Az utóbbi hetekben nagyon népszerű lett a bliccelés. A BKV szerint a válság miatt csökkent nagyot a bevétel, az interneten szerveződő kis társaságok szerint a bojkott miatt fogy kevesebb jegy és bérlet. Olvasónk is bérlet nélkül utazik mióta kiderült, a pénzét talicskán tolják ki az Akácfa utcából. Tegnap találkozott először ellenőrrel:

Tisztelt BKV-figyelő!

Körülbelül egy hónapja döntöttem úgy, hogy nem veszek se jegyet, se bérletet, bliccelni fogok a BKV-n. Elegem lett abból, hogy azt a pénzt, amit én költhetnék kajára, ruhára, akármire mások teljesen felesleges dolgokra költik el, nem láttam értelmét a bérletvásárlásnak, így a havi majd’ 10 ezer forintot inkább magamra költöm.

Kerülöm a metrót, a forgalmasabb járatokat, inkább arra felé utazgatok, ahol nincs ellenőr, eddig sikerült is. Tegnap a Blaha felé volt dolgom délután, a 4-es villamossal mentem, ahol ellenőrrel futottam össze. Mondtam neki miért nincs bérletem, hogy még gyermekkoromban is vettem, de elegem lett. Azt gondoltam megértő lesz, de nagyon pipa lett. Megfogta a pulóverem és rángatni kezdett, majd hozzácsapott a villamos vezetőfülkéjéhez (menetirány szerint a villamos végénél). Azt mondogatta, hogy ez nem megoldás, mindenkinek nehéz, de attól nem kell lopni. Mondtam, hogy igaza van, de nincs annyi pénzem, hogy erre is költsek tök feleslegesen. Megérkeztünk a Blahához, majd leszálltam, ott hagytam, nem is jött utánam.

Kicsit úgy érzem igaza volt…

ZT.

A Blikk úgy tudja, hogy a BKV vezérigazgatója a közlekedési vállalaton kívül több más társaságnál, intézménynél is felelős pozíciót tölt be. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának például alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottságnak tagja, az OTP-nél és a Paksi Atomerőmű Zrt.-nél pedig igazgatósági tag.

Kocsis egyébként a csődben lévő BKV-nál összesen 3 millió 400 ezer forintot kap havonta. Ebből 1,5 millió forint az alapfizetése, és ehhez kap még 150 százalék prémiumot.

Szűkítenék a mozgásterét

A szocialisták egyébként jelentősen szűkítenék a BKV-vezér mozgásterét, helyette szélesebb jogkörrel ruháznák fel az októberi közgyűlésen megújítandó igazgatótanács és felügyelőbizottság tagjait. A javaslat téma lesz a hétfői fővárosi koalíciós egyeztetésen.

(hírTV)

Én már évekkel ezelőtt sem néztem a menetrendet, hisz a kiírások, az indulási időpontok szinte sosem valósak. Vannak olyan utasok akik még hisznek a tájékoztatónak, és várják a buszt, a menetrendhez igazítják az idejüket. Két olvasók is panaszt írt a menetrendekkel kapcsolatban. A két panaszban egy hasonlóság van: főszereplőjük 20 percnél többet várt az egyébként 5-10 percenként induló buszra.

Kedves BKV-figyelő!

Szeptember 23. Megérkeztem az Örs Vezér Terei buszállomásra dél után fél négy előtt valamivel. Épp siettem, és az utastájékoztató táblára pillantva elégedetten veszem észre, hogy csak egy-két perc és már indul is a 168-as ami továbbvisz, hurrá. Előre kocogok, kisebb tömeg fogad a megállóban, de ez ilyenkor normális. Ami kevésbé, hogy busz viszont sehol. A visszaszámlálást jelző tábla meg szépen lassan lenullázódik.. majd újra beáll 9 percre ahogy kell. Várunk-várunk, a megállóban álló embertömeg egyre terjeszkedik, zsúfolódik s a számláló MEGINT eléri a zérót, buszt pedig még mindíg nem látni. Ekkor kikanyarodik hátulról egy teljesen üres darab, mindenki arcára kiül a megkönnyebbülés, észrevettek minket és végre kiparancsoltak egyet.

Mindenki egy emberként odatipeg a padka szélére, de a sofőr úr a megálló előtt parkol le, majd olvasgatni kezd közben látványosan az órájára pillant olykor-olykor mintha ő is elégedetlenül várna valamire. Eközben a leendő utasok szinte mindegyike láthatóan farkasszemet néz vele. Egyszercsak a fazon nagyot sóhajtva, komolyan olyan arckifejezéssel mint aki valami kegyelmet gyakorolna, beáll a megállóba s kitárja az első, második ajtót (hátsót nem nyitja ki, biztos hibás vagy valami). Felszáll a nép. Halkan várjuk a startot, a felbőgő motor hangját, a felszállás tilalmát jelző hang csörömpölését, de csalódottságunkra emberünk egyszerűen elhagyja a járművet.. A középső ajtónál valami nő meg is állítja a menekülő sofőrt, megkérdi, hogy most mégis mi van de csak valami párszavas mondatot enged el a fazon és gyalogol tovább. Miközben már lassan a harmadik számlálás járna le (közben már jótékonyan kikapcsolták a táblát, csak a két vízszintes vonal tájékoztatja az utaznivágyókat helyzetük reménytelenségéről), jobb híján várunk tovább.

Mivel a busz végén foglaltam állóhelyet láttam, hogy közben mögénk lopakodik egy másik 168-as ami időközben megérkezett. Az újonnan jövők inkább arra szállnak fel amit megértek és örülök is, mert legalább nem leszünk még zsúfoltabbak. Viszont feltűnik, hogy azt a buszt viszont nem hagyja el a vezetője.. hirtelen ötlettől vezérelve előremegyek, leszállok és felkapaszkodom a frissen jött tágasabb járműre. Néhányan még "átszállnak", majd egyszercsak beindul a busz.. de nem az első halkonzerv, hanem a miénk.

Én komolyan már csak annak örültem, hogy legalább fél óra után végre elhagyhatom a helyszínt, de ha több eszem lett volna akkor lefényképezem az első buszban ragadt, tág szemekkel pislogó arcok tömkelegét és az azon kiülő csalódottságot ahogy lassan elhaladtunk mellettük, mert nagyon kifejező illusztráció lett volna ehhez a poszthoz.

R

A második panaszban olvasónk barátnője várt 20 percnél többet a 105-ös buszra, de megunta a várakozást és alternatívát keresett. A panasz elgondolkodtató: tényleg a sofőrök nem indulnak időben? Vagy teljesen más menetrendjük van, mint ami a megállóban kint van?

Kedves Gál Mihály!
 
Örömmel látom, hogy létezik ilyen blog, mely a BKV szabálytalanságaival foglalkozik, s ne adj Isten kivizsgálja az eseteket.
 
A 105-ös busz menetrendi rendszertelenségére szeretném felhívni  a BKV figyelmét. Sajnos szinte mindig tapasztaljuk, hogy a Gyöngyösi utcai végállomásnál (mivel mi ott szállunk fel) nem nagyon tartják be a menetrendszerinti indulási időpontokat, ami a reggeli munkábaigyekezetkor igen kellemetlenül tud jönni, hisz olyankor minden perc számít.
 
Ma azonban barátnőmnél kiverte az a biztosítékot, hogy 14.05 perckor ért oda kb. (03-kor látott elmenni egyet, aminek 00-kor kellett volna pontosan indulnia) a buszmegállóba, s megnézte a táblát, megnyugodva, hogy sebaj 7 percenként jár a busz, így úgy döntött megvárja...20 percig volt türelme várni a buszt, a többi ember is ott várakozott sűrű anyázások közepette, s holott 4 busz is sorakozott a Váci uton, melyek közül egynek már 14.07-kor el kellett volna indulnia a kiírás szerint, a 4 busz közül 1 sem állt be a megállóba!! Kb. 14.20 körül az egyik sofőr kiment felszállt a buszra, és elkezdett ott vakarózni, tenni-venni, átrendezni a buszt..de el nem indult volna!! Na itt a barátnőmnek betelt a pohár és lement a metróba, mert már igencsak késésben volt.
 
Rendkívül sajnálatos és polgárpukkasztó, hogy bkv buszsofőrök ezt megengedik maguknak, hogy ilyen mérvű rendszertelenségeket műveljenek olyan emberek rovására - alias utasok -, akik horribilis összegeket fizetnek manapság egy nyomorult bkv bérletért, és teljesen ki vannak szolgáltatva a buszsofőrök kényének kedvének, akik fogják magukat, és leszarják a menetidőt. Szerintem ez tűrhetetlen, és igencsak megróvásért de legalább kivizsgálásért kiált!!
 
Az eset 2009. szeptember 24-én (csütörtökön) 14 óra 05 perc és 14. óra 20 perc között történt, nyugodtan meg lehet keresni az ekkor szolgálatba lévő 105-ös buszsofőr(öke)t, aki(k) ekkor a Gyöngyösi utcai végállomáson tartózkodtak, és kérdőre lehet vonni! Még egyszer mondom, 4 busz sorakozott egymás mögött a Váci úti részen, és egyik sofőrjének sem jutott eszébe, hogy indulni kéne!
 
Legyen szíves tájékoztatni arról, hogy lesz-e ennek a levélnek egyáltalán bármiféle következménye (minimum egy felelősségrevonás).
 
Köszönettel: R. Emil

Meguntad, hogy havi 9400 forintért neked csak ez jár?

Akkor írj a BKV-figyelőnek!

bkvfigyelo@gmail.com

A Barikád közvédelmi hírportálon még szombaton jelent meg a lentebb olvasható panasz. Mivel nem szeretnék a politikába belefolyni és ezt az elmúlt 2 évben sem tettem soha, kérem, hogy a lenti panaszt politikától függetlenül olvassátok. (Ha nem tudod miért írom ezt, annak csak örülök):

Tegnap (2009. 09. 25.) reggel hét órára kellett a Móricz Zsigmond körtérre érnem, ahol a munkaadómmal találkoztam volna. A 7-es, vagy 173-as volt a legközelebbi és legkézenfekvőbb megoldás.

Ritkán veszem igénybe a BKV járatait, ezért nincs bérletem. Általában gyűjtőjeggyel utazom. Ezen a reggelen azonban nem volt már egy darab sem. A megállóban sem volt lehetőségem venni, de mivel sietnem kellet felszálltam az első buszra ami jött, egy 173-asra.

6:30-kor még reménykedtem benne, hogy időben odaérek a Móriczra. Egy megállóval a célállomás előtt azonban felszállt két ellenőr. Durva hangnemben szólítottak meg. A jegyemet kérték. Mondtam, hogy nincs jegyem, de úgyis leszállok a következő megállóban. Erre teljesen kikeltek magukból. Minősíthetetlen hangnemben közölték, hogy nem szállhatok le, járőrt hívnak és azt ordították, hogy "most megszívod te kis geci, több száz ezret fogsz fizetni". Én ekkor szóltam, hogy márpedig a Móriczon le fogok szállni és mivel közeledett a megálló, elkezdtem készülődni, a táskámat felvenni és indultam volna az ajtó felé, de az egyik elém állt és két kapaszkodót megfogva feltartóztatott, azt mondta, nem mehetek sehová.

Megpróbáltam átbújni a karja alatt, mire a másik ellenőr, aki egyébként nő volt, elkapta a hajam és olyan erővel kezdte el tépni a kapaszkodón keresztül, hogy majdnem átrántott az üléseken. Az előttem álló ellenőr eközben üvölteni kezdett, hogy megütöttem és állítsák meg a buszt. Próbáltam szabadulni, de egyikük a két kezemet, míg a másik a hajamat húzta. Egyszercsak azt vettem észre, hogy a busz megállt és az utasok leszállnak. Próbáltam segítséget kérni, de senki sem jött oda.

A két ellenőr már ütlegelni kezdett, minden erőmmel azon voltam, hogy lejussak a buszról, de a buszvezető becsukta az ajtókat mielőtt a kijárat közelébe érhettem volna. Megpróbáltam kinyitni az ajtókat a vésznyitóval, amikor a busz vége felől egy igencsak sötétbőrű férfi érkezett, aki kérdezés nélkül elkezdte ütni a fejemet. A két ellenőr eközben lefogott és mivel nem tudtam védekezni, elég hamar elvesztettem a látásom és a hangok is visszhangozva jutottak el hozzám. Valamelyikük többször gyomorszájon térdelt mire én összerogytam, erre egyikük hátulról átkarolta nyakam és egyre erősebben kezdte szorítani. Amikor már nem kaptam levegőt, utolsó erőmmel kirántottam a fejem a szorításból, ettől megroppant a nyakam. Olyan érzés volt, mintha áramütés ért volna.

Innentől a dolgok összemosódtak és csak arra tudtam gondolni, hogy ha képes lennék elérni a vésznyitót megmenekülhetnék. Ezalatt a busz mellett összegyűlt tömeg többször megpróbálta felfeszíteni az ajtót és azt kiabálták, hogy engedjenek el. Gyakorlatilag ekkorra felváltva fogtak le és vertek. Az egyik pillanatban az egyik ellenőr szólt hogy megjöttek a rendőrök és mindhárman a busz hátsó részébe siettek, én pedig előre támolyogtam és a vezető kabinja mögötti ülésre rogytam. A rendőrök később lesegítettek a buszról és mentőt hívtak hozzám. A mentőben tudtam meg, hogy mindkét ellenőr nő volt és azzal vádolnak, hogy az acélbetétes bakancsommal, többször megrúgtam őket. Ám igen hamar feltűnt mindenkinek, az ellenőröket kivéve, hogy edzőcipő volt rajtam.

A mentősök először a helyi betegellátóba vittek, ahol több vizsgálat után a Szent János kórházba küldtek, ismét mentővel, koponya ct.-re. Az orvosok elmondták, nem sok hiányzott ahhoz, hogy leszakadjon a lépem, agyrázkodást kaptam és bár most nincs belső vérzésem, de az elkövetkező három hétben, ha bármikor hirtelen rosszul lennék, vagy belázasodnék azonnal hívjak mentőt. Délután ötig megfigyelés alatt tartottak.

Természetesen gyalog mentem haza. Otthon még egy öklömnyi kitépett hajköteget fésültem ki. Közben azon gondolkodtam, hogy én végig csak védekeztem és egyszer sem ütöttem, vagy rúgtam meg senkit. Akik hallották a történetem, több hasonló esetet meséltek. Olyan, BKV miatt elszenvedett sérelmekről, melyekből később nem lett feljelentés és a közlekedési vállalat még csak bocsánatot sem kért soha. Rá kellett jönnöm, hogy az emberek többsége azért kényszerül eltűrni a BKV munkatársainak méltatlan viselkedését, mert az ilyen esetekben a magyar jog szerint nem történik valódi sérelem. Pedig ezek az emberek többségben dolgozó, adófizető állampolgárok akik anyagi nehézségeik ellenére is jegyet váltanak a járatokra. Az őket ért, sok esetben életre szóló megaláztatást annak köszönhetik, hogy jogrendszerünk azt feltételezi, megkíséreltek 300 Ft-os kárt okozni a vállalatnak. Az hogy nem esett ennél komolyabb bajom csak a szerencsének és a vastag pulóvernek köszönhetem. Az esti órákban természetesen megtettem az ügyben a feljelentést. Nem fogom annyiban hagyni.

(ui.: ezúton is szeretném megköszönni az intézkedő rendőröknek, akik hamar felismerték a helyzetet, a több tanúnak akik vállalják a bíróságra való bejárást és az orvosoknak, akik még ilyen nehéz körülmények között is alaposan és lelkiismeretesen végezték feladatukat)

D. Robin Attila

Egyre többeket tölt el rémülettel a közbiztonság mind jobban tapasztalható hiánya. Különösen megdöbbentő az olyan eset, amely teljesen értelmetlennek tűnik. A 166-os buszjáraton nem először fordul elő, hogy egy ámokfutó ötletszerűen leüt egy utast, majd, mint aki jól végezte dolgát, távozik. A rendőrség egyelőre tehetetlen.

Szeptember elején egy 14 hónapos kisfiával utazó nőt ért támadás, aki miután hiába fordult esetével a rendőrséghez, Dámsa József képviselőt kereste meg az ügyben.

– Szeptember 2-án reggel 8.0 és 8.0 között a 166-os jelű buszon – miután az Ady Endre megállónál felszálltam 14 hónapos kisfiammal – egy ismeretlen, erős testalkatú férfi minden előzmény nélkül, teljes erőből fejbe vágott. A férfi a mögöttem lévő ülésen ült. Nagydarab, kicsit elhízott, bandzsa. Kisebb agyrázkódást kaptam, ami 8 napon belüli sérülésnek minősül. A buszon többen tanúi voltak az eseménynek. Sajnos, mivel egy rövid időre elvesztettem az eszméletemet, abban a pillanatban nem voltam abban az állapotban, hogy helyesen reagáljak. Kiabáltam, ám ezt a sofőr nem hallotta. Pedig be kellett volna záratni a busz ajtaját. Így az illető leszállt az alacskai megálló előtt.

Később a buszon utazók elmesélték, hogy ezen a járaton sorozatosan csinálja ezt ez az illető. Volt olyan utas, aki már 4 alkalommal látta, hogy fejen ütött embereket – foglalta össze az átélt borzalmakat a neve elhallgatását kérő hölgy. Az eset után sérüléséről látleletet vetetett fel, majd a rendőrséghez fordult, ahol ugyan a kapitányság munkatársai segítőkészek voltak, de sok jóval nem biztatták. Tájékoztatásuk szerint jogi lehetőségük nincs arra, hogy egy 8 napon belül gyógyuló esetet vizsgáljanak.

Dámsa József képviselő az ügyről már egyeztetett is a kerületi rendőrkapitánnyal, dr. Kőhalmi Zsolttal. A rend­őrkapitány szerint nem egyszerű az ilyen eseteket felderíteni, de nem lehetetlen. Az esetről értesülve beszélt a polgárőrséggel is, és a rendőrség is nyomozásba kezd, ám várhatóan csak tettenérés esetén lehet sikeres az akció. Ilyen helyzetet tapasztalva, amennyiben mód van rá, bárki feltartóztathatja a bűncselekmény elkövetőjét a rendőrség megérkezéséig. Ha a buszon tetten érik, akár egyenesen a rendőrségre is mehet a busz. Dr. Kőhalmi Zsolt tájékoztatása szerint volt már ilyenre példa.

– Mindez még inkább felhívja a figyelmet a rendőrség problémáira – tette hozzá Dámsa József. – Mind jogilag, mind technikailag, mind pedig a személyi állományt meg kellene erősíteni ahhoz, hogy a közbiztonság érdemben javulhasson, és az ilyen esetekkel is foglalkozhassanak, hiszen különösen súlyossá teszi a történteket, hogy nem először fordul elő, és bármikor megismétlődhet.

(Helyi Téma)

Olvasónk a 112-es buszon akart egy buszvezetőtől segítséget kérni. Kopogtatott a fülke ablakán, kiabált, de a buszvezető nem reagált, mint később kiderült azért, mert mindkét füle be volt dugva, zenét hallgatott. Az ilyen buszvezető a vészjelzőt és a szirénázó autókat hogy hallja meg?

Tisztelt BKV-figyelő!

A mai napon 12 óra körül utaztam a Rákóczi úton a 112-es buszon. Mivel nem vagyok ismerős a környéken és a buszvezető nem mondta be a megállók neveit előre sétáltam az Astoria megállónál, hogy míg áll a busz és felszállnak az utasok.

Kopogtatok a vezetőfülke ajtaján, szólítgatom a vezetőt „elnézést, elnézést” szavakkal, de nem figyelt. Kopogtattam tovább, de csak akkor vett észre, amikor a tükörbe belenézett és indult a busz. Kinyitotta az ajtaját, akkor vettem észre, hogy mindkét fülébe fülhallgató volt, zenét hallgatott, ezért nem hallotta, amikor szabályosan kiabáltam.

Azt kérdezném önöktől, hogy mennyire veszélyes ez? Így hogy hallja meg az utasok kiabálását, ha segítség kell, vagy a vészjelzőt? Feltételezem a mentő és a rendőrség szirénáit is csak késve hallja meg ha nagyon hangos a zene. Megértem a buszvezetőt, mert fárasztó lehet ez a munka, de nem tudná az egyik fülét szabadon hagyni?

BKV-nál nem teszek panaszt, nem célom a „kisember cseszegetése”, az úr a a kérdésemre normálisan válaszolt, de a rendszámát feljegyeztem, ha egy vizsgálat esetén kellene átadom… Az lenne a legjobb, ha eljutna hozzá a panaszom, és saját maga tudna változtatni ezen a hibán, mindenféle büntetés nélkül.

Tisztelettel: B. Eszter - Budapest

Körülbelül négy hónapja, hogy egy baleset kapcsán feltettem a blogon a nagy kérdést: „Miért nincsen elsősegély doboz a BKV járművein?” A BKV-nak, a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumnak címzett levelemre először az NKHM, majd az NKH reagált. Ezekből a válaszokból kiderült, hogy a BKV felmentést kapott, mert modern kommunikációs rendszereik vannak, hamar kiér hozzájuk a mentő, bár erről a felmentésről a közlekedési hatóság nem tudott.

Erre a válaszra azt is mondhattam volna, hogy oké, de nem tettem. Az Egészségügyi Minisztériumhoz fordultam, és nekik is feltettem egy másik nagy kérdést: „Mit jelent az, hogy első segély”, mert szerintem azt, hogy a mentő kiérkezéséig ellátjuk a beteget, függetlenül attól, mennyi idő alatt érkezik segítség. Bár a minisztérium nem siette el a választ, levelemre reagáltak, és nagy meglepődésemre nekem adtak igazat, már-már abszurdnak nevezték a felmentést, ezért azt eltörölték, a BKV vezérigazgatójától Kocsis Istvántól pedig azonnali intézkedést kértek.

A második meglepetés tegnap ért, mikor a fent látható képet, és a következő rövid levelet elolvastam:

Elkezdték felszerelni az egészségügyi dobozokat. Egyenlőre csak egy Óbudás 260-ason (BPO-346) láttam, de ez még 2009.09.19.-én volt, azóta már több buszban is lehet.

Örülök, hogy végre a BKV arra költi az utasok pénzét, amire tényleg szükség van, mert ezeknek a dobozoknak ott a helyük, a buszokon. A BKV egyre veszélyesebb buszokat közlekedtet (lásd: Többkilós fedlap esett az utas lábára), bármikor szükség lehet a dobozra, bár az lenne a legjobb, ha sosem kellene őket használni, de ha ne adj Isten mégis szükség van rájuk, mostmár ott lesznek.

Elindult a Loctite-PowerTape Filmfesztivál. Bár az Isten se tudja mi az, többen linkeltetek már egy videót, amivel egy hülyegyerek nagyon népszerű lett. Úgy reklámoz egy pillanatragasztót, hogy egy Tátra villamos ajtaját beragasztja vele, ami a következő megállókban nem nyílt ki, még a rángatástól sem. (Persze azért, mert a villamos ajtajai egyébként a másik oldalon nyílnak). Íme a nagysikerű 3. helyezett:

Legjobbak talán az eredeti oldalon lévő kommentek:

„Jobban tetszett volna ha a szádba és az orrlyukadba nyomtad volna a ragasztót. bár az sem eredeti már, de legalább vicces lett volna :]”; „Szerintem, egyszerre bosszantó is és vicces is,mert tegyük fel,ha az ott leszállni kívánkozónak hasmenése lenne,hiába látná pár méterről a wc-t,mégsem tudna odaérni,időben!Ellenben ez az alkotás művészi értékén,semmit sem ront,az én szerény véleményem szerint.”; „Nincs elég gyökér, még adjátok a tippeket. Hajrá magyarok!”
 

Elméletileg igen, ahogy a kiszedett első kerékkel szállított kerékpár is. Olvasónkat egy túlbuzgó biztonsági őr mégsem akarta leengedni a metróba, mert szerinte így nem lehet biciklit szállítani.

Véleményem szerint Budapesten úgy lehet a leggyorsabban közlekedni, ha a kerékpárt és a BKV-t együtt használjuk. Ugye a BKV járművein nem lehet normálisan kerékpárt szállítani (kivétel a HÉV és a Fogas), legalább az ilyenekbe nem kellene belekötni, hanem hagyni kellene őket utazni, ezt a két közlekedési formát mégjobban össze kellene kapcsolni. Olvasónk levele hajtás után olvasható:

Kedves BKV-figyelő!
 
Pár hónapja - az éves bérletem mellé - vettem egy összehajtható biciklit (fenti kép). Nem volt olcsó, de kb 5 mp alatt összehajtom, és összehajtva is lehet gurítani. A két eszközt kombinálva pont alkalmas arra, hogy ne izzadjak meg, ha nem akarok, de időben odajussak a város bármely pontjára. Már a megvétele óta járok BKV-bicikli kombinációban, busz, villamos, metró soha nem volt gond. Eddig.
 
Ma ugyanis a Deákon a Váci utca felőli bejáratnál feltartottak a biztonsági őrök. Biciklivel nem lehet bemenni, mondták. Kicsit hepciáskodtam, de visszafordultam, amikor szembe jött egy BKV uniformos nő, aki mondta az őröknek: ez bizony össze van hajtva, és így be lehet vinni.
 
Őreim nem engedtek be, viszont a BKV-s kedvesen javasolta, hogy menjek le a másik bejárathoz az őrök rosszul tudják. Ott nem is volt gondom. (ahogyan korábban sem, sehol máshol)
 
Vajon mit kellene tennem, hogy ez a négyfős őrzárvány megtudja, hogy rosszul tudja?
 
Üdv, PL

A MillFav-on lehetetlen szabályosan közlekedni. Beáll a vonat az állomásra, nyílnak az ajtók, az utasok még el sem kezdtek leszállni, de már szól az indulásjelző –amivel az utasok nem foglalkoznak, mert abszurd az egész- és ha nem igyekeznek az ajtók között maradhatnak. Nem egyszer csukták már rám így az ajtót. Tudjátok mit reagált erre a BKV? „Az indulásjelző megszólalása után ne kíséreljük meg a le- és felszállást mert balesetveszélyes!” Anyád! Gondoltam magamban, akkor mégis hogy szálljak fel? Egy ismerős hasonló története következik:

Főhősünk, aki Mefi, nagyon ritkán szokta szidni a Budapest Transport Limited (Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság) szolgáltatásait, mert ismeri a rendszer gyenge pontjait, tudja, hogy sokszor egyáltalán nem az történik, ami látszik. Utoljára a tavalyi év nyarán volt rá példa, hogy mégis megtette, most ismét ez következik.

Szíve hölgyével, kékszemű macskájával és annak dobozával, ahová még a király is gyalog jár, főhősünk (aki még mindig a munkásbajszos fos GDF-es Mefi) a Vörösmarty utcában kísérelte meg egyébként is erős idegi állapotban az éppen megérkező járatra való felszállást, és éppen mikor betette (nem azt és nem oda) szóval a lábát a szerelvénybe, ekkor megszólalt minden előzetes figyelmeztetés nélkül a másodlagos indulásjelző (nem a robotbácsi, aki monoton hangján figyelmeztet, hogy MEGBASZ ha felszállsz, hanem a bzzzzzzz hang), majd mire felszállt, rögtön utána csukódott az ajtó. A szerelvény érkezése és a felszállás között fél percnél több nem telt el. Főhősünk (Mefi az) megpróbálta testével megakadályozni az ajtók bezáródását, még akkor is, ha ezt a tevékenységet mélyen elítéli és megveti azokat, akik élnek vele, de végül a régi ajtózáró szerkezet bizonyult erősebbnek, ugyanis főhősünk szeretne még a keresztapa pozíciónál is feljebb kerülni, ha értik, mire gondolunk e sorok írásakor. A földalatti elindult, egy szerelmet megszakítva a megállónyi távolsággal; a hölgy és a doboz ugyanis a megállóban maradtak, mint főhősünk és a macska a járművön.

Ha ez egy általános nap lett volna, főhősünk (Átlagos Mefi) továbbsétál mosolyogva és röhög egyet asszonykájával. Azonban, amint arra az előző bekezdésben utaltunk, főhősünk (Morcos Mefi) roppant ideges volt, ami nála elég ritka. Szóval az utasok és az ellenőrök azt látták, hogy egy munkásbajszos idegbeteg vágtat macskával a kezében a járművezető felé, bekopog az éppen induló vonat nem éppen idén barnult (nem releváns tényező!) vezetőjéhez, majd az ablak kinyitása után udvariasan úgy elküldi a kurva anyjába, hogy mindenki őt nézi.

Tudják, kedves olvasók, hogy mit mondott a vezető? Hogy a fekete doboz mindent rögzített és hogyha én nem állítom meg testemmel az ajtót, akkor kinyitotta volna.

Főhősünk (Elégedett Mefi) naponta átlagosan legalább ötször utazik az egyes földalatti vonalon. Tisztában van a szabályokkal, talán érdeklődése miatt kicsit jobban is, mint a hétköznapi utas. Tudja, hogy feszes a menetrend, jön a metró, megy a metró. Mégis, hogy egy éppen érkező szerelvény indulásjelez, amiről még utasok sem szálltak le és egy csomagokkal közlekedő párra rávágja az ajtót, majd még a vezetőnek áll feljebb – erre főhősünk megpödri pajszát, és elmorzsol egy kurvaanyádat. (Ebben a bejegyzésben már másodszorra; az évi átlag egy bejegyzésben tíz körül mozog, érezzük a tehert.)

Az ellenőr biztatta főhősünket: ők egész nap ezt nézik, van néhány vezető (mint például ez is), akik ebben lelik élvezetüket. Azon, hogy az ajtót mások orrára csapják. A Mélyen Tisztelt Vezető Úr akkor fog meglepődni, ha egy nagyonkopasz-nagyonizzadt-nagyonerős-nagyonnagy ember nagyonszőke-nagyonvékony-nagyonrövidszoknyás hölgyeményével jár így, ő ugyanis nem a szavakat választja majd a tényleg rendkívül kifinomult tájékoztatásra, hanem az ablaküvegen keresztül tépi ki a vezetőt és miután végignyalatta vele a felsővezetőt, finish him felkiáltással négyszer-ötször a fejére csukja az ajtót.

Tanulság: ne legyünk köcsögök, mert nem tudhatjuk, mikor fogunk ki valakit éppen rossz passzban. Még egyszer: főhősünk (Mostanra Lenyugodott Mefi) általában inkább a személyzetnek ad igazat, mint az utasnak, mégis, az ilyen kirívó eseteknél muszáj hogy felszólaljon. Az utasok többsége viszont nem így van ezzel, és előbb szólal meg vagy emel kezet.

Joggal mondják a HÉV-en utazók, hogy a régi kijelzők amik a megállókban voltak, sokkal használhatóbbak voltak mint ezek az újak, amik már több, mint két éve tesztüzemben mennek (már amikor mennek):

Kedves BKV-figyelő!

Az alábbi képeket a héten készítettem a szentendrei HÉV vonalon az Árpád hídnál. Szerintetek ki és mikor fogja megnyomni a végső ENTER-t erre az elődjénél rosszabbra sikerült, már két éve "tesztüzemben" vergődő "modernizálásra"?

Érdemes lenne megszellőztetni, hogy az előző, kiváló nappali láthatósággal is rendelkező és nagyon jó rendelkezésre állással működő utastájékoztató rendszer erre történő lecserélésére mennyit pazaroltak a BKV vezetői, továbbá hogy melyik volt az a kivitelező cég, aki mindössze ilyen minőségű rendszert volt képes szállítani. Szégyenfalra vele!

Üdv, Zoli

Tegnap a 173-as buszon egy idős nő felszállás közben elesett, nem nagyon tudott felállni. Az utasok a segítségére siettek, a vészjelzőt is megnyomták, de ez a buszvezetőt mit sem érdekelte, nyugisan dolgozott tovább:

Tisztelt BKV-figyelő!

Minden napi teendőm, hogy a 173-as busszal eljussak Újpalotára. Hát ez ma is így történt. Ment az új Volvo busz a felújított Thököly úton ilyenkor nézek ki a fejemből és nézem a már unalmas "tájat". A Stefánia úti megállóban figyelmes lettem, hogy egy idős hölgy felszállás közben elesett és rögtön a segítségére indultam több utastársammal együtt. A hölgy nagyon nehezen tudott felállni. Már a vészjelzőt is megnyomta egy fiatalember de a buszvezetőt sem az hogy elesett a hölgy sem az hogy a vészjelzőt folyamatosan nyomják nem érdekelte. Úgylátszik akár a sofőr szerint ott is maradhatott volna a nő.

A busz rendszáma FJX - 202. 2009.09.21 -  17: 40 - 50  körül állt be a busz a Zugló vasútállomás buszmegállóba Újpalota felé.

Üdvözlettel: B. Zsolt

„Megállóhely kapacitásának jobb kihasználása miatt az autóbuszok harmadiknak is megállhatnak, és ajtót nyithatnak. Ebben az esetben azonban a megállótáblánál ismét meg kell állniuk, és ajtót nyitniuk.” –így szól a BKV belső szabályzata. Akkor mégis miért van az, hogy a Ferenciek terén a buszvezetők rendszeresen úgy nyitnak ajtót harmadikként, hogy az utasok le sem tudnak szállni a korlátok miatt, majd továbbhajtanak? Olvasónk többször maradt a megállóban, az ügyfélszolgálattal levelezik:

Tisztelt Cím!
 
Előző levelem tartalma hasonló volt az alábbinak, melyre a BKV 30 napon belül válaszolt. Csak éppen semmi eredménye nem lett. A 8-as buszok továbbra sem állnak meg a Ferenciek terén az arra kijelölt helyen. Az utasok szaladgálnak össze-vissza. Nem tudják, mikor hol szállhatnak fel, mert a megállóban, - nos, ott nem. A második eset akkor történt, mikor pár hét után kinyitottam  a BKV válaszlevelét hogy a jövőben jobban odafigyelnek. Ez volt a második levelem a válaszuk után.

Üdvözlettel: Kanzler Edit

Tisztelt Ügyfélszolgálat!

Köszönöm levelüket. Hetek óta tegnap utaztam újra a BKV járatával, szintén a Jégbüfé előtti megállóban várakoztam. 15 perc után jött „egy” busz, ráállt harmadiknak az előtte lévő két buszra, előző után 10 cm-t hagyva. (Megállóból egyáltalán nem láthattuk a jelzést) Úgy állt meg a sorban, hogy a fémkorlátoktól nem is lehetett volna rá felszállni, csak annak aki szalad, mindenkin átgázol, és kizárólag az első ajtón. Majd beért a megállóba, és megállás nélkül továbbhaladt.

Határozottan, a megállóban karjelzéssel intettem a sofőrnek hogy szeretnék felszállni, ne menjen tovább. Rámnézett, és egyszerűen továbbment. Elég magas nő vagyok, igen kultúráltan öltözködöm, és nem értem, hogy ha éves bérletet váltottam, miért olyan nehéz feladat az, hogy a 8-as busz a megállóban megálljon, és az utasok felszállhassanak arra, amire jegyet váltottak. Többen ottmaradtunk csalódottan, mert nem szaladtunk olyan helyre, aminek semmi köze nincs a megállóhoz, és a fémkorlátok miatt egyébként sem tudtunk volna felszállni. Nem értem, hová siet jobban a sofőr, mint a közlekedő utasok, akik „csak” közlekedni szeretnének.

Az eset 2009. szeptember 03-án du. 17.42 perckor történt a BPI-354 frg.-i rendszámú autóbusszal, melyet egy fiatalabb gépjárművezető vezetett. Mi utasok, várhattunk egy következő buszra, mindösszesen 28 percet. Megjegyezni kívánom, hogy az összes többi busz (főként a 112-es járatok) igen kultúráltan, türelmesen, körültekintően minden alkalommal megállt a buszmegállóban is. Jellemzően a 8-as járat nem értheti mi a feladata valójában.

Pedig egyszerű; A megállóban megállok, felszállnak az utasok, és biztonságosan haladok a következő megállóig. Kérem Önöket, ne gyengítsék ily módon is a BKV egyébként is erősen megingott reputációját. Azért szállok ki az autómból, mert igenis ésszerűbbnek gondolnám a tömegközlekedés opcióját. A hétköznapok kiegyensúlyozottságát, hangulatát vagy tönkretételét az Önök szolgáltatása nagyban befolyásolja, igen széleskörben. Ráadásul semmi értelme sincs ennek a hozzáállásnak. Kérem tegyék meg a szükséges intézkedéseket, szeretnék még egy ideig a járaton utazni 4-5 megálló erejéig. Nagyon köszönöm!

Üdvözlettel: Kanzler Edit

Tisztelt Kanzler Edit!  
 
Köszönjük, hogy észrevételével megtisztelte Társaságunkat. Őszintén sajnáljuk, hogy szolgáltatásunk igénybevétel során kellemetlenség érte.
 
Tájékoztatjuk, hogy a Ferenceik terei megállóhelyen mind a két irányban a megállóhely kapacitásának jobb kihasználása miatt az autóbuszok harmadiknak is megállhatnak, és ajtót nyithatnak. Ebben az esetben azonban a megállótáblánál ismét meg kell állniuk, és ajtót nyitniuk.

Bejelentése alapján vizsgálatot indítottunk. Az eljárás során a munkáltatói jogkört gyakorló vezető érintett járművezetőnket figyelmeztetésben részesítette, és felhívta a figyelmét a szabályok betartására, valamint arra, hogy ismétlődés esetén szigorúbb felelősségre vonásra számíthat.
 
Az Önt ért kellemetlenség miatt elnézését kérjük, reméljük, a jövőben hasonló eset nem fog előfordulni.
 
Budapest, 2009. augusztus 17.

Üdvözlettel: Keresztes Attila ügyfélszolgálat-vezető

Már utasokat szállítanak azok a használt belga buszok, melyeket hónapokkal ezelőtt vett a BKV. A VanHool buszok a 23 és a 23E vonalakon közlekednek a Boráros téren bárki megsimogathatja őket. Az előzetes bejelentéseknek megfelelően a busz nagyobb nyitható ablakokat, új kijelzőket és klímaberendezést is kapott, átfestve azonban nem lett, információink szerint ezért, a BKV sokallta a buszonkénti 6 millió forintos árat. Várjuk olvasóink tapasztalatait észrevételeit a busszal kapcsolatban e-mailben és a hozzászólások között. A VanHool buszokat az első galériában "munka közben", a másodikban az érkezésük napján láthatod:

Galéria:

Nem látod a képeket? Kattints ide!

Kapcsolódó galéria:

Nem látod a képeket? Kattints ide!

Utálok idegen vonalakon utazni, mert a legtöbb esetben nulla utastájékoztatással találkozom. Jó előre felkészülök, nehogy meglepetés érjen. Viszek magammal térképet, kinyomtatom a menetrendet, stb. De így is van, hogy rossz helyen szállok le, vagy rossz megállónál nyomom meg a gombot, mert a buszvezető a megállók nevét képtelen bemondani. Olvasónk is rossz helyen nyomott gombot, és a buszvezető leszállította a buszról, mondván ha jelzett, akkor szálljon is le:

Tisztelt BKV-figyelő!

Ami velem történt egy fél órája, valószínűleg semmilyen következménnyel nem fog járni az illető BKV alkalmazott szempontjából, mégis leírom, mert valószínűleg sokunkkal előfordult már hasonló eset.

Az éjszakai 948-on jöttem haza (szeptember 15, 2009), aki utazott már vele tudja, hogy a Dél-pesti autóbuszgarázsból indul, a másik végállomáson (Csepel, Hollandi út) azonban csak megfordul, nem várakozik semennyit. Ezért nehéz megmondani, hogy melyik busszal mentem, de valószínűleg, ami a Hollandi útról éjjel 2-kor indul. Ezt azért is mondom, mert nem tudtam megnézni sem a busz, sem a buszvezető hölgy azonosítószámát.

Tehát éjjel kettő, már csak ketten vagyunk a buszon, egy férfi és én. Az úr megnyomja a leszállási szándékot jelző gombot, és én is. Mint a megállóelőtt nem sokkal kiderült, elnéztem magam (szembe mentem a busszal, mint szoktam, meg sötét is volt) és két megállóval előbb jeleztem. A busz egyébként is megállt volna, a másik leszálló utas miatt. Én még a megállás előtt jeleztem, hogy nem kívánok leszállni, elnézést is kértem. A megállóban azonban a busz nem akart elindulni, köztünk pedig a következő párbeszéd zajlott le:

Én: Elnézést, hogy megnyomtam a gombot, nem fogok itt leszállni. Buszvezető: De, itt fog leszállni. Én: De nem szeretnék itt leszállni. BV: De itt szeretnél leszállni, gyerünk már! Én: Tessék?! BV: Mondom itt fogsz leszállni, gyerünk! Én: Hát látja, maga miatt nem szeretik az utasok a buszvezetőket. BV: Szájjá má le!

Nem tehettem mást, leszálltam, hiszen ki tudja, hova vitt volna, a fent maradok. Tudom, ez csak egy csepp a tengerben, de ez is mutatja a "jó" viszonyt a BKV dolgozók és az utasok között. Lehet, hogy sietett és tőlem, mint tuolsó utastól gyorsan meg akart szabadulni, vagy már eleve nem voltam neki szimpatikus, nem tudom. De nem értem az eredendő rosszindulatot, amivel irányomban viseltetett.

Ti mit tettetek volna? Lehet ennek az esetnek buszvezető hölgyre nézve valamiféle következménye?

Üdv, Hatláb