A BKV tájékoztatása szerint a Discrate Security Kft. felmentette a szolgálat ellátása alól azokat a biztonsági őröket, akik ellen csoportos garázdaság miatt vádemelést javasolt a rendőrség, mert tavaly novemberben ledobtak egy éjszakai buszról egy utast.

Mint arról beszámoltunk, befejeződött a nyomozás a Széna téri verekedő BKV-ellenőrök ügyében, az ügy iratait a rendőrség vádemelési javaslattal megküldte az ügyészségre. A biztonsági őrök, ellenőrök 2008. december elején ledobtak egy utast az éjszakai buszról és megverték, megrugdosták. A rendőrség csoportosan elkövetett garázdaság elkövetése miatt folytatott eljárást.

A BKV sajtóosztálya kérdésünkre úgy tájékoztatott, hogy szerződött partnerük, a Discrate Security Kft. felmentette az érintett biztonsági őröket a szolgálat alól, ami azt jelenti, hogy az eljárás befejezéséig nem dolgozhatnak a BKV járatain.

Hozátették: amennyiben a rendőrségnek az Ügyészség részére tett vádemelési javaslata szerint az eljárás megindul, annak kimenetelétől függően, a vagyonvédelmi törvény által meghatározottak szerint történik majd a biztonsági őrökkel szembeni további intézkedés.

Mint arról az Index beszámolt, Sz. Z. budapesti lakos tavaly december elején hajnalban a 6-os éjszakai járaton vitába keveredett a buszon dolgozó ellenőrökkel-biztonsági őrökkel, akik nem fogadták el menetjegyként azt a csekket, amit 20 perccel azelőtt kapott bírságként.

Sz. Z. elmondta, hogy a Széna téri megállónál a biztonsági emberek megemelték és ledobták a buszról. Ezután ők is leszálltak, és ököllel verni, rugdosni kezdték a mellkasán, fején és egyéb testrészein.

Az inzultusnak egy fiatal pár is a tanúja volt, valamint egy férfi, akiről később kiderült, hogy rendőr. Közeledtére a biztonsági őrök felugráltak a buszra, és távoztak, de a sértett értesülése szerint egy megállóval később a közben kiérkező rendőrjárőr utolérte a buszt és felvette az adataikat.

A sértett egyébként az Indexnek elmondta, hogy nemrég (még a nyomozás lezárása előtt előtt) találkozott a BKV egy járművén az egyik gyanusítottal, aki éppen dolgozott, és nem érezte nagy biztonságban magát.

(Index)

Nem csak olvasónk, a 173-as busz vezetője is meglepődött, amikor a mellette lévő ablak az utastérbe zuhant. A vezetőfülkét és az utasteret elválasztó ablaktábla olvasónk lábára esett, majd a padlón széttörött. Az ilyen panaszok is rámutatnak arra, hogy -sajnos- amíg a BKV baleset- és életveszélyes buszokat közlekedtet, bármikor szükség lehet az elsősegély dobozokra:

Kedves BKV-figyelő!

Ma (2009. 11. 18) délelőtt 10-10:15-körül utaztam a 173-as busszal. A Móricz Zsigmond körtérről indult ki a busz majd megállt a lámpánál. Én a vezető melletti ajtónál álltam, volt ülőhely is, de szeretem ezt az utat, jó kinézni elől. Az ajtó előtt nem állt senki.

Elindult a busz, egyszercsak elkezdett dőlni az ablak felső része. Mivel a súly megviselte az alsó részt is, az is elvált az ajtótól aztán zutty, kiesett. Az ablak először a lábamra esett, majd a padlóra, ott széttörött. A vezető rendes volt, ő is el volt képedve. Megkérdezte, van-e valami bajom. Mindenki leszállt.

Üdv: B.E.

Az utasnak sincs joga a BVK-ellenőrrel szemben verbális vagy tettleges agresszióra, és az ilyen támadások számának csökkentése, az utasok biztonságérzetének növelése érdekében Szabó Máté ombudsman támogatja a képrögzítésre alkalmas zártláncú kamerarendszer telepítését. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ezt vasárnap közölte az MTI-vel.

A biztos a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt.-nél folytatott vizsgálatot, és megállapította, hogy a közlekedési cég az ombudsman több tavalyi ajánlását is megfogadta, azonban még mindig vannak bírálatra okot adó helyzetek a társaság jegyellenőrzési, pótdíjazási gyakorlatában.

Szabó Máté szerint - bár a BKV tavaly ígéretet tett rá, hogy orvosolja a problémát - továbbra is sok panasz kifogásolja az ellenőrök bántó hangnemét, "otromba, olykor nyomdafestéket nem tűrő stílusát". Pozitív fejleménynek értékelte ugyanakkor, hogy a jegyellenőrök és biztonsági őrök tevékenységét kifogásoló panaszok kivizsgálása dokumentáltan történik, a válaszlevelek az egy évvel ezelőttiekhez képest "tartalmi szempontból sokkal meggyőzőbbek", a panaszok döntő többségére pedig 30 napon belül választ adott a közlekedési társaság.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az utasok emberi méltósághoz fűződő jogát sérti, ha BKV jegyellenőrzést végző munkatársa az utas magatartását - jogszerűségétől függetlenül - kifogásolható hangnemben minősíti, vagy az utasokkal szemben megalázó módon viselkedik.

Rámutatott arra is, hogy az utasnak sincs joga az ellenőrrel szemben verbális vagy tettleges agresszióra, és az ilyen támadások számának csökkentése, az utasok biztonságérzetének növelése érdekében az ombudsman támogatja a képrögzítésre alkalmas zártláncú kamerarendszer telepítését.

A BKV 2009 májusában kísérleti jelleggel elhelyezett egy villamoson és egy autóbuszon 3-3 fedélzeti kamerát az utasok és a társaságnál dolgozók védelme érdekében, tekintettel arra, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a társaság munkavállalói sérelmére elkövetett bűncselekmények. A közlekedési társaság már akkor jelezte: ki akarja terjeszteni a fedélzeti kamerákat a társaság minden járművére. Jóri András adatvédelmi biztos a fedélzeti kamerákkal kapcsolatban azonban úgy foglalt állást, hogy csak korlátozottan, a gépjárművezető közvetlen környezetében és ott sem folyamatosan tartja elfogadhatónak a kamerák elhelyezését.

Szabó Máté ismét felhívta a figyelmet arra, hogy sérül a jogbiztonsághoz és a tisztességes eljáráshoz való jog, ha a BKV pótdíjköveteléssel lép fel, miközben nem teszi lehetővé, hogy az utas - az időponttól és a megállók adottságaitól függetlenül - előre megvehesse a jegyét. A biztos előrelépésnek tartaná, ha bevezetnék a mobiltelefonos jegyvásárlást, vagy garantálnák, hogy valamennyi járművezetőnél lehessen menetjegyet vásárolni.

Szabó Máté közölte: tavaly kifogásolta, hogy a BKV nem gondoskodott a jegyellenőrzést végző munkatársainak teljes körű azonosíthatóságáról, de ezt a közlekedési vállalat orvosolta. Szabó Máté szerint azonban sérti az utasoknak a tisztességes eljáráshoz való jogát, amennyiben az ellenőr nem tűzi ki az azonosító számát, illetve az utas kérésére sem közli azt.

A biztos pozitívumként értékelte, hogy tavaly óta a BKV elkészítette üzletszabályzatát.

(MTI - Echo TV)

Sok biciklis kontra BKV buszos levelet olvashattatok nálunk az elmúlt két és fél évben. A levelek zöme panaszlevél volt, melyekben a biciklisek arról írtak, hogyan szorították, dudáltaák le a BKV buszvezetői, vagy hogyan szóltak be nekik. A lenti Critical Mass-ról származó levél pont az eddigiek ellentéte. Egy pillanat, amikor mindenki szabályosan közlekedett:

Pénteken éppen húztam a P13 Alleycatre. A Keletitől mentem a Rákóczin a Blaha felé. Buszsávozni szoktam, mert ott lehet haladni, mindig 5 másodpercenként vagy gyakrabban is nézek hátra felé, hogy nem akadályozok-e bármilyen buszt a haladásban. Láttam, hogy jön busz. Oldalra egy kicsit megálltam, hogy eltudjon menni a bácsi. Aztán jött még pár busz. Persze a Blahánál beértem őket. Előre mentem, mert még be kellett néznem Corvinhoz Alleycat előtt. A sofőr bácsi, akit először elengedtem kinyitotta az első ajtót odahívott és megköszönte, hogy ilyen normálisan elengedtem, nagyon megkönnyítve ezzel a munkáját.

Köpni nyelni nem tudtam, jól esett az egész szituáció.

Tibor

Olvasónk automatából szeretett volna jegyet venni fém kétszázassal, de nem sikerült neki, mert a gép folyton visszaköpte a pénzét. Tegnap öt automatát választottam ki a város 5 pontján. Én sem jártam szerencsével, csak a Móriczon tudtam jegyet venni.

Kedves BKV-figyelő!

Nem tudom, hogy volt-e már téma a blogon, hogy a jegyárusító automatákat nem fogadják el a fém kétszázast. (Konkrétabban a Móricz körtéri automatákkal jártam pórul ma.)

Ez az érme 5 hónapja van forgalomban, és bár biztosan nagy munka a város összes automatáját átállítani, ezt nyilván az illetékesek is tudják, és (egy ideális világban) még akkor el kellett volna kezdeni ezzel foglalkozni, amikor már lehetett tudni az új érme paramétereit, de a forgalomba helyezésig még sok idő volt.

Van-e információ arról, hogy mikor fog változni a helyzet?

Üdv, BB

-Mondta egy rendőr olvasónknak akinek autóját egy BKV busz törte össze. A buszvezető először észre sem vette, hogy kanyarodás közben (az ívet levágva) összezúzta a Passatot. Olvasónk rádudált, a vezető leszállt a buszról, majd azzal vádolta meg az autóst, hogy Ő ment bele. Rendőrt hívtak, bírósági ügy lett belőle a buszvezetőt felmentették:

Szervusz, Kedves Mihály!

H. Áron vagyok, és egy történetet szeretnék elmondani Neked:

Még április 25-én, szombaton reggel történt, hogy a madarász-szakkörrel indultunk kirándulni a Börzsönybe. A Nyugati parkolójába beszéltük meg a találkát, innen indultunk. A kikanyarodásnál a szakkörünk vezetője beállt egy busz mellé (Ford Fiesta) - jobbra, merthogy a Váci út felé mentünk volna - , mögé egy szaktárs (Suzuki), majd én (Passat), végül egy másik szaki (C3). Elindultunk. A két kisautó gyorsan kilőtt, én utánuk, a busz pedig balról levágta az ívet, lezúzva a Passatot. Észre sem vette, h mi történt: nyomtam a dudát, azért állt csak meg. Leszállt a buszról és azt állította, hogy én mentem belé, és hogy persze, hogy nem ismeri el. Hívtunk rendőrt: ők mosolyogtak, és négyszemközt mondták, hogy „állatok ezek, ők az erősebbek, a személyautósokat lesz@rják, biztos, hogy megnyeritek". Persze hivatalosan nem mondhattak semmit.

Felvették a jegyzőkönyvet, én meg vártam a határozatot, ami nem jött. Persze türelmetlen voltam, és hívogattam a VI. kerületi kapitányságot, ahol hat héttel később elárulta az előadónéni, hogy elkaszálta a sofőrt, de nem büntette meg nagyon. "...ha az a..izé...szóval a sofőr nem fog pampogni... izé... szóval, ha nem fellebbez, akkor 15 nap múlva mehetnek a biztosítóhoz..." (megjegyzem, kértünk előzetes kárfelmérést: 132 000 Ft lett)

Ám fellebbezett. Úgyhogy mára voltunk hivatalosak a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Itt pedig felmentették. Fellebbezésnek helye nincs! Olyan volt, mint egy hidegzuhany. Én azt tanultam, hogy egyirányú utca végén be kell sorolni a kanyarodás szerinti oldalra. A bírónő pedig azt mondta, hogy megszünteti az eljárást, mert az út nem alkalmas a párhuzamos közlekedésre, ergo nem szabadott volna melléállni.

 

Ha nem indul a videó, bökj ide!

Csatolok egy videót, tegnap előtt készítettük, nézd meg légyszi. A busz bal oldalt áll, úgy, mint akkor is tette, annyi különbséggel, h most egy autó áll mellette. Ha a busz előbb volt ott, akkor az autó a szabálytalan? Ha az autó, akkor a busz? És szépen, nagy ívben kanyarodik ki, nem úgy, mint akkor. Képzeld el, hogy amögött van még két autó, és a busz lassan indul, majd lezárja az ívet, úgy, h oda beszorulok, majd mégjobban rám húzza a kormányt. Á, nincs igazság.

Most nem tudom, mit tegyek. Megéri polgári pert akasztani a nyakába? Vagy nyeljem le, h erősebb kutya baszik? Vagy mit tegyek? Rövidesen megkapjuk a határozatot.

Köszönöm, Üdv és gratula az oldaladhoz.

H. Áron

-Mondta egy rendőr olvasónknak akinek autóját egy BKV busz törte össze. A buszvezető először észre sem vette, hogy kanyarodás közben (az ívet levágva) összezúzta a Passatot. Olvasónk rádudált, a vezető leszállt a buszról, majd azzal vádolta meg az autóst, hogy Ő ment bele. Rendőrt hívtak, bírósági ügy lett belőle a buszvezetőt felmentették:

Szervusz, Kedves Mihály!

H. Áron vagyok, és egy történetet szeretnék elmondani Neked:

Még április 25-én, szombaton reggel történt, hogy a madarász-szakkörrel indultunk kirándulni a Börzsönybe. A Nyugati parkolójába beszéltük meg a találkát, innen indultunk. A kikanyarodásnál a szakkörünk vezetője beállt egy busz mellé (Ford Fiesta) - jobbra, merthogy a Váci út felé mentünk volna - , mögé egy szaktárs (Suzuki), majd én (Passat), végül egy másik szaki (C3). Elindultunk. A két kisautó gyorsan kilőtt, én utánuk, a busz pedig balról levágta az ívet, lezúzva a Passatot. Észre sem vette, h mi történt: nyomtam a dudát, azért állt csak meg. Leszállt a buszról és azt állította, hogy én mentem belé, és hogy persze, hogy nem ismeri el. Hívtunk rendőrt: ők mosolyogtak, és négyszemközt mondták, hogy „állatok ezek, ők az erősebbek, a személyautósokat lesz@rják, biztos, hogy megnyeritek". Persze hivatalosan nem mondhattak semmit.

Az Index birtokába került a BKV jövő évi tarifaemelésére vonatkozó előterjesztés, amit november 26-án tárgyal a fővárosi közgyűlés. Eszerint átlagosan 4 százalékos tarifaemelésre lehet számítani 2010 január 1-től.

Az előterjesztés szerint a vonaljegy ára 300 forintról 320 forintra, a havi bérlet 9400 forintról 9800 forintra változna.

A javaslat két változatot is tartalmaz, amelyek csak kis részletekben térnek el egymástól. Az egyik verzió szerint a teljes árú bérleteknél 4,3 %-os, a kedvezményes bérleteknél jóval kisebb (2,7 %-os), 100 Ft-os emelésre kerülne sor, a valamivel nagyobb terhet a vonaljegyes utazások viselik.

A 24 órás jegy (jelenlegi napijegy), 72 órás jegy (jelenlegi turistajegy), hetijegy és családi jegy ára nem változik, ösztönözvén ezzel az alkalmi, vonaljeggyel utazókat a közösségi közlekedés intenzívebb, rendszeresebb használatára. A 24 órás jegy árának változatlanul hagyásával nem csak 6, hanem már 5 darab vonaljegy helyett is ez a gazdaságosabb választás.

A másik változat szerint a nyugdíjas bérlet ára nem változna, maradna a 2009-es szinten. Ennek ellentételezésére, a tanulóké és kisgyerekeseké 100 helyett 150 Ft-tal drágulna. A tanulók szemeszter bérletének ára azonos lenne azzal, amennyibe a 100 Ft-os havi emelés esetén kerülne, így a beépített kedvezmény nagyobb lenne.

A tavalyi évhez képest látványos a nyugdíjas bérletek eladásának visszaesése: 9,4%, amíg a teljes árú bérleteknél és a tanulóknál ez csak 1,8-2,7%. Mivel az utasok visszaszerzése a legnehezebb feladat, kisebb áldozattal jár egy csekély mértékű árengedmény az utas megtartása érdekében.

Az utasészrevételek alapján várhatóan bevezetik a tanulmányi félévre érvényes, szemeszterre szóló bérletet, amely előre megvásárolt bérletként az 5 darab havi bérlethez képest kedvezményt tartalmaz.

A nem fizető utasok pótdíja jelenleg megfelelő mértékű, azonban a sorozatos panaszok miatt a bérletbemutatás díját 2000 Ft-ra, az éves, negyedéves és szemeszterre szóló bérleteknél 1000 Ft-ra javasoljuk csökkenteni.

A Veke szerint káros a díjemelés

Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője közölte, hogy a díjemelés káros a BKV számára, nem kellene egyáltalán emelni a tarifákat. Ezt azzal támasztotta alá, hogy idén kétszer is volt áremelés, a BKV éves menetdíjbevétele ennek ellenére nem nőt.

A BKV saját javaslatában is úgy számol, hogy a 4 százalékos emelés 400-500 millió forinttal növeli a jövő évi menetdíjbevételt, ami 0,8 százalékos bevételnövekedést jelent az emelés miatt lemorzsolódó utasok miatt.

Hozzátette: azt remélték, hogy a BKV jövőre átáll a korszerűbb és racionálisabb időalapú tarifarendszerre, de csalódva látták, hogy maradt a régi rendszer.

(Index)

Nagyításhoz kattints a képre!

Meg nem erősített információk szerint a BKV heteken belül delegációt küld Oroszországba,  akik új metrók beszerzéséről tárgyalnak majd. Erre azért van szükség, mert az Alstom metrók egyre sűrűbben hibásodnak meg. Az új vonat most is átalakítás alatt áll, és december 6-ig biztosan nem tudja futni a próbaköröket. Úgy tudjuk, hogy ha az új metrók idén nem tudnak forgalomba állni, akkor a BKV szerződést bont a gyártó Alstommal és visszaküldik az új vonatokat, majd az oroszoktól új kocsikat rendelnek.

Februárban lesz egy éve, hogy megérkeztek Budapestre az új metrók. Akkor a BKV és az Alstom szakemberei azt ígérték, hogy már júniusban utazhatunk az új szerelvényeken. Ez a dátum augusztusra majd decemberre módosult, most úgy néz ki, 2010 márciusa előtt még nem szállíthatnak utasokat a vonatok.

Index: Nem cserélik oroszra az Alstom kocsikat

Nem tervezi a BKV, hogy orosz metrókocsikra cserélné az Alstom metrókocsikat, mondta az Indexnek Guba János,a Dbr Metró Projektigazgatóság igazgatóhelyettese, az Alstom-projekt vezetője.

Az Indexhez tartozó, külső szerkesztésű BKV-figyelő blogban jelent meg, hogy a BKV hazaküldi az Alstom kocsikat, ha az idén nem sikerül forgalomba állítani őket és orosz kocsikkal válthatja ki azokat.

Guba János elmondta, hogy egyrészt valóban tárgyaltak a múlt héten a moszkvai metrógyártó céggel, de csak a 3-as vonal régi orosz metrókocsijainak felújításáról tájékozódtak, másrészt pedig szó sincs arról, hogy visszaküldenék a 2-es és 4-es vonalra érkező Alstomokat.

Közölte, hogy a 3-as vonalán sok elöregedett orosz metrókocsi van, amelyeket hamarosan fel kell újítani. Ezért felvették a kapcsolatot a gyártóval és megnézték a Moszkvában üzemelő felújított kocsikat. Ezen túl a BKV és az orosz cég sem kötelezte el magát semmire, hiszen a felújításra majd pályázatot kell kiírnia a BKV-nak.

Az Alstom kocsikkal kapcsolatban Guba azt mondta, hogy kőkemény vitában vannak a gyártókkal. A kocsik az eddigi próbák során olyan műszaki állapotba kerültek, hogy azt a BKV már el tudja fogadni. A gyártó viszont még mindig nem adta át a dokumentációt, ami nélkül a közlekedési hatóság nem tudja kiadni a végleges típusengedélyt, anélkül pedig nem lehet forgalombahelyezni a kocsikat.

Guba elismerte, hogy a tárgyalások során elhangozhatott a BKV részéről, hogy akár vissza is utasíthatja a metrókocsikat, de az egy tárgyalástechnikai fogás volt, gyakorlatilag erre semmi esély. Nem is a BKV döntési szintjén dőlne el egy ilyen fontos kérdés, erről a fővárosi közgyűlésnek kellene döntenie.

(Index)

Kedves BKV-figyelő!

Józsefvárosban  időközi polgármester választás lesz vasárnap. A hétvégén az SZDSZ kampánybusza és óriásplakátos kocsija járta a kerületet, amelyből a "mosolyogj Józsefváros" és Kóka János kampánydala a "Kék! kék! kék! a szíve" szólt.

Azonban a nagy kampányolásban (zenei CD-osztás) még odaengedhették volna a 109-es buszt a megállójába. Így a Baross utcában, a József krt. megállóban a úttestről kellett felszállnia az utasoknak, és a busz mögött egy autó is beragadt.

A történet szerintem nem a liberalizmusra jellemző, mert abba beletartozik a szabályok betartása is, hanem erre a Budapestet is kormányzó párt-maradékra, amelyben egyre zűrösebb politikusok tűnnek fel. A buszvezető egyébként örült, amikor dokumentáltam a helyzetet, a fényképem után pedig a "polgármesteri járat" is elhagyta a megállót.

Üdv: G.

Befejeződött a nyomozás a Széna téri verekedő BKV-ellenőrök ügyében, az ügy iratait a rendőrség vádemelési javaslattal megküldte az ügyészségre. Az ellenőrök 2008. december elején ledobtak egy utast az éjszakai buszról és megverték, megrugdosták.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóirodája úgy tájékoztatott, hogy az ügyben a II. kerületi kapitányság tavaly indított eljárást csoportosan elkövetett garázdaság elkövetése miatt. A nyomozás befejeződött, a kerületi rendőrkapitányság az ügy iratait szerdán vádemelési javaslattal megküldte a II-III. kerületi Ügyészségre.

Mint arról az Index beszámolt, Sz. Z. budapesti lakos tavaly december elején hajnalban a 6-os éjszakai járaton vitába keveredett a buszon dolgozó ellenőrökkel-biztonsági őrökkel, akik nem fogadták el menetjegyként azt a csekket, amit 20 perccel azelőtt kapott bírságként.

Sz. Z. elmondta, hogy a Széna téri megállónál a biztonsági emberek megemelték és ledobták a buszról. Ezután ők is leszálltak, és ököllel verni, rugdosni kezdték a mellkasán, fején és egyéb testrészein.

Az inzultusnak egy fiatal pár is a tanúja volt, valamint egy férfi, akiről később kiderült, hogy rendőr. Közeledtére a biztonsági őrök felugráltak a buszra, és távoztak, de a sértett értesülése szerint egy megállóval később a közben kiérkező rendőrjárőr utolérte a buszt és felvette az adataikat.

Tavaly a BKV szóvivője azt nyilatkozta az ügyben az Indexnek, hogy az ellenőröket nem rúgják ki amíg rájuk nem bizonyosodik, hogy hibáztak. Megkérdeztük, mi most a BKV álláspontja, de egyelőre nem kaptunk választ.

A sértett egyébként az Indexnek elmondta, hogy nemrég találkozott a BKV egy járművén az egyik gyanusítottal, aki éppen dolgozott, és nem érezte nagy biztonságban magát.

Úgy tudjuk, hogy ez az első eset, amikor a BKV ellenőrei vagy biztonsági emberei bíróság elé állnak utasbántalmazás miatt.

(Tenczer Gábor - Index)

Olvasónk egy ájulás szélén lévő utasra lett figyelmes az Árpád hídnál a metrómegállóban. Az utas segítségére sietett, aki csak egy pohár vizet kért, ám ezt nem volt egyszerű beszerezni. Az állomáson álló ellenőröktől és biztonsági őröktől próbált segítséget kérni. Az előbbi kijelentette, hogy ő nem mozdul a helyéről, neki ott kell dolgoznia, utóbbi észre sem vette, hogy meg lett szólítva, később mégis segített:

Lépegetek ki a minap a metró szigorúan ellenőrzött katakombájának kijárata felé az Árpád hídnál, amikor valami nagyon fehéret látok. Egy asszony arca az; idősödő nő, aki mindjárt elájul. Az emberek kötelességtudóan kikerülik, a tőle karnyújtásnyira álló BKV-ellenőrök érdekes mintázatot találtak az állomás homlokzatán, azt bámulják; a szerencsétlen már a falat támasztja.

Odaugrom, karomat a karja alá tartva fölteszem a szokásos nagyon hülye kérdést, hogy rosszul van-e. Jaj, nyögi, bizony nincs ám jól, nagyon kéne egy pohár víz. Különös balett-táncba kezdek, fél kézzel a hölgyet tartva, fél lábbal a legközelebbi, ruházata alapján egy biztonsági őr, egy BKV-s és egy kidobóember keverékét megtestesítő ifjúhoz próbálok lépkedni, lehetőleg nem vonszolva partneremet, egyensúlyozva elmaradhatatlan, súlyos válltáskámat, szabad kezemmel integetve az ontológiai problémákon merengő fi képe előtt, hátha észrevesz. Na most gondoljanak bele, a közelmúltban lebénult az arcom, Bell-féle bénulás, hülyén beszélek egy kicsit, a szemem meg, az egyik, tágra volt még meredve. Fegyencszívecs, legyenh/-fíves. Pöszítem.

Nem reagál, ezért a közelben álló jegyellenőrök közül egy kifejezéstelen arcú, hallótávolságon belül elhelyezkedő hölggyel próbálok megismerkedni. Iszonyú kelletlenül jön oda, megszámolom, három lépést is meg kell tennie, komoly teljesítmény. Pedig, ha nem lépek közbe, már éppen elnézte volna, ahogy az asszony (frissen infantilizált nyelvünkben a néni szó is kijár e nálam alig egy tízessel idősebb korosztály női képviselőinek) összeesik.

Elnézést, lépjen már ide a hölgy mellé, látja, rosszul van, addig elmennék egy pohár vízért, magyarázom. Arcán rögtön megvillan a düh és értetlenség ismerős, bármely civilizált kapcsolatfelvételi kísérlet esetén jelentkező, ilyen koncentráltságban tán csak országunkra jellemző gyúanyaga. Szó szerint hátramenetben sorol vissza a csatárláncba, és odaveti:

– Én innen el nem mozdulok, nekem itt kell állnom.

És igaza van: mi sem fontosabb, mint az Árpád hídi metró ki-és bejáratát ellenőrző, gondolom az 5/A ponton elhelyezkedő kollektívájának feladata. Emberek és kormányok bukhatnak orra, az 5/A brigád a helyén marad. (Mit is ír Konrad Lorenz ember voltunk hanyatlásáról?)

A hölgy egy pohár vizet kér, mentegetőzöm, mikor a Kant-féle parabola nagy ívéből a földre rántott kopaszerős észrevesz és duettünkhöz lép, egészen közelről vizsgálgatva az arcomat. Szótlanul elsiet, majd az ikertestvére visszatér a bázisról egy műanyag pohár vízzel. Rájövök, hogy nem ikrek, hanem egy másik ilyen szekuritis kopasz. Közben a korábbi megnyom valami szerkezetet a falon, és valami ügyeletfélével közli, hogy valaki rosszul van. Önre bízhatom a hölgyet?, kérdezem az ikertől, kicsit bizonytalanul.

Éjszaka visszamegyek, biz’Isten. Festékszóró is lesz nálam.

Egyetlen szót fogok felírni oda, egyetlen nyomorult szót. Egy szót, ami miatt egyszer régente bevittek a rendőrök, s ami az orrunk előtt döntötte össze a csököttség kőfalait régi, jó testvéreinknél.

Ezt:

Olvasónk egy ájulás szélén lévő utasra lett figyelmes az Árpád hídnál a metrómegállóban. Az utas segítségére sietett, aki csak egy pohár vizet kért, ám ezt nem volt egyszerű beszerezni. Az állomáson álló ellenőröktől és biztonsági őröktől próbált segítséget kérni. Az előbbi kijelentette, hogy ő nem mozdul a helyéről, neki ott kell dolgoznia, utóbbi észre sem vette, hogy meg lett szólítva, később mégis segített:

Lépegetek ki a minap a metró szigorúan ellenőrzött katakombájának kijárata felé az Árpád hídnál, amikor valami nagyon fehéret látok. Egy asszony arca az; idősödő nő, aki mindjárt elájul. Az emberek kötelességtudóan kikerülik, a tőle karnyújtásnyira álló BKV-ellenőrök érdekes mintázatot találtak az állomás homlokzatán, azt bámulják; a szerencsétlen már a falat támasztja.

Odaugrom, karomat a karja alá tartva fölteszem a szokásos nagyon hülye kérdést, hogy rosszul van-e. Jaj, nyögi, bizony nincs ám jól, nagyon kéne egy pohár víz. Különös balett-táncba kezdek, fél kézzel a hölgyet tartva, fél lábbal a legközelebbi, ruházata alapján egy biztonsági őr, egy BKV-s és egy kidobóember keverékét megtestesítő ifjúhoz próbálok lépkedni, lehetőleg nem vonszolva partneremet, egyensúlyozva elmaradhatatlan, súlyos válltáskámat, szabad kezemmel integetve az ontológiai problémákon merengő fi képe előtt, hátha észrevesz. Na most gondoljanak bele, a közelmúltban lebénult az arcom, Bell-féle bénulás, hülyén beszélek egy kicsit, a szemem meg, az egyik, tágra volt még meredve. Fegyencszívecs, legyenh/-fíves. Pöszítem.

Gábor nevű olvasónk egy hosszú levelet (amolyan szájbarágót) írt az időalapú jegyrendszerről. Miközben a BKV igen rossz megítélésben van a szolgáltatásait igénybevevők körében, folyamatosan botrányok övezik, addig a lentebb leírt egyszerű lépéssel sem szándékoznak a becsületesség felé nyitni. Fenntart egy idejét múlt, igazságtalan és sokak számára aránytalanul költséges rendszert. –Írja Gábor. Levele egyébként érdekes és tanulságos, érdemes végigolvasni:

Hogyan károsíthatja meg a BKV nap, mint nap a fizető utasait? És mi lehet rövidtávon a megoldás.
 
A bérlet nem mindenkinek alternatíva, ezért sokak egyszeri utazási jogosultságot, jegyet vesznek. A sokfajta jegytípusból a vonaljegy esetében azonban a fizető utasokat komolyan képes megkárosítani a közlekedési vállalat! Hogyan?
 
Az árával? Drága a Budapesti vonaljegy, akár európai viszonylatban is nézzük?

Nem.
 
Ha nem drága, akkor mégis hogyan szenvedi el a kárt az utas?

Az utas, a vonaljegy vásárlását követően a BKV utazási feltételeiben megszabott módon köteles a járművön vagy a metró területére lépve érvényesítenie a jegyét és ezt az utazása során minden átszálláskor, meg kell tennie, attól függetlenül mennyi időt és távolságot szándékozik utazni.

Az utas így egy megállóra is 300 forintot fizet ki a cégnek, és akkor is ennyi a díj, ha egy vonal teljes hosszát, egy irányba végállomástól végállomásig végigutazza.

Belátható, hogy ez igazságtalan és ezt a fejlett országok is felismerték már, azaz az utas érdekvédelmi szervezetek, de még maguk a közlekedési vállalatok is, így többféle módszert alkalmaznak az arányos tarifák fizettetésének megteremtése érdekében. Elterjedt módszer az utazási idő vagy a megtett távolság alapján fizetendő díj alkalmazása, vagy ezek kombinációja.

Fontos! A mai BKV vonaljegy érvényessége 1 vonal teljes hosszára vagy időbélyegzős érvényesítés esetén 60 illetve 30 percig érvényes, utóbbi a MILLFAV (Milleneumi Földalatti Vasút, M1) használatakor.
 
De, ha van időbeni korlátozás, akkor mi a probléma?

Attól, mert időben korlátozza a BKV a jegyek érvényességét, azzal csak megzavarja az utasait, mert ez a mód a jelenlegi minden járművön jegyet kell érvényesíteni módszer miatt és a vonal teljes hosszában érvényes kitétel miatt értelmetlen!
 
Vagy mégsem?

A BKV mégis halad a nyugat felé, de közben azért károsítja az ügyfélkörének jelentős részét. Történt ugyanis, hogy a társaság a meglévő metróvonalain bevezette az időalapú szabályozást, így a metróról metróra történő átszálláskor nem kell új jegyet érvényesíteni, feltéve, ha a második metróval beleférünk a 60 perces érvényességi időbe. De mi van, ha 60 perces korlátot tartalmazó metró és a 30 perces érvényességű MILLFAV az átszállás tárgya? Az utas 15 perc metrózás után visszakapja a jegy árának ¾-ed részét? Ez alatt nyílván nem teljesítette a vonal teljes hosszában utazás kritériumát?
 
Amikor a BKV ezt a módszert a metróvonalain alkalmazni kezdte, szóba került a felszíni bevezethetőség?

Igen. A tapasztalatok alapján a cég szándékában állt a felszíni járműveire is bevezetni a vonaljegyek átszállásra jogosító szabályának módosítását.
 
Ennek már majd egy éve, mégis mikor?

Eleve kétséges, hogy a metrós tapasztalatok alapján a felszíni közlekedési formákra valós tapasztalatokat képes-e gyűjteni a cég, teljesen mások a feltételek. A földalatti zárt rendszer, az állomásokon már kiépített és működő időbélyegzős érvényesítők megléte.
 
A felszínen miért ne lehetne már holnap alkalmazni a rendszert?

A BKV-t megkeresve egy nagyon gyenge Európai Uniós irányelvet hoztak fel indoknak, mely több sebből vérzik. Az indok szerintük az, hogy az állampolgárokat, városlakókat nem érheti hátrányos megkülönböztetés, a feltételeket mindenki számára biztosítani kell.

A hátrányos megkülönbözetés abban áll, miszerint nem minden utas élhetne a rendszer előnyeivel, mert nem minden közlekedési eszköz használatakor van lehetőség időbélyegzős érvényesítésre.
 
Metró mellett és használók kontra minden más közlekedési formát kénytelen használók!?

Az első buktató, hogy már akkor csorbul az egyenlőség, amikor azt vesszük figyelembe, hogy bizonyos polgároknak a szerencsés helyzetükből kifolyólag, csak metrót kell igénybe venniük, ha tömegközlekedniük kell. Ők élvezhetik a rendszer előnyeit, míg pl. buszozó társaik, feltéve, ha nem egy vonalat járnak be, nem.
 
De a metró egy külön rendszer a BKV-n belül?

Ha külön rendszer is, a tarifálás rá is ugyanazon módon történik. A díjak is ugyanúgy érvényesek, a célja is ugyanaz, mint a felszíni közlekedési formáknak, az emberek szállítása. Nincs tehát alapja, hogy valaki A-ból B-be miként jut el. A kedvezmény igénybevételének nem lehet pl. a szerencsés munkahely és otthonválasztás a feltétele!
 
Szerencsés, ki egy járatot használ nap, mint nap.

A metróhoz hasonlóan, a jelenlegi szabályozásban az is jól jár, aki a napi utazásaihoz egy vonal szolgáltatását kell, hogy igénybe vennie. De itt is felmerül az igazságosság, egyenlő teherviselésnek nem lehet feltétele a szerencse. Annak a szerencséje, hogy épp a BKV mely vonalakat hagyta meg, nem kurtította meg, amin épp megteheti az utasunk a szükséges távot.
 
Aki már egyszer átszállásra kényszerül...

De nézzük a többséget, aki számára a jelenlegi helyzet igazságtalan és itt a kulcsszó a többség! Mivel EU-s irányelvekre hivatkozott a cég, így az utasok többsége ezzel vissza is vághat, hisz őket mi alapon éri anyagi hátrány utazásaik során, míg a vonalvezetéseknek és szerencsés célállomásokkal rendelkező utastársaikban fel sem merül.

Aki már egyszer átszáll, az nem szórakozásból teszi, az átszállás önmagában kellemetlen, a csatlakozások közti várakozás miatt, erre jön még az anyagi teher, mindentől függetlenül új jegyet kell érvényesíteni.

Az átszállás egy kényszer, melyet a BKV idéz elő. Természetesen nem lehet mindenkit egy járattal eljuttatni a célállomásáig, de az általuk fizetendő teljes tarifában lehetne az igazságra, az egyenlő bánásmódra hagyatkozni. Az átszállás tehát nem az utas választása, az utas csak a szolgáltató cég által nyújtott lehetőségek szerint szeretné megtenni útját.
 
Az út a célig.

Átszállás nélkül tehát vagy a metróban egy utas tehát úgy tesz meg 1 utat és most tételezzük fel 1 óra alatt, hogy a hatályos szabályok szerint végigutazik egy vonalon vagy a metróban 1x át is száll. Ez alatt természetesen megtesz x kilométert is.

Azaz utas, és az utasok jelentős hányada, aki átszállás(ok)ra van kényszerítve, szintén meg szeretne tenni x távolságot, de a vonalvezetéseknek, a szerencsétlen start és célállomásainak következtében több járatot kell igénybe vennie. (És most tételezzük fel azt is, hogy valamikor az ő útvonalát is meg lehetett tenni 1 járattal!, csak megszűnt, megrövidült, bármi.) Az utasunk tehát, ha kis kerülővel is és mondjuk 1 átszállással és 1 óra alatt, teljesíteni is tudta a távot, akkor nincs azaz EU-s irányelv ami szerint az ő utazásának 2x annyiba kellett, hogy kerüljön!

Tehát 1 órás utak, hasonló távok, csak épp fél, de lehet, hogy az 1 órába egy másik utas 2-3-4x is kénytelen akár átszállni. Így annyiszor többet is kell fizessen, most. Magyarország, az Európai Unió tagja, 2009.
 
Megoldás, a felszíni átszállás engedélyezése

A tervezetet mindennél hamarabb meg kell valósítani. Engedni kell a felszíni közlekedési eszközökön az átszállást.
 
Hátrányosan érinti ez az eddigi kedvezményezetteket?

Nem. Hiszen a metrók jelenlegi szabályozása kerülne a felszíni járművekre. Továbbá a vonal teljes hosszában továbbra is érvényes maradna a jegy, csak az átszállást tiltó mondat kerülne ki a szabályozásból.
 
Ennyit kellene csak tenni, hogy az egyenlő mértékű közteherviselés irányába mozduljon a tarifálás?

Kezdetnek mindenképp egy hatalmas lépés lenne, hisz a felszínen átszállók tömegét érintené (kedvezően) változtatás.
 
A BKV-nak ez jegybevétel kiesést okozna?

Okozhat, hisz az eddig 1-nél több jegyet érvényesítő utasok, amennyiben az útjukat 1 óra alatt teljesíteni tudják, csak 1 jegyet kell érvényesíteniük.

De ne dramatizáljuk a helyzetet, hiszen ezzel a lépéssel a BKV nyitna az utasok felé és a korrekt lépésével még több BKV-val utazni vágyónak tenné lehetővé az igazságosabb utazási feltételeket. Ezáltal sok, a jelenlegi helyzetet teljesen vagy részben megtagadó utazó, divatos szóval bliccelő, nem minden járművön érvényesítő utas terelhető vissza a teljesen szabályos útra. Az új fizető utasok pedig bőven ellensúlyoznák a többszöri lyukasztásokból elmaradó jegyszámot.
 
De mi van a régi lyukasztós érvényesítéssel?

Ez valóban probléma. Mert ennek a kérdésnek a teljes megoldása, azaz időbélyegzős készülékkel való cserélésük idő- és pénzigényes feladat lenne a BKV részéről.
 
De miért nem cserélte le már rég a BKV a lyukasztós érvényesítőit korszerű időbélyegzősre?

Nem akarok feltételezésekbe bocsátkozni. De épp az EU-s irányévre felhozott elutasítás szerint épp a közlekedési vállalat feladata lenne/lett volna folyamatosan ezen érvényesítők cseréje. Ezáltal saját ügyfeleiknek az EU-s irányelveknek megfelelő arányos közteherviselés megvalósítása.
 
De miért kellene az összes érvényesítőt akár egyszerre cserélni?

Amennyiben a BKV eddig sem tette, ezután sem fogja lecserélni egyik napról a másikra az összes lyukasztót. A felszíni átszállás engedélyezése attól még másnap bevezethető lehetne?

Igen, de mire alapozva?

A jelenlegi helyzetet figyelembe véve, az átszállás engedélyezés a már meglévő felszíni járműveken üzembe állított bélyegzős érvényesítőknek hála csak tovább szélesítené az átszállásban rejlő igazságos teherviselésben részesülők körét, ezáltal egyre közelebb kerülne az EU-s irányelvek teljes mértékű megfeleléséhez.
 
Amikor az utolsó lyukasztó is nyugdíjba vonul?

Az utolsó lyukasztó lecserélésével teljesedne be a folyamat, amikor minden Budapesten utazót egyformán fog érinteni az igazságos teherviselés. De az mindenképp visszás, hogy a folyamatot el sem kezdi a vállalat, ezzel a közelítés lehetőségét veszi el és károsítja már évek óta a BKV-n utazókat.
 
Amíg ez nem következne be, az utasok mit érzékelnének?

Vegyük figyelembe, hogy az utazók jelentős többsége ma is igénybe vesz korszerű időbélyegzős készülékkel ellátott járművet a napi utazásai során. Ez lehet akár a metró is, egy ráhordó buszjárat igénybevételével.

Az utazó számára világos helyzet állna elő, miszerint lyukasztás esetén a régi módszer szerint kénytelen utazni és várja a BKV jegykezelőinek cseréjét, de amint olyan járműre száll fel, amin időbélyegezni tud, onnantól figyelheti az óráját, mert indul a 60 perces visszaszámlálás.
 
Mennyi az idő?

A BKV sok járművére a BKV a korszerű járatkövetési célok miatt GPS vevőt telepített és telepít folyamatosan. A pontos időt a járműveken így a rendszer képes szolgáltatni! De amíg ez nem megoldható, a bélyegzők idejének beállítását a BKV személyzetének feladatává kell tenni.
 
Mikor kellene új jegyet érvényesíteni?

Ahogyan a metrón alkalmazott mostani átszállási szabályokra hivatkozva visszakerültek a Deák Ferenc térre a metrókat összekötő folyosókra az érvényesítő készülékek az utas felelőssége ellenőrizni a jegyen bélyegzett időt és az érvényességet. Ha kell, akár az átkötő folyosón érvényesít újra vagy, ha kiterjesztődik a szabály a felszínre, akkor az adott járművön, ami nem az első (, amin érvényesítette magát a jegyet, hisz akkor él a vonal teljes hossza kitétel). Amennyiben az elsőtől különböző valahányadik járművön telik le a 60. perc, akkor lyukaszt vagy bélyegez (indul újra a visszaszámlálás) egy új jegyet.
 
Mi van akkor, ha a bélyegzést követően a 60. perc a 2. járművön éri az utast?

Akkor az utas érvényesíti a következő jegyét, és ebben az esetben nem feltétlenül tudta kiélvezni a rendszer előnyét, mert a 2. járművön a régi módszer szerint a 2. jegyét érvényesítette.

De a legfontosabb, hogy az utas rosszabbul semmiképp sem jár a mai állapotoknál! Sőt, a rendszer kiterjesztése csak pozitív irányban hat az utazási díjak igazságosabbá és ezáltal elfogadottabbá tételében.
 
Mi a teendő, ha valaki csak rövidtávot szeretne megtenni?

Az ilyen időalapú tarifálási rendszerekben jellemzően létezik egy rövidebb (15-20 perces) érvényességi idejű jegyváltozat, mely valamivel olcsóbb is a hosszabb idejű társánál.
 
Alternatívák

Említésre került a távolság alapú, un. ZÓNA rendszerekről és időalapú és ezek kevert változatairól. De a BKV-nál már lassan évtizedes téma a chip-kártyás utazási díjfizetés bevezetésének témája. Ezek bevezetése komoly tervezést, beruházást igényelnének, jól lehet bármelyik bevezetése, ezért is halasztódik már jó ideje.
 
Összefoglaló

A javasolt szabálykiterjesztés már önmagában javítaná a BKV megítélését, több fizető utast eredményezne, ezáltal több bevételt is! Mindamellett minimális, első körben csak a szabályozás változtatását követeli meg, így nagymértékben költséghatékony is. Az utasok jelentős átszállásra kényszerített részének jelenlegi folyamatos megkárosítása nem elfogadható, nem lehet a drága beruházások csúszásának velejárója!
 

Ma reggel Budapestre érkezett a Credo Citadell. Az autóbusz először az újságíróknak mutatkozott be az óbudai garázsban, majd délután az utasok is használatba vehették a 11-es vonalon. A Citadell két hétig marad Budapesten. November 16-22-ig a 11-es, november 23-29-ig pedig a 22-es busz vonalán találkozhattok vele.

Citadell új generációs autóbusz

A múlt század hetvenes- nyolcvanas éveiben a magyar autóbuszgyártás a világ élvonalába tartozott és sikereire egy egész ország volt büszke. A rendszerváltást követően az Ikarus gyárak Budapesten és Székesfehérváron folyamatosan leépültek és jelenleg Ikarus márkanéven buszgyártás nem folyik.

A magyar autóbuszgyártás azonban nem szűnt meg. Az országban a legnagyobb autóbuszgyártó kapacitással és piaci részesedéssel cégcsoportunk – Kravtex Kft., Kühne Zrt. Vasöntöde Kft. – rendelkezik, amely 1999-től az elmúlt 10 évben a gyártó kapacitás mellett folyamatosan fejlesztette termékeit és eddig több mint 750 db új autóbuszt értékesített a hazai piacon.

Cégcsoportunk közel egy éves munkával fejlesztette ki az új generációs alacsony padlós autóbusz család első tagját, a Credo-Citadell 12 m-es autóbuszt. Ez az autóbusz teljes egészében saját tervezésű. Főtervezője a Kühne Zrt. főkonstruktőre, Szombath Imre úr, akinek segítségére a Kühne Zrt. és a Kravtex Kft. tehetséges konstruktőrei és technológusai voltak.

A tervezésben és a gyártásban részt vevő több, mint száz magyar szakember szakértelmét és lelkesedését bizonyítja a végeredmény, amely minden tekintetben világszínvonalú.

Az autóbusz nevét pályázat útján választottuk ki. Az erre külön kiírt pályázaton több, mint százan közel 300 név javaslattal vettek részt. A név kiválasztása nem véletlen, mint ahogy az autóbusz színe sem, egyértelműen azt a szándékot jelzi, hogy ezt a buszt mi elsősorban budapesti közlekedésre szánjuk.

Az országot különösen súlyosan érintő világgazdasági válság napjai közepette mindenki számára világossá vált, hogy a fogyasztásra, felhasználásra, kerülő termékek hazai gyártása, előállítása a legfontosabb a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése szempontjából. A buszgyártás egyébként rendkívül élőmunka igényes, a gyártási folyamatok nagyon nehezen automatizálhatók, és így a mi számításaink szerint a Citadell 12 autóbusz gyártása a részegység beszállítókkal együtt 2,5 fő/év, a Citadell 18, jelenleg gyártás alatt lévő autóbusz pedig 3,8 fő/év magyar munkavállaló foglalkoztatását biztosítja. Az általunk értékesített autóbuszok árának mintegy 25-30%-a gyarapítja a helyi és állami költségvetést a befizetett adók, járulékok, munkabérek révén.
 

Sajtótájékoztató Budapesten

A buszgyártás tehát nemcsak cégcsoportunk munkavállalóinak biztosíthat munkát, hanem az egész országban nagyon sok kis- és középvállalkozás – műanyagipari, üveggyártó, gépgyártó, szolgáltató és kereskedelmi cég - dolgozói számára is.

Cégcsoportunk nem kért támogatást és különleges elbírálást, csak tisztességes versenykörülményeket kér az állami és önkormányzati tulajdonban lévő közlekedési vállalatoktól, illetve ezek tulajdonosaitól. Termékeink árszintje eddig is lényegesen alacsonyabb volt az EU országbeli cégek árainál és ez a jövőben is így lesz. Kijelentjük, hogy a Credo Citadell 12 ára legkevesebb 10 %-kal alacsonyabb lesz a versenytársakénál, és ehhez kérjük hozzáadni a költségvetési befizetések összegét.

Az új fejlesztésű autóbusz család első tagját, a Credo Citadell 12 típusú alacsonypadlós szóló autóbuszt sajtótájékoztató keretében október 2-án mutattuk be Budapesten. A budapesti bemutatót követően az autóbusz Győrött nagy sikerrel két hetet üzemelt meghibásodás nélkül, a hozzá értők és az utasok általános véleménye az, hogy a busz műszaki konstrukciójában és minőségében is világszínvonalú.

Reméljük, hogy a Citadell 12-vel Önöket is sikerül meggyőzni arról, hogy Magyarországon továbbra is képesek vagyunk komoly műszaki alkotásra, és sem tudásban, sem kreativitásban nem maradunk el a környező – egyébként sikeres autóbuszgyártást felmutató – országoktól.