, a legnagyobb pedig ötezer forint volt. Az összes helyszíni bírság összege 22 ezer forint volt, de ebből eddig csak ötezret fizettek be.

Aluljáróban való dohányzás miatt negyvenötször bírságoltak, a helyszíni bíráságok összege 50 ezer forint, de ennek az összegnek csak a felét fizették be. A legtöbbet a Nyugati téri, illetve a Határ úti aluljárókban bírságoltak.

[origo]

Tizenkét villamosvonalon kezd felújításokat a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a nyáron; a fedezet a BKV-nak minden évben átutalt beruházási támogatás, amelyet az idén egymilliárddal forinttal növeltek, azaz összesen tizenegy milliárdra emeltek, -adta hírül az MTI.

A BKK közleménye szerint, amellett, hogy megnövelték a csak felújításra költhető támogatás összegét, a prioritásokat is megváltoztatták: jelentősen több pénz jut a kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztésére, így pályafelújításra, járműbeszerzésre és -felújításra is.

A felújítások a 2-es, a 18-as, a 19-es, a 28-as, a 37-es, a 41-es, az 50-es, az 51-es, az 52-es, az 59-es, a 62-es és a 69-es villamosvonalat érintik. A 2-es villamos vonalán a Boráros téri ívek, a 18-as, 19-es és 41-es villamos közös szakaszán a Szent Gellért rakparti vágányok, valamint a Farkasrétre közlekedő 59-es villamos rossz állapotú, Kiss János altábornagy utca ? Márton Áron tér közötti szakaszának felújítása történik meg.

A felújítási program érinti a 18-as villamos krisztinavárosi, Alagút utca ? Orvos lépcső, a 28-as és 37-es villamos kőbányai Éles sarok ? Jászberényi út szakaszát, az 50-es villamos teljes vonalán a rossz állapotú útjárókat, az 52-es villamos egyes pesterzsébeti szakaszait, valamint a 62-és és 69-es villamos Kolozsvár utcai szakaszát.

A BKK hangsúlyozta, hogy a felújítással a sebességkorlátozások jelentős része megszűnhet, így gyorsabban juthatnak el az utasok céljukhoz. A BKK már kiírta a közbeszerzést a felújításokra, azok lezárultával indulhat a kivitelezés; jelenleg döntően az előkészítő munkák zajlanak.

Kitértek arra is, hogy az idén ugyanebből a támogatásból vásárolnak 15 használt MAN trolibuszt, amelyek a legrosszabb állapotú, átlagosan harmincéves orosz ZIU-9-esek helyett közlekednek majd, de jut pénz a használt autóbuszok rövidesen lezáruló beszerzésének finanszírozására, az utastájékoztatási rendszer fejlesztésére is.

(MTI)

Az utóbbi években már megszokhattátok, hogy a BKV-figyelőn (illetve annak idején a MÁV-figyelőn) olvasónk, TheElf egyszerűnek tűnő kérdésekkel és témákkal foglalkozik terjedelmesen és részletesen. Ma a ?Szükség van ellenőrökre?? ?kérdést dobja fel nektek, és alább több oldalon kifejti a saját véleményét:

Mi is az a pótdíj?

A pótdíj egy díj, nem kötbér, nem kártérítés, hanem egy speciális díjtétel, amit a BKV a szolgáltatásért elkér. Ha az ellenőrnél fizeted a díjat akkor drágább az utazás. Bírság, büntetés, kártérítés vagy kötbér ugyanis sok okból nem lehet. A BKV ugyanis nem hatóság. Ennek megfelelően a pótdíj a BKV számára bevételt jelent, érdekelt abban, hogy a lehető legtöbb pótdíjat szedje be. Az ellenőrrel szemben az első és legfontosabb szempont a pótdíjazás. Méghozzá elsősorban a behajtható pótdíj az értékes, az ami bevételt hoz. A BKV célja egyszerű: legalább annyi pénzt keressen a pótdíjakon amennyit elveszít a bliccelésen és az ellenőrök fizetésén. Ugye milyen egyszerű? Logikus is a magas díj.

Csakhogy, ha ez egy szerződésben meghatározott díj, egy módja az utazásért való fizetésnek, akkor bizony nem lehet erkölcsi kifogás a bliccelés ellen. Hiszen ezt a fizetési módot is felkínálja a szerződés. A ha elkapnak fizetek című népi játék innen pedig működik. És nehogy arra gondoljunk, mindenki sorra kerül, vagy a szerencsén múlik. Van aki jól játssza, van aki nem.

Miért nem jó a pótdíj?

Felmerül, hogy helyes-e hogy egy demokráciában egy monopolhelyzetű cég ilyen büntetési célú díjtételeket megállapíthat. Ha ugyanis a jó erkölcsbe ütközik egy ilyen szerződési szerződés, a BKV visszaél a monopolhelyzetével, akkor teljesen mindegy, hogy az önkormányzat, az állam utasította ilyen szerződésre a BKVt, a szerződés törvényessége, az önkormányzat rendeletének alkotmányos volta megkérdőjelezhető. Egy gyakorlatilag betarthatatlan szerződés ráadásul nem is tart vissza senkit a blicceléstől.

A BKV, tekintve hogy az ellenőrei sokszor jogszerűtlen magatartást tanúsítanak, nehezen tudja egy polgári perben az igazát bizonyítani, nem mindig könnyű a pótdíjakat behajtani. A többségét nem tudják, nem is akarják behajtani. Innentől pedig a bliccelők jelentős részért nem érdekli, ha az ellenőr megtudja az adatait. Az ellenőrök pár balhéja, a zsebre pótdíjazás, stb. kapcsán viszont az ország megítélése romolhat, nem is ok nélkül. Ugyanis a behajtható pótdíj nem a notórius bliccelőtől várható. Sőt, nem is attól a mélyszegénységben élő embertől aki 15.ként költözik egy lerobbant lakásba bejelentés nélkül. Hanem a legalább a felszólítást tisztelő balektól.

A behajthatatlan pótdíjért dolgozni ugyanis felesleges kiadás, és nem bevételt hoz, ezt pedig az ellenőr is jól tudja, a preferenciák innen adottak. Nem a csöves, nem a nincstelen roma, nem az utasokat zavaró ittas csapat lesz a célpont, hanem a sebezhető utas. Sok esetben a BKV nem érdekelt abban, hogy megvehesd a jegyet, ha neki a pótdíj a jobb bevétel. Mindazok a problémák amiket ismerünk a pótdíj jellegéből, a BKV és az ellenőrök érdekeiből következnek. ÉS igen: Ez sokszor szül konfliktust. Igen, sokszor van ebből a helyzetből vita. Igen, ezek a viták vezetnek sokszor a bunyókhoz.

És igen: A gyenge, joggal felháborodott balek lesz az áldozat, nem pedig az a nagy darab notórius bliccelő akit megszólítani sem mernek. És pont az, hogy a konfliktus ilyen helyzetben, ilyen célponttal jelenik meg teszi egyértelművé: Nem a megvert utasban kell elsősorban megkeresni a hibát. Nem ő volt a problémás. Nem ő az akihez hozzá szólni sem mer az ellenőr. Ő a kihasználható, megverhető szerencsétlen balek. Ő az akire az ellenőrcsapat rátámadhat.

A pótdíj jellege miatt van szükség ellenőrre és mellé hatóságra is. Dupla költség.

Bírság + kártérítés, mint alternatíva

Ha az ellenőrzés célja nem a pótdíjbevétel lenne, hanem a bliccelés visszaszorítása akkor hamar felmerülne: Miért ne legyen szabálysértés a bliccelés? Innen ugyanis nem kell ellenőr: A hatóság képes lenne BKVs ember nélkül is kezdeni valamit a bliccelővel. A bliccelő egyértelműen törvényen kívülre kerülne. A ?sorozatos visszaeső? kapcsán mivel az összes ?elkövetési érték? magasabb, lehet akár vétségként (bűncselekményként) kezelni a bliccelést a büntetőjog eszközeivel. Ez esetben ugyanis a közérdekű munka nevű büntetés alkalmazhatósága is érdekes. Lássuk be, egy akár 300 órás közérdekű munka igen komoly visszatartó erővel bír. Lehetősségként felmerül: grafiti mentesítés, járművek, megállók takarítása.

Természetesen a bliccelés pár ?minősített esete? akár kapásból lehet vétség, ne adj isten bűntett is.

Innentől kezdve a BKV abban lenne érdekelt, hogy a lehető legtöbben vegyenek, vehessenek jegyet. Az ellenőrzést végző hatóság pedig elsősorban a társadalomra veszélyes elemek kiszűrésében, az érzékelhető ?közbiztonság? megteremtésében érdekelt, mert a ?politika a megrendelő?. Hamar normalizálódhat a helyzet. Az SMS jegy, az akár bankkártyával, online megrendelhető napijegy, stb. pedig a BKV érdeke lenne. Az ország sem járatná le magát ennyire.

A bírság mellett pedig ugye a nyomozati munka költségeit is meg kellhet térítenie az érintetteknek, így az ellenőrzés akár nyereséges is lehet az államnak.

Ha az ellenőrzést hatóság végzi, akkor vajon pl. a rendőr is kerülne olyan helyzetbe mint az ellenőrök? Ebből is lenne bunyó? Nem hiszem.

Van más alternatíva is?

Jelenleg a BKV bevétel 3 forrásból származik:

-Utasok
-Állam
-Önkormányzat

Ideális esetben azonban 1 azaz 1 forrásból kellene, hogy származzon: Az Önkormányzat a megrendelő, illetve az önkormányzatok lennének a megrendelők. Az utas is az önkormányzatnak fizet a közszolgáltatásért, az állam is őt támogatja, az egyes üzletek is ide fizetnek a megálló közelebb helyezéséért. Innentől kezdve viszont az egyes vonalakra más-más szolgáltató is szerződtethető, lenne verseny. Tervezhető, összehasonlítható költségek jelennének meg. Így akár a jegyeladás is kivehető az ellenőr kezéből. Ha a helyi adók, a helyi cégek hozzájárulásai fedezik a tömegközlekedés költségeit, akkor akár lehet ?ingyenes közösségi közlekedés?. Bár egy Budapest méretű városban erre nincs példa, de a környék kisebb településein (ahol a BKV jelenleg jelen van) biztosan megvalósítható.

Miért kell a jegy?

Ha felmerül, hogy adóból finanszírozható a közlekedés (a bérlet árát beszedeti az állam is), akkor ugye nincs szükség ellenőrre, jegyárusra, stb. lehet, hogy mindenkinek olcsóbb és jobb lenne ez a közszolgáltatás? Hiszen nem kéne jegyet nyomtatni, nem ebből élne a jegyet eladó alvállalkozó, stb. nagyon kis része jut a jegy árának érdemben a közlekedésre. A gondot csak az jelenti: Ha ingyenes lenne a közösségi közlekedés, akkor sokan használnák melegedőnek a buszt. Azért is kellhet díjat szedni, hogy rendeltetésszerűen használjuk a járatokat.

Ha a tömegközlekedést az önkormányzat finanszírozná (kapna normatív támogatást) és az ellenőrzés hatósági feladat lenne, érdekes helyzetbe kerülnénk. A jegy és az ellenőr egyaránt a forgalomszervezést a város érdekeit szolgálná, lehetne rugalmas, lehetne figyelemmel a közös érdekre.

Uram bocsáss: A jegyek értékesítését (online, offline), az ellenőrzésre szolgáló technika biztosítását lehetne tetszőleges multira bízni. Akár a díjakon osztozva, akár fix éves díjért (de a díjbevétel ilyenkor az önkormányzaté), hiszen a jegyellenőrzés, értékesítés nem egy közlekedési vállalat feladata lenne. Ha a munkáért a cég fix díjat kap, a teljes bevétel az önkormányzaté, bírságolni csak hatóság bírságol, akkor érdekes helyzet áll elő:

Ugyanaz a cég árulhat jegyet parkoláshoz és buszozáshoz, egyetlen szolgáltatónál lehetne megvenni Budapesten sok közszolgáltatást. Az egykapus ügyintézés kényelmes lenne. Miért fontos ez? Mert könnyen lehetne egy-egy csomópontnál olyan zárt parkoló, ahol a parkolásra és napi közösségi közlekedésre ugyanaz a napijegy vagy bérlet szolgál. Más a közlekedéshez, forgalomszervezéshez kapcsolódó szolgáltatás is bevonható a rendszerbe.

Akkor nem kell ellenőr?

Sokan gondolják: Milyen jó, így nem kell a közteres, rendőr mellé ellenőrt rakni: ez igaz. Ellenben nem jelenti azt, hogy a BKV spórolhatna a létszámon. Hiszen kellenek olyan őrök akik a problémás embereket a rendőr érkezéséig visszatartják. Ellenben ők nyújthatnak tájékoztatást az utasoknak, árulhatnak jegyet későbbi utakra, sokkal többféle feladatot láthatnak el. Ezzel is elérve, hogy többen vegyenek jegyet, és a bliccelők többsége ellen eljárás indulhasson. Ellenőrizhetnének is, de nem az lenne a fő feladat.

Az utasok jobb elégedettsége, a több fizető utas lenne a cél, ezt lehetne mérni. Márpedig, ha ez a cél, akkor előre lépnénk.

?Megúszhatatlan? a bliccelés?

Aki eddig azt mondta, a BKV a saját sara miatt úgysem tudja behajtani a pótdíjat hamar szembesülne azzal, hogy az állam bácsi bizony be tudja hajtani a bírságot, pénzbüntetést, közérdekű munkát, stb. És lássuk be egy 300 óra közérdekű munka, vagy egy  kis elzárás, stb. sokkal nagyobb visszatartó erővel rendelkezik mint a behajthatatlan pótdíj.

Ha a hatóság sok más ügyben is eljár, akkor van létszám, amit egyszer-egyszer nagyobb ellenőrzésekre is be lehet vetni, így viszont a bliccelés nehezen úszható meg.

Konklúzió

A bliccelés, az ellenőrök körüli rémtörténetek oka elsősorban a szabályozásra vezethető vissza, és csak akarat kérdése lenne ezen változtatni. Az akarat viszont nem az utasokból hiányzik. Az utas-ellenőr konfliktusok e visszás helyzetnek köszönhetőek, a felelőst így pedig könnyebb megtalálni. Sem az utas, sem az ellenőr nem az.

A Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója azt reméli, hogy ehhez mintegy százmilliárdos uniós támogatást sikerül szerezni. Vitézy Dávid a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szertdán elmondta azt is, hogy két részletben ugyan, de megépül a budai fonódó villamoshálózat.

Nagyszabású villamos- és trolibeszerzési program indul a fővárosban. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója a Magyar Rádió reggeli műsorában azt mondta, reméli, hogy ehhez mintegy százmilliárdos uniós támogatást sikerül szerezni. A tervek szerint mintegy száz új villamost és száz új trolit vennének, és fejleszteni fogják a kötött pályás közlekedést is. A buszpark teljes megújításához még az idén hozzákezd a BKK.

A kormány egyébként szerdán dönt az 1-es és 3-as villamosok meghosszabításáról a fővárosban. A negyvenmilliárd forintos beruházás költségeinek háromnegyedét uniós pénzből fizetik.Vitézy Dávid a 180 percben elmondta azt is, hogy két részletben ugyan, de megépül a budai fonódó villamoshálózat, erről kedden döntött a főváros. A terv egyik része a volt "Moszkva téri ág", aminek kiépítéséhez nemsokára hozzáfoghatnak a 17-es villamos pályájának felújításával együtt, másik része, a Bem rakparti, még további pontosításra vár.

A metrókocsik ügyéről a BKK első embere azt mondta,  tovább tárgyalnak az Alstommal, de ha nem sikerül velük zöld ágra vergődni, nem marad más, mint egy újabb metrókocsi-tender kiírása. Budapesten 2012 végére várható a kerékpárkölcsönző rendszer kiépítése, 75 helyen ezer biciklit lehet majd bérelni. Még az idén újabb tíz kilométer bicikliutat adnak át a fővárosban. A BKK vezérigazgatója a Kossuth Rádió reggeli műsorában sikeresnek mondta a közterület-felügyelők bevonását a jegykezelésbe, így hamarosan újabb száz fővel bővül a felügyelők száma.

A teljes beszélgetés ide kattintva hallgatható meg.

Az elmúlt két napban olvasóink két vágánykivetődést is jelentettek az 1-es villamos vonaláról. Tegnap délután a Népliget felé tartó oldalon a Honvéd kórház megálló után közvetlenül púposodott fel a sín, ma délután pedig a Lágymányosi híd felé tartó oldalon a Kacsóh Pongrác úti felüljárónál okozott fennakadást a kivetődött vágány.

Sajnos az utóbbi években nem igazán volt olyan tavasz, hogy naponta le ne állt volna a villamosközlekedés valamelyik ?nagypanelos? vonalon. Lassan már minden budapesti megtanulja, hogy ezekben a 20 fokos kánikulákban egyes vonalakon teljesen kiszámíthatatlan a villamosközlekedés.

Ha utazásotok során bárhol hasonlót tapasztaltok, akkor írjátok meg bátran a BKV-figyelő Facebook oldalára, hogy a többiek elkerülhessék ezeket a helyeket.

További képek a tegnapi púposodásról:

Kigyulladt az 5-ös busz motortere szerdán reggel a főváros II. kerületében. A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság tájékoztatása szerint a Pasaréti téri végállomáson egy Ikarus 260-as busz motortere kapott lángra. A tűz oltását egy éppen munkába igyekvő tűzoltó és a BKV-busz vezetője kezdte meg egy porral oltó készülékkel. Személyi sérülés nem történt.

Mindig akad egy játékos kedvű blogolvasó, aki leteszteli a metrónál posztoló humanoid beléptetőkapukat. Most RM tesztelte le a biztonsági őröket és az ellenőröket, és arra a megállapításra jutott, hogy akármit felmutathat az őröknek, mindent érvényes bérletnek néznek:

Kedves BKV-figyelő!

2010. augusztusában az Index csinált egy tesztet, hogy mennyire lehet bemenni hamis jeggyel, illetve bérlettel a metróba. Én, és egy barátom kedvet kaptunk ahhoz, hogy reprezentáljuk ezt a tesztet, (azzal a külömbséggel, hogy mi több helyen mentünk be) hamár elvileg a BKV szigorúbb ellenőrzéseket tervezett. Kezdtünk az Opera földalattinál.

Én még az érvényes bérletemmel mentem be, a haverom viszont egy március-áprilisi bérlettel jött utánam. Tulajdonképpen a biztonsági őr nagyívből leszarta hogy mi van a kezünkben, konkrétan egy darab cetlit is felmutathattam volna neki. A Mexikói út fele tartó földalattira a Kodály Köröndnél felszállt egy ellenőr. Nagyobb próbálkozást tettünk, szeptember-októberi bérletet mutattunk fel, rábökött az ellenőr, megnézte, és azt mondta: "Rendben van, köszönöm!" Elfogadta a féléve lejárt bérletet!

Majd átszáltunk az kettes metróra, amivel az Örsre tartottunk, és megtaláltuk a világ legidiótább biztonsági őrét. A következő történt: Az Örs Vezért terén (az állomás területén) van egy kaja automata. Gondoltuk veszünk valami kaját, de kikellett mennünk felváltani a pénzt. Kifele mutogattuk a lejárt bérletet, erre mondta: "Köszönööööööööm!"

Kimentünk, felváltattuk, visszamentünk. Betette a táskájába a haverom a bérletét, mentünk az ellenőr felé, elkezdte kivenni a táskájából, és megszólal az ellenőr: "Menjen uram, menjen!" nagyon rendes volt, ellenőrzés nélkül lazán bementünk, és ezt megcsináltuk mégegyszer, harmadszorra azt hitte hogy szórakozunk vele.

Innen elmentünk a Déliig, megpróbáltunk ott minden nélkül bemenni. Itt meg talán a legbunkóbb ellenőrt láttuk meg. Ránk ordít: "JEGY???!!! BÉRLET???!!!" Felmutattuk neki a rendes bérletet. Sajnos az biztonsági őrök nincsenek tisztában azzal, hogy a 18 éven aluliaknak nem kell érvényesítő matrica a diákigazolványukra, mindegy nem is vártam el tőle, elengedett.

Visszamentünk a Deákra, ott kimentünk és vissza. A legröhejesebb próbálkozás: 2009-es BKV bérlettel lazán besétáltam, ami mellesleg zöld, és teljesen máshogy néz ki mint a régi, a biztonsági őr leellenőrizte, és érvényesnek találta. Azt hiszem ennél jobban megkéne eröltetnie magát a BKV-nak. Ha megosztod megköszönöm, de csak a monogramomat írd ki légyszi!

Tisztelettel: RM.

A Főváros és a BKK elfogadja az NFÜ javaslatát a projekt két ütemre bontására és tartalmának bővítésére.

A Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ is megkapta az elmúlt hetek szakmai egyeztetései és javaslataink nyomán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által elkészített kompromisszumos javaslatcsomagot a Budai Fonódó projekt megvalósítására vonatkozóan. Ennek lényege az, hogy a projekt két ütemre válik szét, azonban a Főváros és a BKK által mindvégig fontosnak tartott és a szakmai vélemények szerint is indokolt, de a II. kerület által korábban ellenzett Bem rakparti villamosszakasz a tervek pontosítását követően megvalósul.

A javaslatcsomagra válaszul Tarlós István főpolgármester ma levélben jelezte annak elfogadását Petykó Zoltán NFÜ-elnök felé, jelezve, hogy az csak úgy történhet, hogy a két ütemre szétválasztott beruházás mindkét támogatási szerződését egyidejűleg kötik meg a felek. Tekintettel arra, hogy a mai képviselőtestületi ülésén közleményük szerint a II. kerületi Önkormányzat is elfogadta a megoldási javaslatokat, úgy tűnik, végre  a megvalósulás szakaszába léphet Budai Fonódó villamoshálózat megteremtését célzó projekt.

Az NFÜ javaslatcsomagját és a Főváros válaszát a budapest.hu oldalon közzétettük, tájékoztatott Tarlós István főpolgármester és Vitézy Dávid a BKK vezérigazgatója.

Félmilliárd forintot költ a BKV Zrt. a 3-as metró saját különálló URH rádiórendszerének kiépítésére, pedig a cégvezetés egyetlen kérő levél megírásával beléptethetné az áprilisban tűzesetet is produkáló metróvonalat a tűzoltóság által is használt országos készenléti rádióhálózatba, az ugyanis már évek óta működik a Kőbánya-Kispest és Újpest közötti alagútban. A vonalon történt április 19-i szerelvénytüzet ráadásul éppen egy URH-készülék túlmelegedése okozta, -írja az Index.

A lap több mint három hete hiába várja a BKV Zrt. válaszát arra, hogy a cég miért épít ki ismét különálló kommunikációs rendszert a 3-as metró vonalán. A sajtóosztály szerint a cég több vezetőjének is engedélyeznie kell az URH-rádiók beszerzésével kapcsolatos információkat kiadásuk előtt, ezért húzódik az április 15-e óta a válaszadás.

Az időhúzás másik oka lehet, hogy a közlekedési vállalatnak már áprilisban szerződést kellett volna kötnie a nettó 432 millió forintos pályázat győztesével, de időközben meggyűlt a baja a tender résztvevőivel: az eredményt megtámadta az egyik vesztes ajánlattevő.

A kék metró URH-rádiórendszerének teljes cseréjére és újjáépítésére 2010 decemberében írták ki a közbeszerzést. A tender márciusban a Sagemcom Magyarország Kft. győzelmével le is zárulhatott volna, de a másodikként kihozott FERCOM Kommunikációs Kft. a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult. A FERCOM többek között azt kifogásolta, hogy a Sagemcom a 2-es metróvonalán végzett kisebb felújítási munkákról szóló igazolást adta be referenciaként. A BKV-nak kellett volna a legjobban tudnia, hogy a 2-esen végzett munka nem csatolható 3-as metró pályázatához, mégsem zárták ki, panaszolta a vesztes.

A FERCOM néhány nap múlva, április 13-án váratlanul meggondolta magát, és visszavonta beadványát, a Közbeszerzési Döntőbizottság pedig hivatalból elutasította a keresetet.

A BKV vezetésétől ebben a zavaros helyzetben próbáltuk megtudni, megköti-e a szerződést a Sagemcommal, vagy új eljárást ír ki. Válasz nem érkezett.

A tenderrel kapcsolatban az is fontos kérdés, miért döntött a cégvezetés egyáltalán úgy, hogy a kék metró műszaki irányítását továbbra is saját URH-rádiórendszerrel oldja meg, amikor a metróalagútban már évek óta felszerelték, és működik az az EDR-rendszer, amely katasztrófaszituációkban a tűzoltók és a mentők kommunikációját biztosítja. A készenléti digitális rádióhálózatot (EDR)  kiépítő Pro-M Zrt. szerződése külön rendelkezett a 3-as metró felszereléséről.

Ezt a hálózatot használták a tűzoltók is a 3-as metróban április 19-én, az Árpád híd és a Forgách utca között keletkezett tűz mentési munkálatai során is. A Blikk információi szerint az utasok nélkül közlekedő szerelvény kocsijai éppen egy URH készülék meghibásodása miatt gyulladtak ki. Egy túlmelegedett ellenállás volt a tűz forrása. A tűzoltóknak néhány BKV-dolgozó kellett kimenteniük. Szakértők szerint egyértelmű, hogy metrókatasztrófák esetén jelentősen megkönnyítené az együttműködést a BKV műszaki stábja és a mentést végző tűzoltók, mentők, rendőrök között, ha a közlekedési cég is csatlakozna a kommunikációs rendszerhez.

Az EDR-be való belépéshez nem lett volna szükség félmilliárdos közbeszerezésre sem, az ugyanis ingyenes. A kormányzati célú kommunikációs hálózatok használatáról szóló kormányrendelet szerint a belépést a közigazgatási informatikai infrastruktúráért felelős miniszternél, azaz Fellegi Tamásnál kell kérvényezni. A csatlakozást és a rendszer ingyenes használatát pedig az EDR szolgáltatást felügyelő Kopint-Datorg Zrt. engedélyezi.

(Index)