Ritka bunkó biztonsági őrökkel találkozott MM olvasónk. A lyukasztóba beleszakadt a jegye, a biztonságiak pedig odamentek kiröhögni, és megjegyzéseket tettek rá. MM kemény volt, és azt mondta, hogy b@sszák meg! Meg is lett a hatása, a biztonsági mint a pulikutya, szaladt segítségért.

Tisztelt BKV figyelő!

Az alábbi rövid történet a múlt héten esett meg velem, amikor is egy találkozó miatt Budapestre kellett mennem. Már több mint tíz éve ingázom nap mint nap a fővárosba (bérlettel - megvan mind gimis korom óta :) ), és talán éppen ezért is igyekszem minden szünidőmet úgy alakítani, hogy ne kelljen Pestre mennem.

Egy előzőleg vett jegytömbben még pont két kezeletlen jegyem volt, amikor is a metróbejáratnál lyukasztottam. Nem kapkodtam, nem is tolakodtak mögöttem, a jegy pedig bennszakadt az automatába. Láttam, hogy az ellenőrök figyeltek már azóta, hogy megérkeztem, ezért is könnyebben vettem fel a kontaktot velük és mutattam, hogy mi a problémám.

Rögtön ketten ugrottak oda, gondoltam hű de jó fejek, erre az egyik elkezdett röhögni, a másik meg kioktatott, hogy türelmesen és óvatosan kell bánni az automatákkal, mert érzékenyek és nem lehet csak úgy ki-be dugdosni a dolgokat, majd hozzátette: "ahogy ezt minden bizonnyal megszokta", sőt utaltak arra, hogy nyilván még sosem kezeltem ilyesmit.

Először köpni-nyelni nem tudtam, majd nyugodt hangon válaszoltam, hogy valóban nem, mivel bérlettel utazom évek óta, de jelen esetben sem tartom magam hibásnak a jegy elszakadásáért (ha csak az nem az, hogy minek akartam érvényesíttetni :)). Az, amelyik először röhögött, ráharapott a bérlettel utazom szavakra és kérte, hogy mutassam meg. Mondtam, hogy nem hordom magamnál egy évtized havibérleteit, erre föl meg már az igazolványomat akarta látni. Kérdeztem hogy mégis minek, erre ő tök durván és sértődötten fenyegetőzni kezdett, hogy ne tiszteletlenkedjek. Igen, én is kicsi vagyok, vékony vagyok és törékeny, meg fiatalabbnak nézek ki, mint amennyit éltem már, de azért basszák meg, ne kötekedjenek velem.

Itt gőzöltem csak be és jóval hangosabban azonnal kértem a felettesüket meg új jegyet. Akkor még az egyik habogott valamit, hogy hát van ott még jegy a tömbben, de akkor elindultam a forgalmi ügyelet ablaka felé. Erre a kiröhögős azonnal készséges üzemmódra váltott, elém ugrott, kihívta a bent ülő nőt, annyit mondott, hogy "a kishölgynek bennszakadt a jegye, kéne egy másik".

A nő némi sóhajtozás (jaj már megint munka van) után eljött az automatáig, kinyitotta, kiborult belőle egy rakás szemét is (azt hittem, megkérnek hogy keressem meg, melyik az én jegyem része :D), aztán a szemetet a földön hagyva egy másik automatánál lyukasztott nekem egy lila(!) vonaljegyet és mindhárman további kellemes utazást kívántak.

MM

A HÉV vezető szerint is érdekes, hogy a pályafelújítás után csökkentették a vonatok sebességét. A levél előzményéért kattints ide!

Üdv!

Szeretnék sok kitartást és sikert kívánni az ezzel a céggel vívott szélmalomharcotokhoz! Mindig érdeklődéssel olvasom az itt megjelenő kritikákat, beírásokat,főleg, ami a vonalamat is érinti,bár szerencsére mi, mintha nem is léteznénk, nem gyakran vagyunk a téma tárgya.

BKV-s vagyok,egy utolsó senki a cégnél: csak egy járművezető,HÉV-es. És mivel látszatdemokráciában élünk,jogok csak papíron léteznek,ezért névtelen maradnék. Sokáig meg bírtam állni,hogy ne szóljak,de most néhány dolgot pontosítanék,mert sokan nincsenek képben. A gödöllői (csömöri) HÉV-vel épp elég gond van,szerintem,csak úgy,mint az egész BKV-val. Néhány dolog igen csak említésre méltó lenne, főleg egy helyi "kirándulással" szemléltetve.

Sokan hozzászóltak a nénihez, aki lelassíttatta a csömöri HÉV-et.

1. A mostani felújítás nem ott volt, ahol még mindig 30 km/h-val kell közlekedni,ha nem előbbi szakaszon, Cinkota után az ívben,ott most már nincs sebességkorlátozás, de ezt nem lehet kihasználni az előtte és utána lévő sebességkorlátozások miatt. Mert mi értelme lenne annak, hogy felgyorsítani, ameddig lehet, és utána,már kezdeni is fékezni, hogy időben lelassuljon a szerelvény.

2.Ahol a néni (állítólag lakik), Cinkot-alsó mh. előtt, az egyenes pálya szakasz mellett,ott sajnos még továbbra is csak 30km/h-val lehet közlekedni. Számomra ez is érdekes. Néhány évvel ezelőtt (már nem emlékszem pontosan mikor), ott még nem volt sebességkorlátozás.

Egyszer csak történt ott egy felújítás, nem olyan mértékű, mint a mostani volt, de sokkal jobb lett,szerintem.

És láss csodát: a felújítás után bevezették a sebesség korlátozást,ami sajnos még mindig érvényes, no komment. Vajon Rákosfalvánál, a füredi lakótelep mellett, vagy Sasshalm és Mátyásföld között, ahol szintén sokan laknak közvetlen a HÉV mellett, és a HÉV ott is hangos és csattog,ott ugyan miért nem megyünk csak 30km/h-val? Nevetséges? Talán, vagy még sem.

Van néhány "érdekesség" ezen a vonalon,amik csak az ott dolgozóknak nyílván való, a kívül állók, meg talán nem is gondolnák. Szakmai dolgokkal, még egyelőre nem foglalkoznék, talán majd az új menetrend után mesélnék. Csak sajnos az ezért tartott személyek mindig meg tudják etetni a nyilvánosságot egy szakszerű magyarázattal...

Kívánok még egyszer erőt és kitartást a szélmalomharchoz!

Mindenkinek nehéz volt a tegnapi nap, aki közlekedni próbált Pesten. Nekem még nehezebb volt, mert ebben a hónapban már másodszor kellett buszjegyet vennem, mert nem jött a vonat. Pesterzsébetre a szokásos egy óra helyett három óra alatt értem be. Iszonyatos embertömeg volt mindenhol, volt olyan busz, ami 30 percenként járt, és nem fértem fel rá.

Kicsit azonban jó is volt. Azt tapasztaltam (én legalábbis), hogy a BKV ezt jól megszervezte. Több olyan villamossal, és busszal is utaztam, ami el volt terelve, nem a megszokott rendben közlekedett, ám így sem tévedtem el, mindig tudtam hol vagyok. Ha megkérdeztem a járművezetőt, merre megy normálisan válaszolt, még azt is elmagyarázta, mire tudok átszállni ha szeretnék. Annak ellenére nem volt lekezelő és bunkó, hogy ma én voltam körülbelül az egymilliomodik  aki ezt megkérdezte tőle.

Három ilyen járművezetőre emlékszem:

BPI-826 frsz. 23-as busz vezetője. 2-3 között tapasztalataim szerint minden utasnak normálisan válaszolt.

17.00 körül a 1440-es számú 30-as villamos vezetője normális tájékoztatást adott.

18.00 körül a 1558-as 52-es villamos vezetője mindenkit normálisan tájékoztatott, és a futó utasokat is megvárta.

Köszönet mindenkinek, aki tegnap azon dolgozott, hogy mindenkinek egy kicsit jobb legyen.

Tegnapi képeim:

Amikor tegnap ismerőseimnek megmutattam a BKV levelét, melyet Csaba olvasónknak küldtek, a „szánalmas, vicces, k. anyjukat” szavakkal jellemezték. Olvasónk kérdőre vonta az ügyfélszolgálatot,  mert két hetes egyesített bérletet csak egy helyen árulnak Budapesten, az Akácfa utcában. Az ügyfélszolgálat szerint a BKV anyagi helyzete rossz, ezért így spórolnak a kiadásokon. A post végén linkajánlóként megtalálod, milyen hülyeségekre költött eddig a menedzsment több száz millió forintot.


Csaba észrevétele:

Helló!

Csak egy kicsit felháborító a dolog, de szerintem a tipikus „utasközönség van értünk és nem fordítva” mentalitást tükröző eset: hétvégén kedvesem anyukája érkezett Pestre, hogy 2 hetet töltsön itt, miközben Dunakeszi-Palatinus strand viszonylatban szeretett volna nap, mint nap közlekedni. Természetesen ki is néztük ennek leggazdaságosabb módját (2hetes BEB bérlet + MÁV 2 hetes bérlete így már csak a fele szakaszra).

Sajnos már a BEB bérlet vásárlásakor megbuktunk, ugyanis az Örs vezért téren próbálkoztunk a beszerzéssel vasárnap, de ott közölte velünk az amúgy nagyon kedves fiatalember, hogy 2 hetes BEB bérletet már pedig CSAK ÉS KIZÁRÓLAG az Akácfa utcai pénztárban lehet megvenni.

Két dologra nem tudott válaszolni:

1. Miben különbözik a havi és a 2 hetes BEB bérlet, ami miatt a havit mindenhol meg lehet venni, a 2 hetest pedig egy, azaz 1 db pénztárban egész Budapesten.

2. Nyitva van-e az Akácfa utcában a pénztár hétvégén? (ez azért sem mellékes, mert pl. sajtszagra költsön el az ember még egy kis pénzt a BKV-nak, hogy odamegy hétvégén tömegközlekedve és nincs ott senki…)

Az egészben a felháborító, hogy ugye akinek szüksége lenne 2 hetes bérletre (én úgy gondolom nagyrészt vidékről érkezett, vagy külföldi turisták) valószínűleg nehezen találnak el az Akácfa utcába + mi indokolja azt, hogy ugyanabból a termékből a normál bérletpénztárakban az egyik fajta kapható a másik nem. Ez olyan, mintha mindenhol lehetne 1,5%-os tejet kapni, de a 2,8%-osnak külön lenne 1 db bolt az egész városban…

Az már csak hab a tortán, hogy mikor a MÁV 2 hetes bérletet próbáltuk beszerezni, akkor azzal a MÁV csökevénnyel találkoztunk, hogy 2 hetes bérletet a MÁV csak minden hó 4-ei kezdettel ad ki, azaz csak a hónap első két hetére vehetsz bérletet, a második kettőre nem…

Sajnos még nem sikerült a BKV-nak írnom a kérdéssel kapcsolatban, de megteszem és megírom majd a választ is, ha kapok:)

Üdv: csabsz

Szüts Katalin szívszorongató válasza:

Tisztelt B. Csaba!
  
Köszönjük, hogy észrevételével megtisztelte Társaságunkat. 

Tájékoztatjuk, hogy e bérlet típus iránt olyan kevés a kereslet, hogy 260 pénztárosnál nem tudjuk készleten tartani. Jelentős kiadást okoz a Társaságnak a gyártási- és kiszállítási költség a kereslethez képest. Ezen okok miatt tudjuk csak az Akácfa utcai pénztárunkban árusítani, hogy kiadásainkat a nehéz anyagai helyzetünket figyelembe véve mérsékelni tudjuk.

Köszönjük, hogy időt és energiát fordított arra, hogy írjon nekünk, Társaságunk járművein kellemes utazást kívánunk Önnek.

Budapest, 2008. július 29.

Üdvözlettel: Szüts Katalin ügyfélszolgálat-vezető

Csaba reakciója:

1.gyártási költség – ha csak 1 helyen árulják, akkor kisebb a gyártás költsége? (260 tömb, pénztáranként 1 tömb talán nem az a kiadás, amit meg kell spórolni)

2.kiszállítás – amikor a többi havi bérletet, jegyet stb. viszik, akkor nem lehet betenni mondjuk 3 havonta 1 tömb 2 hetes BEB bérletet?

3.amúgy pedig, nem lehet hogy azért gyér a kereslet (a megvett bérletek száma), mert csak 1 helyen lehet kapni? Próbálták több pénztárban árulni?

4.arról már álmodni sem merek, hogy mennyit lehetne spórolni azon, ha mondjuk helyben kimonytatott (mint pl. MÁV-nál már megvalósult, sima tekercspapírra) bérleteket, jegyeket, kombinált dolgokat lehetne megvásárolni, és akkor semmi, de semmi mást nem kellene a pénztárakban tartani csak egy megfelelő számítógépet, hálózatra kötve, és egy speckó nyomtatót…de ezt csak egy sci-fi-ben tudnám elképzelni a BKV-val egy napon említve…
 
Ez főleg úgy érdekes, hogy a tegnapi posztban nálatok elsírta magát szegény trafikos, hogy nem engedik bérletet árulni.

Műanyag tehénre bezzeg volt pénz

Butaság lenne elfelejteni, hogy a BKV menedzsmentje az elmúlt hónapokban milyen haszontalan hülyeségekre költötte a pénzünket. Kattints a címekre, és olvasd el régebbi postjainkat!

15 millióért bohóckodott a BKV a műjégpályán? 

Tiszta járművekkel is lehetne arculatot váltani 

A szétszórt milliók nyomában 

600 ezer forintért vett tehenet a BKV 

Értelmetlen akciókba ölik a pénzünket 

"Ne lógj rajtunk": 2 milliós kampányt indít a BKV

Index: Két ügyben is nyomoz a rendőrség a BKV ellen

Ha eszedbe jut még hasonló témájú post, a kommentek között említsd meg nyugodtan!

Budapesten vannak olyan csomópontok, ahol nem lehet bérletet venni, legalábbis nem mindig. Egy trafikos keress meg a napokban, aki arra panaszkodik, hogy a BKV többszöri nekifutásra sem adott engedélyt neki arra, hogy bérletet áruljon.

Kedves BKV Figyelő!

Most olvastam a BKV pénztárakkal kapcsolatos újabb mizériát, gondoltam én is billentyűzetet ragadok.

Budapest legnépesebb kerületének városközpontjában üzemeltetek egy kis trafikot. Itt van a piac, az SZTK, három középiskola, villamos és buszmegálló, főposta, lakótelepek sora, stb.

Mióta árulok BKV jegyet folyamatosan kérdezik, hogy miért nem árulok bérletet. Óriási kereslet lenne rá, hiszen NINCS a kerületben minden nap nyitva tartó bérletpénztár!!! Egyetlen egy sem!

Ezért már két évvel ezelőtt is pályáztam bérlet értékesítésre, de lerázó választ kaptam sokadik nekifutásomra (bérletet árulni komoly dolog, nem úgy van ám az, hogy csak úgy bárki… stb.) Persze mondtam én, hogy van többfajta riasztóm, kivonuló szolgálatos őrzés védelem, trezorom, ezen felül árusítok lottót, sorsjegyet, mobilkártyát, cigit, stb. szerintem a bérletárusítás sem jelentene leküzdhetetlen feladatot, az üzlethelységem kulturált. Sajnos nem jártam sikerrel.

Idén januárban, mikor óriási sorok álltak a kevés üzemelő bérletpénztár előtt Budapesten, a havi bérlet megszűntetésekor, újból megpróbáltam a lehetetlent, hiszen máshol a városban megjelent pár magán bérletpénztár. Pl. tömegközlekedéstől távol eső bevásárlóközpont lépcsője alatt furnérlemezből összetákolt bódékban (mint egy előző post-ban is látható).

Most 4-5 hónap alatt, több tucat telefon és email után kaptam újból elutasító választ, hogy ”teszt jelleggel pár vállalkozóval kötöttek szerződést… mással egyenlőre nem terveznek ilyen üzleti kapcsolatot”. Vajon hogyan érték el a ”kiválasztott” vállalkozók, hogy kaptak jogot bérletértékesítésre? Csak sejteni lehet… Mert engem, aki pályázatot nyújtottam be, meg sem kerestek.

A BKV-nak nem kerülne pénzbe, cserébe sok utas elégedettsége egy kicsit javulna. De miért is várna el az ember piaci, utas barát hozzáállást egy BKV-tól? Persze tudnék még mesélni a monopol hírlapterjesztésről is… de sajnos nem véletlenül ”népszerű” a Megint Állunk Vazze blog is… Ez ma Magyarország.

"MERT EZ ÍGY NEM MEHET TOVÁBB!"

Üdv: Egy trafikos

Ui: Arról most nem is ejtenék szót, hogy mennyi egy jegyen az értékesítési jutalék, mert nem ez a lényeg (amúgy nevetségesen alacsony).
 

Nagy vitát tartottunk néhány hete a Deák térről, amikor egy utast nem engedtek a kijárat felé a BKV biztonsági őrei. Sokan lehülyéztétek az utast, és kioktattátok, nem az nem kijárat. Hivatalosan nem is az, de ki lehet arra menni, legalábbis a BKV szerint

Tisztelt Dénes Balázs!

Köszönjük, hogy észrevételével megtisztelte Társaságunkat.  Őszintén sajnáljuk, hogy szolgáltatásunk igénybevétele során kellemetlenséget okoztunk Önnek, melyért ezúton szíves elnézését kérjük.

Tájékoztatjuk, hogy ahol munkatársaink Önt ellenőrizték az nem kijárat, nem aluljáró, hanem a 2-es és a 3-as metróvonalhoz vezető elosztó csarnok. Munkatársaink ezért kérdezik meg az úti célt, és ezzel a kérdéssel nem akarjuk senki személyiségi jogait csorbítani. Felhívtuk a levelében említett bejárati ellenőrzést végző biztonsági szolgálat munkatársainak és az esetlegesen a helyszínen szolgálatot teljesítő jegyellenőrök figyelmét, hogy az Utasok hivatkozása alapján (valamelyik kijárat igénybevételére való jelzés) természetesen a jegykezelésre való felhívást mellőzzék. Reméljük a továbbiakban hasonló eset, nem fordul elő.

Köszönjük, hogy időt és energiát fordított arra, hogy írjon nekünk, Társaságunk járművein kellemes utazást kívánunk Önnek.

Budapest, 2008. július 25.

Üdvözlettel: Szüts Katalin, ügyfélszolgálat-vezető
 

Vasárnap reggel a Sláger rádióban egy vak fiú történetét mutatta be a műsorvezető, amit egy hallgatójuk írt le, aki szintén látássérült. A fiú kutyájával a leállított mozgólépcsőn szeretett volna a felszínre menni, előírásszerűen. Felfelé haladt, amikor minden figyelmeztetés és értesítés nélkül kétszer is elindult a mozgólépcső, az utasok hiába állították le. A forgalmista később mindent letagadott.

Megkerestem a műsorvezetőt, és megkértem, hogy küldje tovább a bemutatott levelet, mert én hasonló észrevételekkel is foglalkozom. Kérésemnek a műsorvezető tegnap este eleget is tett:

Kedves Krisztina!

Ma reggel hallottam a HÉTKÖZNAPI hősök című rovatát a rádióban. Én most egy olyan különleges történetet szeretnék megosztani, amely talán elüt a megszokottól. Itt, ebben a nagyon hasznos rovatban emberekről esik szó. Én most egy olyan hősről szólnék, aki nem ember, mégis tán olyan dolgot tett, ami felkeltheti az emberek figyelmét.

Magam születésem óta nem látok, és egy derék vakvezető kutyával rovom útjaimat. Mondhatom, őbenne olyan segítőtársat kaptam, aki nagyon sok mindenben megkönnyíti életemet. Most azonban nem az én kutyám hősiességéről szeretnék szólni, bár megtehetném, hiszen hétköznapi hősök ők. Van egy nagyon jó barátom, aki hasonló cipőben jár, semmit sem lát, és ő is egy gyönyörű DON nevű golden retrieverrel közlekedik már évek óta. Hogy miért írom nagy betűkkel DON nevét, az hamarosan érthető lesz.

Tamás is, hozzám hasonlóan dolgozik, hisz mindketten úgy gondoljuk, hogy vakságunk ellenére teljes életet akarunk élni, ehhez pedig hozzá tartozik a munka is. Múlt csütörtökön reggel hű társával dolgozni indult, Ez a nap is olyan volt, mint a többi, forgalom tülekedés, stb. Miután DON-al metróznak, ezért olyan mozgólépcsőt kellett használniuk, amely le volt állítva, azaz nem mozgott. Magam is így teszek, ha mozgólépcső közelébe kerülök kutyámmal, hisz a működő lépcső nagyon balesetveszélyes a kutya számára, mert lelépéskor becsípheti a lábát. Tamás és DON tehát elindult a nem működő lépcsőn. Már jó ideje haladtak, amikor a lépcső hirtelen megindult alattuk, nyilván nem magától, hanem azért, mivel a szolgálatban lévő forgalmista nem vette észre, hogy ők felfelé haladnak, és, mivel a csúcsidő kezdődött, amikor minden lépcsőnek üzemelnie kell, beindította azt. Tamás hatalmasat esett, mire egy utas leállította a lépcsőt. Ismét elindultak, mivel már nem sok volta feljutáshoz. Ám azonban újbóli indulásuk után a lépcső megint elindult.

Felértek, és folytatták útjukat a közeli irodába, ahol Tamás dolgozik. Tamás út közben semmit sem vett észre, amíg a lépcsőtől az irodáig értek. Mikor megérkeztek, azért biztos, ami biztos alapon megvizsgálta a kutyát, hogy érte-e sérülés. Ekkor kellett szembesülnie a döbbenetes valósággal: a kutya két lába is vérzik. Több körmét is leszakította a lépcső, amikor kétszer is elindult. Egy látó kollégájával azonnal a közeli állatorvoshoz mentek, aki ellátta DON két vérző lábát. Azt mondta Tamásnak, hogy rosszabbul is végződhetett volna a dolog, mivel ha a kutyus újperceit szakítja le a lépcső, nyugdíjazni kellett volna őt, így nem dolgozhatna tovább Tamásnak. Megnyugtatta azonban az orvos Tamást, hogy a kutya lassan, de biztosan meg fog gyógyulni. Elmentek a metró forgalmi irodájára, és természetesen panaszt tettek az ügy miatt.

A forgalmista meghazudtolta Tamást, amikor kétségbe vonta, hogy a kutya ténylegesen balesetet szenvedett, noha a kutya lábai ekkorra már be voltak kötözve.

Délután, a munka végeztével a kutya Tamást bekötözött lábbal vitte haza, úgy, hogy közben minden létező akadályt kikerültetett vele, a legapróbb úthibát is megállással jelezte. Hogy miért hős ez a derék állat? Egyrészt azért, mivel amikor a baleset megtörtént, egyetlen hangot sem adott ki, hanem vitte tovább tamást vérző lábbal is. Pedig biztos, hogy fájdalmai voltak, biztos, hogy nagyon legyengítette a hatalmas vérveszteség, amit szenvedett. Úgy dolgozott DON, mintha semmi sem történt volna. hazafelé is, bekötözött lábbal, mindent megtett, hogy hű gazdáját, akinek élete van rábízva, hazavezesse. Tamáséknak egy hét kényszerszabadság lesz, hiszen az állatorvos szavai szerint csak akkor mennyen a kutyával, ha feltétlenül szükséges.

Ez a történet két okból is tanulságos. Egyrészt szól arról a hihetetlen közönyről, ami a mai magyar embereket jellemzi. Egy ember sem ment oda az utcán, amikor Tamásék a metrótól a munkahelyre mentek, hogy szóljon, hogy vérzik a kutya lába. Mondom, egyetlen ember sem. másrészt azonban szól ez a történet arról a hihetetlen szolgálatkészségről és szeretetről, amit ezek a kutyák éreznek a rájuk bízottak iránt. Igen, ők valódi hősök, akik a mi szemeink az utcán, akik erejüket megfeszítve végzik nemes és tiszta hivatásukat. Mi a legkisebb problémánál is gyakran elkeseredünk, gyakran feladjuk. DON viszont nem adta fel, hanem még vérző lábbal is vitte vak gazdáját, és nemcsak hogy vitte, hanem ráadásul a lehető legtökéletesebben vigyázott arra, akinek ő a szeme, ő a mindene. Sokan talán gyanakvással tekintünk a kutyákra. Talán azért, mivel a médiában mindig azt halljuk, hogy a kutya ezt vagy azt az embert megtámadta, szétmarcangolta. Biztos, hogy hatalmas tragédiák ezek, de hiszem, hogy nem a kutyák a hibásak, hanem azok az emberek, akik hozzá nem értő módon bánnak ezekkel a derék teremtményekkel, akik elvileg az ember leghűségesebb társai az állatvilágban a lovak mellett. Azért írtam le ezeket a sorokat, hogy ne csak a negatívumok jussanak el az emberekhez. Sokkal jobb lenne, hogyha inkább ilyen hírek jutnának el a médiába a kutyusokkal kapcsolatban, mint amit DON is tett. Tamással, és még jó néhány kutyával közlekedő sorstársammal együtt azt szeretnénk, hogyha végre az emberek megbecsülnék ezeket a derék állatokat, akik a szemeink. Magam kilenc éve közlekedem derék társammal. Együtt élek vele, ismerjük egymás minden rezdülését. Nem tudom, mi lett volna hasonló helyzetben, de biztos, hogy az én társam sem adta volna fel.

Tamás nem tud arról, hogy ezt a történetet megírom, de biztos vagyok abban, hogy örül ennek, hisz ő is, hozzám hasonlóan tudja, hogy vakvezető kutya nélkül mi csak félkarú óriások vagyunk, akik nehezen tudunk csak boldogulni az utcán, ha ők nincsenek mellettünk. De hála a Teremtőnek, ők mellettünk vannak, és vigyázzák minden léptünket, és mindenben a társaink.

Ismét bombát találtak Budapesten, az IX. kerületben. A Feltehetően kéttonnás szerkezetet a főváros IX. kerületében a Vaskapu és a Tóth Kálmán utca kereszteződésben egy építkezésen találták. A területet kedd reggel 9 órától kezdik kiüríteni - közölte Hajdú Gábor ezredes, tűzszerészparancsnok hétfő este az MTI-vel.

A kedd reggeli kiemelés idejére egy kilométeres körzetben mindenkit kitelepít a rendőrség. Több főútvonalat és utcát lezárnak, csakúgy mint a Lágymányosi hidat. A Petőfi hídon egyenesen át lehet haladni, de a hídlejáróknál nem lehet majd lekanyarodni. 9 órától csepeli HÉV sem közlekedik majd az érintett szakaszon.

A BKV járatainak korlátozásáról egyelőre nem született döntés, mivel még arról sem határoztak, hogy kedd reggel milyen utakat zárnak le, a IX. kerületi kapitányságon kedd reggel fél 8-kor tartanak erről egyeztetést, a BKV ennek megfelelően alakítja ki járatai útvonalát, mondta el kérdésünkre a fődiszpécser

BKV-figyelő / Index / MTI

Írtunk már a 2-es villamos pótlásáról egyszer, kétszer, háromszor. Panaszkodtunk a 2-es villamos vezetőire, hogy épp akkor indulnak el a megállóból, mikor a pótlóbusz a lámpánál áll. A 2-es villamos egyik vezetője keresett meg, hogy bemutassa, a visszapillantó tükörből nem látni semmit, és menetrend szerint indulnak.

Tisztelt BKV-figyelő!

 

Küldök két képet. Az első a mi (2B villamosvezetők) munkalapunkat mutatja, amin feketén - fehéren le van írva, hogy mikor kell érkeznünk, illetve indulnunk Havas utca és Jászai Mari tér végállomásról. Az egy nagyon szép dolog, amikor épp befut a pótló busz a Havas utcába, én meg akkor csukom be az ajtót, amikor épp a pótlóról szállnak le az utasok. De azt senki sem veszi figyelembe (a panaszkodók között), hogy:

 

1.) A Havas utca az egy egyvágányú végállomás, s a csúcsidőben gyakran előfordul az, hogy amíg pl én várom a buszról átszállókat, addig a Havas utca váltója előtt kénytelen a másik villamosnak várakoznia - utasokkal. Ugyanis ott nem tudjuk letenni az utasokat sem. Azaz amíg a végállomáson mindenki kényelmesen felszáll, addig a másik villamoson örjöngenek az utasok, hogy nem szállhatnak le.

 

2.) A 2B nem a Jászai és a Havas utcából áll. Vannak még megállók közöttük. Ha pl az utasok visszatartják az ajtókat a Havasnál, akkor bukom a Március 15.-ei lámpát (60mp a fázis ideje). Ha a Március 15nél is azért bukom a lámpát, mert a még az út túl oldalán futót is megvárnám, akkor a következő lámpánál már 90 mp-t buktam. S egy 10 perces menetidejű vonalnál ez már durva!

 

 

 

Mellesleg az Eötvös térnél az útátjáróban (ahol mindig a villamosnak van elsőbbsége, melyben egy lámpa is segít) rendszeresen ragadnak benn autók, s turista buszok, van, hogy 1 percnél is több ideig. (kb 100 méterre mondjuk mindig állnak rendőrök, de még sosem néztek errefelé)

 

Most lehet mondani, hogy ez a kb 2-3 perc nem sok. De annak lehet, hogy sok, aki időben fenn ült a villamoson, s a Jászain átszállna pl a Körúti villamosokra, s vagy a Nyugatiban éppenhogy eléri a vonatát, vagy sem. Vagy mondjuk a Margit hídnál a fél óránként közlekedő Szentendrei HÉV-et. Most ezek kiragadott példák, de azért ezen is ellehetne gondolkozni a rendszeresen panaszkodóknak. Ugyanis egy járművezetőnek nem az a dolga, hogy jótékonykodjon, hanem az, hogy mindig pontosan betartsa a menetrendet.

 

Félre értés ne essék, amikor nem kell sietni (tehát nem csúcsforgalomban), akkor bevárom az utasokat, de amikor szinte egymást toljuk a vonalon, akkor ne problémázzon senki sem azon, hogy 10 méterrel előtte becsukta a "szemét BKV-s" az ajtót. 3 perc múlva úgyis jön a következő! S különben is! 1 ember késett. 60-80 ember pontosan fenn volt az utastérben. De ez is kb olyan, mint amikor egy lakos panaszkodik a Vállalatnál, hogy hangos a HÉV, s lelassítatja: egy ember panaszkodik, miközben a többség.

 

 

 

 

A másik képen pedig azt szeretném bemutatni, hogy mi is az, amit a villamosvezető lát a Havas utcai megállóban, a tükörben. Kb ennyit. De ezt csak érdekességként mutatom.

 

Na, akkor ennyit mára!

Nem szeretnék kötekedni, csak ismerem ezeket a helyzeteket. Ha egy állami cég figyelmeztet egy állami céget, abból sosem lesz semmi. Biztos emlékeztek még rá, mikor a Volvo buszok koszos üléseiről képet küldtem nekik, és a BKV-nak, és kértem a Volvo buszok hátsó ülésének cseréjét. Az ÁNTSZ válasza alant.

Tisztelt G. Mihály!

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetéhez küldött panaszbejelentését a BKV Zrt. Vezérigazgatójának megküldtem, hogy a járművek higiénés helyzetének javítása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg, és erről tájékoztassa Önt és Intézetünket.

Budapest, 2008. július 25.

Tisztelettel: dr. G. I., osztályvezető főorvos

Kedves BKV figyelő!

Az alábbi eset történt meg velem a mai (július 23.) reggel: A Fehérvári úton várakoztam a villamosra, az eső szakad. A peron tele munkába igyekvő emberekkel. Érkezik a villamos igen nagy sebességgel és telibe fröcsköl mindenkit úgy derékmagasságig... Szépen felöltözött hölgyek csuromvizesen szállnak fel a járműre.

Előremegyek a vezetőhöz, mondom neki, hogy telibe kapott mindenkit a várakozók közül. Erre tájékoztat, hogy nem tudja kikerülni a tócsákat. Igen, a villamos kötöttpályás jármű. Válaszolok, hogy akkor lehetne lassabban is megközelíteni a megállót. Válaszképpen egy "Köcsög!" indulatszóval elhagyja a megállót.

A BKV járművezetőinek oktatásakor vajon nem merül fel az, hogy esős időben célszerű a sebességet csökkenteni abból a célból, hogy a sínek és a padka közt felgyülemlő vizet ne az utasokra fröcskölje a villamos?

Üdvözlettel: Peti

Elkeserítő, hogy 2-3 BKV dolgozó tájékozottság hiányában, hogy meg tud szívatni utasokat, többek között turistákat.

Kedves BKV-figyelő!

Lehet, hogy ezt már megírták, de úgy gondoltam, ha mégsem, talán érdeklődésre tarthat számot, ami velem történt.

Pár hete, valamikor ez év júliusának elején külföldi barátommal, egy vasárnap délután a 4-6-osra akartunk felszállni. Mint afféle szabályszerető állampolgár - no meg a ny-európai vendég előtt magára adó k-európai - jegyet akartam venni. Barátomnak volt jegye, mivel ő korábban vett egy tömböt. Mindez az Oktogonnál történt. Jegykiadó automatában csípőből nem bízva, lementünk a Kisföldalatti jegypénztárába. Ott a két ellenőr azonnal közölte, hogy csak a túloldalon van nyitva jegypénztár. Ezen már eleve kissé felháborodtam, mivel a főváros egyik legforgalmasabb kereszteződéséről van szó, ahol hemzsegnek a turisták. Na meg az is belejátszott, hogy ez az a metrómegálló, ahol csak az egyik oldalon árulnak bérletet, a másikon nem!

Sebaj, felmentünk, át az Andrássyn, le a túloldalon lévő megállóhoz. Ott az ellenőrök azzal fogadnak, hogy a jegykiadó zárva van, a kolléga kiugrott cigizni, mert ma még egyszer sem gyújtott rá. Na, itt már kezdtem elveszíteni a türelmemet. Mondtam, rendben, akkor veszek tőlük, ellenőröktől jegyet. Válasz: ők nem árusítanak jegyet. Megkérdezem, akkor most mit tegyek. Erre nevetve azt válaszolja az egyik, hogy ő megvárná, a dohányzó kollégát, mert az automata úgyis elnyeli a pénzt! Marha vicces, gondoltam én. Otthagytuk őket, felmentünk, be a megállóba, az automatához. Az automata természetesen elnyelte a bedobott pénzt, és semmilyen meghibásodásra vonatkozó felirat nem volt a kijelzőjén.

Visszamentem a Kisföldalatti megállójába, ahol a dohányzó kollégát kellett volna megvárni. A dohányzó kolléga szivarozhatott, mert még mindig nem volt ott. Ellenben jegyre vágyó külföldiek kígyózó sora igen. A kedves turisták megengedték, hogy beálljak a sor elejére, mert speciális igényem van. Igen, a panaszkönyv!

Meg is jött a dohányos kolléga, egy fiatalember. Elmondom neki, mi történt, mire azt válaszolja, akkor jelentsem az automatán lévő számon, hogy hibás a gép. De hát miért nem ő jelenti, kérdem én. Mert ő nem jelentheti, mondja mindezt egy telefon mellett ülve. Arról a telefonról ugyanis csak belső számokat hívhat. Hát ez mi, ha nem belső szám, kérdem én az agyvérzés határán. Ez nem belső szám, mert az automatákat egy külön kft üzemelteti, "ehhez a BKV-nak semmi köze". Nem ragozom tovább, a sort sem akartam feltartani, úgyhogy elkértem a panaszkönyvet, és leírtam a történteket, valamint sürgős, azonnali kárpótlást kértem (vagyis a 270 forintomat vissza).

A történet fordulópontja csak itt jön. Eltelt ugyanis két-három hét, és a postaládámban két és fél oldalas bocsánatkérő levél volt a BKV-tól, és benne egy vonaljegy. A levélben nekem adtak igazat, és leírták, hogy a kollégának igenis jelentenie kellett volna, hogy rossz az automata, és mulasztás miatt megrótták.

Ugyanez a történet, szóról szóra megtörtént velem 10 évvel ezelőtt. Akkor még 70 forint volt egy jegy, de akkor is kaptam levelet, és benne egy jegyet. Ajánlom mindenkinek a Panaszkönyvet. Csodákra képes.

Üdvözlettel:
Sz. I.

A külföldieket a BKV ellenőr már nem csak lehúzza, hanem hülyének is nézi. Olvasónk amerikai ismerősei hiába lyukasztottak a Keletinél, a gép nem nyomott rá semmit. Az ellenőr szerint a gép műkötött, persze órák múlva már le volt ragasztva.

Amerikai barátaim, Patrick és Ashley először jártak Budapesten július közepén, a Keletiről leszállva jöttek egyből a metróval. Vettek jegyet, bedugták a 21. századi jegykezelő készülékbe, majd mentek tovább. A Deák téren jegyellenőrzéskor félreállították őket, mert a jegyre nem volt nyomtatva semmi. Hiába próbálták magyarázni, hogy ők érvényesítették a jegyet, hiába kértek segítséget a szolgálatban lévő állomásvezetőtől, könnyű és zsíros prédát találtak az ellenőrök, 6000 Ft helyszíni bírság fejenként. Mellé még közölték, hogy örüljenek, hogy csak ennyi, mert a magyaroknak 12 000. Utána még telefonáltattak is a Keletibe, hogy nézzék meg a jegykezelő gépeket, és sikerült is, de a Keletinél azt közölték, minden rendben a jegykezelőkkel. A fiú és a lány 5 hátizsákkal volt megrakva, lövésük nem volt az itteni rendszerről, elég nagy eséllyel kikövetkeztethették volna az ellenőrök, hogy nem akartak csalni, de könnyű prédát nem hagynak veszendőbe ugye, amerikainak meg mint tudjuk úgyis feneketlen a pénztárcája, mint Dagobert bácsinak.

Aznap délután újra jártak a Keletinél, és láss csodát, az általuk korábban használt készülék le volt ragasztva "Nem működik" felirattal.

Köszönjük a BKV semmirekellő, hazug, álszent és primitív dolgozóinak, hogy ez lesz a legmélyebb benyomásuk az országról, amit hazavisznek.
 

Tisztelt BKV Zrt!

2008. július 7-én a 956-os igazolványszámú ellenőrjükkel találkoztam.

Mosolyától, pozitív kisugárzásától egyből feldobódtam, kedvesen elkérte a jegyet, ezután illedelmesen, továbbra is mosolyogva megköszönte, majd továbbment. Ezután egy egyetemistát ellenőrzött, aki otthon felejtette kéthetes bérletét. Elmondta neki a lehetőségeit, mi történik ha nem lesz meg a bérlet a 8 nap alatt, és mindent hivatalosan vezetett, nem úgy mint néhány kollégája - ahogy az a bkvfigyelo.blog.hu internetes oldalon olvasható. Ezután egy másik ellenőrnő is megnézte a bérletem, erre kedélyesen megjegyezte, hogy a srác - azaz én - aztán nagyon rendes, kétszer is bemutatja a bérletét, más meg egyszer sem...

Az ellenőrök a Petőfi hídon szálltak le.

Kérem, részesítsék kollégáját és az e napon vele együtt dolgozó ellenőröket dicséretben! Ezzel nem csak ők kapnának elismerést, hanem ösztönözésként hathatna azon kollégáinak is, akik nem veszik a fáradtságot arra, hogy ilyen minőségben végezzék munkájukat.


Köszönettel: Szente Ákos

Nem szokásom a bliccelő utasokat védeni, de most mégis megteszem. Szerintetek mit csináljon azaz utas, akinek 2 évre visszamenőleg az összes bérlete megvan, lejárt a bérlete, venni szeretne, de nem tud? Egész nap kölcsön jeggyel utazik, majd mégis megbüntetik? Egy fiatal lány rohanó, szenvedő hétköznapja alant.

Tisztelt BKV, és BKV figyelő!

A mai napon jártam a BKV ügyfélszolgálatán pótdíjbefizetés céljával, amit sikeresen véghez is vittem. Bár nem fizettem szívesen a cégnek, mégis megtettem, elvégre nem akarok én nagyobb balhét. A büntetés módjával azonban vannak fenntartásaim.

A történet elején leszögezném, hogy, nappali tagozatos tanuló vagyok, emellett dolgozom, így napi szinten igénybe veszem a BKV járműveit, mindezt diák havibérlettel. Fontos még, hogy kb. 165 centi vagyok, kb. 58 kiló, tehát nem egy nagy darab leányzó,és napi szinten járok irodába dolgozni, ahova bár nem kihívóan, neméiképp elegánsan és csinosan öltözve járok be.   A bérleteimet kb. 2 évre visszamenőleg be is tudom mutatni, minden elrakok ami 'hivatalos szervvel' áll kapcsolatban, nem véletlen. (A jelenlegi bérletem száma: 469074/001, az ez előttié 883658, csakhogy véletlen se lehessen ebbe belekötni.)

Július 14.-én reggel vidékről jöttem fel másodmagammal, az előző bérletem július 13.-al lejárt. Reggel 5.40 körül szálltunk fel a 200-as számú, ferihegyi buszra, ahol mindketten jegyet lyukasztottunk 5.41-or, bár nálam nem, de a kísérőmnél volt két jegy. 6 óra körül értünk a kőbánya-kispesti végállomásra, ahol én bérletet, a kísérőm pedig napijegyet szándékozott venni. Sajnos siettünk, így nem volt időnk kivárni, amíg a 6 órakor nyitó pénztár kinyit, így, 6.05 perckor (!). Az ismerősömnél szerencsére volt egy 10-es jegytömböt, amiből Ő és én is lyukasztottunk 1-1 jegyet. Természetesen a jegyellenőrök már munkába álltak, a jegypénztárnak még nem sikerült kinyitni.  Ezután Ő a Deák Ferenc térnél átszállt, magával vitte a gyűjtőtömböt, míg én a Dózsa György úti megállóig utaztam, haza, zsebemben a jeggyel.. Mikor megérkeztem, szándékomban állt beszerezni a bérletemet, lévén, hogy délután fél2 körül és azután egész nap szükségem lesz rá. Ezért először a jegypénztárhoz sétáltam, keresve a nyitva tartást, ekkor beugrott, hogy bár a bérletfajták változtak, a nyitva tartás nem, és csak hónap 2.-10.éig van nyitva. (Logikus.) Viszont van a megállónál egy bérlet-árusító bódé is, visszamentem ehhez, kerestem a nyitva tartást, kevés sikerrel. Ugyanis az egész bódén nem találtam, és a 'zárva' felirat is egy tollal megrajzol A4-es papírlapon volt feltüntetve. Kedves.  Nem idegesítettem magam, gondoltam, hogy délután kicsit hamarabb elindulok, számítva az esetleges sorokra, mivel napközben nyitva szokott lenni a bódé.

 

 

Zárva

 

Délután 13 óra után kicsivel elindultam, leértem a megállóba, ahol két hölgy ült a bódéban, és emberfeletti koncentrálással számolgatták a bérleteket, hol jegyzeteltek, hol összeadtak, ésatöbbi. Bár volt időm, bekopogtam, hogy nem lehetne-e hogy kiadjanak egy bérletet, de nem, elhajtottak azzal, hogy dolguk van, 10 perc. Rendben, 10 percem van. Elintéztem pár telefont, olvastam, újabb 10 perc után még mindig semmi, már 2-3an várakoztunk ott, mindenkit elhajtottak a hölgyek. Ekkor már el kellett volna indulnom, így egy vonaljegyet akartam venni, de mivel direkt, majdnem pontosan 3400Ft-nyi készpénz volt nálam bérletre (amire aznap mindenképpen szükségem volt, mert többszörös átszállással jutok csak el a munkahelyemre) megpróbálkoztam a megálló közelében lévő ATM-ből pénzt felvenni, de az 'szokás szerint' az eldugaszolt kártyanyílás miatt nem volt üzemképes. Így vagy vettem volna egy jegyet, ami miatt borul a napom, mert nem tudom bérletet venni, azzal tisztában voltam, hogy olyan átszállási helyeim lesznek, ahol nem tudok bérletet venni, sem pézt felvenni.
 
Vártam még egy kicsit, majd amikor 13.35-kor utolsó próbálkozásom a bérletvásárlásra is kudarcba fulladt, eléggé feszülten végül felszálltam a következő szerelvényre a nyugati felé, remélve, hogy a következő átszállásomon, ahol biztosan tudok bérletet venni, ezt vérge meg tudom tenni anélkül, hogy megbüntetnének, tulajdonában az eddigi bérleteimnek, aznapi jegyeimnek. Előtte készítettem egy fényképet a hölgyekről, és azt tervezgettem, hogy legalább azért felszólalok, hogy a nyitva tartást tüntessék már fel a bódékon.

A nyugatinál szálltam le, ahol elindultam felfelé, nagyon-nagyon feszülten, lévén, hogy ha valami van a világon, amit utálok és semmiképp se sülhet el jól az a bliccelés.
Elővettem a bérletem, remélve, hogy úgy nézik meg, ahogy 'szokták', gyakorlatilag meg se vizsgálva a bérletet. Az egyik szélső lépcsőn mentem fel a nyugatinál a Teréz krt. felé, a lépcső tetejére érve felmutattam a bérletem, majd kifordultam és elindultam a lépcső tetejénél, oldalt lévő bódéhoz, bérletvásárlás céljával.

Valószínűleg a hirtelen irányváltást láthatta meg egy ellenőr (127.es számú) és szépen elkapta a bérletet tartó kezem, amitől már csak azért is rosszul vagyok, mert annál jobban nem utálok semmit, ha idegen férfiak fogdosnak, másrészt pedig erősen felfokozott idegállapotban voltam. Ki akartam szabadítani a kezem az úréból, ekkor gyakorlatilag még jobban 'rámfogott', amiből aztán úgy kellet kitépnem magam, közben mondott is valamit az úr, látta is a bérletem, én valamit mondhattam a Dózsa György úti megállóban lévő hölgyekről, lényeg, hogy kiszabadultam és vettem egy bérletet, remegő kézzel, a sírás határán még a diákigazolványom számát is ráírtam.

Ahogy kifelé mentem, ott várt az úr, kérte a bérletemet. Megmutattam, elmagyaráztam, neki a történeteket, a hölgyeket, hogy lehetetlenség normálisan bérletet venni, megmutattam januártól az összes bérletem,  és már vettem volna elő a reggeli jegyeket, és igencsak határozottan közöltem, hogy ezek után ennyi bérlettel és jeggyel, kétszeres, nem az én hibámból sikertelen bérletvásárlás után én nem fogok büntetést fizetni.
Ekkor kérte, hogy mutassam a diákomat, és hogy érvényes-e. Én szépen kicsúsztattam egy picit a diákom, eltartva a tokjától, hogy látsszon a matrica, ekkor kikapta a tartójából és elvette. Na itt durrant el az agyam. Követeltem hogy adja vissza, nincs joga elvenni, erre azt állította, hogy 'a diákhoz van joga'. Próbáltam visszavenni, de a 165 centimmel és 58 kilómmal nem voltam ahhoz elég. Közben megírta a büntetést, amit először nem akartam aláírni, de erre az volt a válasza, hogy akkor nem kapom vissza a diákom, és látva, hogy már hajlik is a kezében, félve attól, hogy még el is törik, aláírtam. Fantasztikus.

Úgyhogy volt januártól folyamatosan pár bérletem, aznapi vonaljegyeim, fényképem a dolgozó-vagyis nem dolgozó hölgyekről, egy csinos kis büntetésem, és egy fantasztikus fizikai élményem egy ellenőrrel. Kb. 3 napba telt mire nem lettem rosszul minden középkorú férfi látványától a különböző járműveken.

Előre leszögezném, hogy nincsen bajom az ellenőrökkel – sőt, inkább legyenek, mint mocskos, büdös, ingyenélő-és utazó társaim legyenek. Szerintem az utóbbi hónapokban rengeteget javult a morál is, leszámítva, hogy heti 2-3szor biztos hallok egy olyan megjegyzést, ami a nemiségemre irányul, de ezt megfigyeléseim szerint a 'biztonsági szolgálat' engedi meg magának, és nem az ellenőrök. De ehhez idővel hozzászokik az ember, zenehallgatás közben pedig észre sem kell venni.
 
Viszont lennének elég komoly kéréseim és kérdéseim:

-Egyrészt a bérletárusító bódékra ha már a 'zárva' feliratot fel tudják karcolni, legyenek már képesek erre a nyitva tartással is. Ha alvállalkozó üzemelteti a bódékat, kérem, mint megbízó, tegyék ezt kötelezővé. (egy körlevélbe kerül).

 

-Ha fontos dolga van az elvileg bérletárusító hölgyeknek, akkor azt talán ne az üveges bódéban tegyék már, a várakozó vásárlók szeme láttára, kettesben.

 

-Tényleg logikus most, a megváltozott bérletfajták után is meghagyni a hónap bizonyos napjain nyitva tartó pénztárakat továbbra is úgy üzemeltetni?

-Ha nagyon fontosak a BKV-nak a fizető utasok, nevezzenek már ki pár embert (szerintem elég arra egy is) aki esetleg figyel arra, hogy legalább a metrómegállókban lévő bérletpénztárokhoz közel legyen egy működő ATM. (Azt sajnos nem merem kérni, hogy a kártyás jegypénztárak számát növeljék...)

-Kérem ezek után adják ki utasításba az ellenőr kollégáknak, hogy 100kilós alfahímekre és rikácsoló öregasszonyokra is nyugodtan fogjanak rá, ne csak viszonylag alacsony leányzókra. Elvégre ezek után az úgy fair.