A mai napon elkészült az ingyenes BKV-figyelő zsebtérkép nappali változata. A partnerekhez való kiszállítás a holnapi napon kezdődik, de fanatikus olvasóink már ma is hozzájuthatnak, ha ellátogatnak a CopyStore Szentkirályi utcai üzletébe (1088 Budapest, Szentkirályi u 33-35). A térképet az eladóktól kérjétek!

A térképek gyártása innentől folyamatos lesz. Elkezdtük az éjszakai térképek gyártását, szervezését is, várhatóan néhány héten belül ezekkel is elkészülünk, és nem csak a nappali, de az éjszakai közlekedéseket is meg tudjuk könnyíteni.

A térképekről bővebb információt a http://terkep.bkvfigyelo.hu oldalon találtok. Észrevételeiteket, visszajelzéseiteket a zsebterkep@bkvfigyelo.hu e-mail címre várjuk!

Bizonyára még emlékeztek arra a bejegyzésre, melyben egy Facebook bejegyzés nyomán a metrók ajtajai fölé kihelyezett új matricákat kritizáltuk. A kritika tárgya az volt, hogy a 2-es metró szerelvényeire kiragasztott matricán két állomást felcseréltek. Így:

A BKV akkor azt a tájékoztatást adta, hogy a rossz matricák csak a 2-es metró bizonyos szerelvényeibe lettek kiragasztva, de azokat azonnal javították. Mára teljesen bizonyossá vált, hogy nem csak a 2-es metró, hanem a 3-as metró összes szerelvényébe ki lettek ragasztva a hibás matricák, és azokat egyszerűen átragasztották. Ezt bárki megnézheti a saját két szemével.

A BKV miért félt bevallani ezt a hibát? Miért próbálták szépíteni a dolgot, és miért állítottak olyasmit, amiről ők is tudták, hogy nem igaz? A BKV rendszeresen számon kéri a BKV-figyelőn, hogy pontosan és korrektül tájékoztassa az olvasóit, és fontosnak tartják, hogy a bejegyzésre küldött válaszaik is megjelenjenek. De így hogyan amikor engem és titeket is félrevezetnek?

(Szerencsére annyit sikerült elérnünk, hogy az illetékes már nem dolgozik a cégnél, és a minőségbiztosítási rendszert felülvizsgálják, tehát a panasz eredményes volt.)

Az Index információi szerint szeptemberben utazik az Astom katowicei gyártóbázisára az a magyar küldöttség, amely előtt a metrókocsigyártó cég bemutatja az átalakított fékberendezésű szerelvényeket. Úgy tudjuk, hogy az átalakítás főként szoftveres jellegű. Egyes részek még mindig eltérnek a magyar szabályoktól, ezért ezekre az Alstom derogációt kért.

A lap úgy tudja, hogy az Alstom katowicei üzemében több módosítást is végrehajtottak a Budapestre szánt metrókocsikon, főleg szoftveres jellegűt. A szerelvények azonban még mindig nem felelnek meg a magyar szabályoknak, ezért ezeket az eltéréseket még jóváhagyatnák a Nemzeti Közlekedési Hatósággal.

A cég közleménye szerint egyebek mellett fizikailag is változtattak a fékberendezésen, fejlesztették a fékrendszer rendelkezésre állását, így az üzemi fék áramszünet esetén is üzemképes marad, továbbá biztosították a levegős fék (fő-fék) fölérendeltségét. Beépítették az új menekülőajtókat, biztonságosabbá tették az ajtók működtetését és továbbfejlesztették a fedélzeti eseményrögzítő rendszert.

Mint arról korábban beszámoltunk, a közlekedési hatóságnak leginkább a fékberendezéssel volt problémája, amit nagyon leegyszerűsítve úgy lehet összefoglalni, hogy a főfékrendszer és a vészfékrendszer is elektronikus alapú volt, így egy esetleges áramszünet esetén félő volt, hogy egyik sem működik. Hogy a szétválasztás mennyire sikerült, azt az Alstom heteken belül a katowicei próbapályán próbálja meg bemutatni a magyar küldöttségnek.

Az Alstom szerint mivel a már módosított fékrendszer bizonyos technikai aspektusai továbbra is eltérnek a magyar szabályoktól, ezekre derogációt kérnek a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. A derogációs kérelem egy megszokott eljárás: a hatályos magyar jogszabály lehetővé teszi, hogy ha a biztonsági szint azonos vagy jobb, mint az Országos Vasúti Szabályzatban előírt, akkor a konkrét műszaki megoldás az ott előírttól eltérjen. Ez jogszabály adta lehetőség, amely minden pályázó számára fennállt és nem jelentett volna kizárást a pályázatból az Alstom álláspontja szerint.

A dokumentációk készítése illetve a módosítások végrehajtása során az Alstom a korábbi eljárásban készült NKH határozatokban szereplő, az elutasítás alapjául szolgáló minden egyes pontot rendezni kíván, illetve a jövőben felmerülő követelményeket is teljesíti, áll a közleményben.

(Index)

Elhúzódtak a Köki Terminál bevásárlóközpont beruházója által végzett, általa vállalt kivitelezési munkák, ezért bizonytalan ideig továbbra is a jelenleg is érvényes forgalmi rend marad életben a 3-as metró vonalán- közölte a BKV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A vonatok Újpest-Központ és a Határ út között közlekednek, a közvetlen metrókapcsolat biztosítása érdekében pedig ? az amúgy, a megszokott forgalmi rend szerint ? Kőbánya-Kispestig járó autóbuszok többségével a Határ útig lehet utazni - olvasható a közleményben.

A BKK és a BKV szakemberei a nemrég tartott helyszíni terepszemlén megállapították, hogy a 3-as metró teljes vonalán történő közlekedéshez a forgalomtechnikai feltételek a bevásárlóközpont építője által előzetesen vállalt augusztus 24-i határidőre nem biztosítottak

A beruházó R-CO Zrt. vállalta, hogy a fenti határidőre átépül a Kőbánya-Kispesti metróvégállomás, valamint egy új, korszerű autóbusz végállomás is létrejön ugyanitt. Mivel mindez a munkák elhúzódása miatt augusztus 24-éig nem történik meg, az R-CO Zrt. kötbért fizet a BKV-nak a megkötött szerződés alapján.

A BKK és BKV legfontosabb célja, hogy a metró és az érintett autóbuszjáratok közlekedése mielőbb visszaálljon az eredeti forgalmi állapotra. A visszaállásnak azonban számos feltétele van, amelyeket a beruházónak a vállalásoknak és a megállapodásoknak megfelelően teljesítenie kell.

(HVG, MTI)
(Fotó: MTI)

?Tiltsák be a fényképezést a metróállomásokon!? -Kérik a metrósok, akiket állításuk szerint sokszor megvakítanak a világosban vakuzó fotósok. Szerintük ez nem csak balesetveszélyes, hanem a metróközlekedésre is veszélyt jelent, hiszen sokszor sem a segédvezető sem a metróvezető nem lát másodpercekig a fényképezés után, és percekre csökken a látásuk hatékonysága.

Véleményem szerint ha a fényképezést nem is, a vakuzást mindenképpen be kellene tiltani, ha valóban ekkora veszélyt jelent a közlekedésre. Szerintetek? A levél hajtás után olvasható.

Kedves BKV-figyelő!

Szeretnélek megkérni arra, hogy legyél oly kedves és intézd el, hogy a metróban betiltsák a fényképezést. Az ugyanis rendkívül veszélyes az utasbiztonságra nézve, amikor a kedves fényképezőgépet működtető személyek az elég jól kivilágított állomáson is használják a gép vakuját, aminek hatására a vonat személyzete rendkívül sikeresen el tud vakulni és perceken keresztül csökken a látásuk hatékonysága.

Különösképpen igaz ez akkor, ha 1 állomáson egymás után akár 3 géppel is szembe vakuzzák őket. A végén még odacsukunk valakit, mert nem is látjuk azt, amit látnunk kellene. Vagy ott fogunk állni hosszú percekig az állomáson, ezzel jelentős késést okozva több száz embernek.

A fényképezés betiltása szerintem a jobb megoldás. Csak kérdés, hogy ki tartatná be. De azért elintézhetnéd nekünk, hogy valami igazán hasznosat tehess a biztonság érdekében.

Olvasónk, László 38 éve lakik Budapesten, de eddig különösebben nagy problémája nem volt a BKV-val. Talán ezért is húzta fel annyira a lent olvasható. mások számára talán apróságnak tűnő eset, ami miatt panaszt írt a BKV-nak. Kérdésem: hogy lehetett volna elkerülni ezt az esetet? Utasváró híján tényleg a napon kellett volna várakozniuk?

Kedves BKV-figyelő!

Lehet, hogy mindennapos a tegnapi esetem, de talán érdemes a blogba. Bár, velem a 38 évi budapesti létem során még nem történt ilyen, talán ezért is húztam fel magam rajta.

Tegnap a fiammal libegőzni akartunk, ezért a 291-es busszal akartunk felmenni Zugligetbe.

A járat 25 percenként jár, de a menetrend szerint még volt 10 percünk, várakoztunk. Tűzött a nap, a gyereknek mondtam, hogy menjen az árnyékba, ami a megállótól max. 1,5-2 méterre volt, a vendéglő kerítésénél. Figyeltem a buszokat, a 22-es és a 222-es többször megállt volna, hogy felszálljunk, de intettem, hogy mehet.

Mire jött az idő, készülődtünk, láttam jön a busz, a gyerek mászik le a kerítés alapról, készítem elő a jegyemet, mennék a megálló táblájához (2 lépés), mire a busz továbbmegy, meg sem állt.

Telefonon azonnal bejelentést tettem. Nyilván már ekkor is én voltam a hibás, mert a 6 éves gyerekkel nem a tűző napon álltam (utasváró nincs), hanem a megálló mellett, az árnyékban. Érdekes, hogy a 22-es több kocsija is beállt, és csak intésem után mentek tovább, de az amúgy is ritkán közlekedő 291-es be sem állt.

A végállomásnál utolértük ezt a kocsit és érdeklődtem a gépkocsivezetőtől, miért tette. Kioktatóan közölte, hogy mivel háttal álltam és nem a megállóban, én vagyok a hibás. Tehát emlékezett, csak büntetni volt kedve. Elmondtam neki, hogy ő szolgáltatást nyújtana, ez lenne a dolga, hogy megáll, de nem igazán érdekelte, vitatkozott,stb. Szerintem ilyen hozzáállással elmehetne kamionozni is, ott csak két megálló van és a rakomány nem szól vissza.

Jellemző egyébként, hogy csak végigdöngetnek a vonalon, hogy minél előbb kávézhassanak. Pontosan érkezel a megállóba és már várhatsz a következőre, mert hamarabb elment.

Jellemző az is, hogy a következő 291-es előbb ért oda, mint a menetrendi kiírás és 2-3 perc alatt fenn volt a zugligeti végállomásnál. Ilyen hozzáállás mellett nem csodálkozom, hogy egyre kevesebb a jegyár-bevételük.

Írtam nekik a honlapjukon keresztül, várom az érdemi válaszukat.

Köszönettel: Sz. László

Elküldte a francia Alstom a 2-es metróra gyártandó Metropolis szerelvények végleges típusengedély-kérelmét csütörtökön a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz (NKH). Derogációt is kér a gyártó, -értesült a Napi Gazdaság.

A francia gyártó a levélben egyben azt is kéri az NKH-tól, hogy a szerelvények fékrendszerével, illetve a vezetőfülke belső magasságával kapcsolatban adja meg a derogációt (mentességet) a hatályos Országos Vasúti Szabályzat és a Metró Jármű Szabályzat alól is. A gyártó ennek érdekében a levélhez csatolta a részletes indoklást is - derül ki az MTI birtokába került dokumentumból.

Az Alstom azt is kérte az NKH-tól, hogy a korábban megadott eltéréseket tartsa fenn. Ezek az üzemi és vészfékezéssel, az utastér belső magasságával, a vezetőfülke szellőzésével és fűtésével, valamint a jármű földelésével kapcsolatosak.

Kérelmükben azt írták, szeretnék, ha az NKH a beadványt soron kívül vizsgálná meg.

Az Alstomnak a korábban módosított szerződés szerint 300 napja van arra, hogy megszerezze a végleges típusengedélyt a 2-es metró szerelvényeire, és 330 napon belül le kell szállítania az első szerelvényt Budapestre.

Az Alstom és a BKV 2006-ban kötött szerződést a 2-es és 4-es metró vonalára szállítandó szerelvények legyártására. Ezt tavaly októberben felbontották, majd miután Tarlós István főpolgármester, és Patrick Kron, az Alstom-csoport vezérigazgatója megállapodtak annak módosításáról, augusztus 15-én hatályba lépett a megváltoztatott szerződés. Az aláírás után a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, és a KIKSZ Közlekedésszervező Zrt.-nek is ellen kellett jegyeznie a dokumentumokat, majd az Alstomot értesíteni kellett. Ez augusztus 15-én történt meg.

A szerződést a BKV azért mondta fel tavaly október 20-án, mert az Alstom nem tudta határidőre megszerezni a 2-es vonalra szánt szerelvények végleges típusengedélyét. A szerződés szerint az Alstom 22 szerelvényt gyárt a 2-es metróra 150 millió euróért és 15+7 automata szerelvényt a 4-es vonalra 114 millió euróért.

(Napi Gazdaság)

Az augusztus 10-én "Magasról tesznek a buszvezetők bejelentéseire a diszpécserek" címmel publikált bejegyzésünket a BKV kivizsgálta, a válaszuk alább olvasható.

A társaság levelének utolsó bekezdésére válaszolva elmondom, hogy ha a BKV nem hetek alatt válaszolna meg leveleket, és nem csak azokra a kérdésekre, megkeresésékre adna választ, ami nekik tetszik, vagy ami számukra kedvező, akkor sokkal jobb lenne a kommunikáció a blog és a BKV között. Sajnos a BKV a teljes magyar sajtóval úgy bánik, ahogy a BKV-figyelővel. Elvárják, hogy mindennel kapcsolatban kérdéseket tegyünk fel, és mindent járjunk körül, de csak azokra a levelekre válaszolnak, ami számukra kedvező. Így a kommunikáció hiányát rajtam (rajtunk) számon kérni több, mint szánalmas.

Tisztelt BKV figyelő!

A lenti bejegyzésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a BKV Zrt. kivizsgálta az esetet. Több járművezetőnk is jelentette az autók tilosban parkolását a menetirányító diszpécsernek, aki a járművek adatait továbbította a központi diszpécsernek. Az ügyben még aznap délután a zavarelhárítás-irányító diszpécser, valamint a helyszínen egy hálózati forgalomirányító egység intézkedett. Kollégáink természetesen bejelentették az esetet a Közterület-felügyeletnek is, aminek következtében a VII. kerületi Közterület-felügyelet munkatársai a szabálytalanul várakozó jármű vezetőjével szemben intézkedést kezdeményeztek.

A jelenlegi jogszabályok alapján a rendőrség, illetve a Közterület-felügyelet jogosult a szabálytalanul parkoló járművek elszállíttatására. A kerületi rendőrjárőrök a kiszállást követően a helyszínről kezdeményezhetik az elszállítást. Az autók elszállítása azonban csak néhány kerületben működik a Közterület-felügyelet közreműködésével, a többi helyen egyéb helyszíni intézkedésre van lehetőségük (bírság), ami a kifogásolt esetben meg is történt. A beavatkozás szintje függ az akadályoztatás mértékétől is, tehát nem mindegy, hogy a kötöttpályás forgalmat akadályozó, vagy egy megállóban szabálytalanul parkoló járműről van szó, hiszen az utóbbi esetben a forgalom még fenntartható.

Meglehetősen inkorrektnek tartjuk a BKV Figyelő részéről, hogy még olyan helyzetekért, eseményekért is Társaságunkat teszi felelőssé és kelti ezzel rossz hírét, amelyekre annak végképp semmi befolyása nincs. Felhívjuk figyelmét, hogy a hiteles tájékoztatással szorosan összefügg az egyes témák alapos körüljárása, valamint az érintett felek álláspontjának megkérdezése.

Kérjük reagálásunk szó szerinti közlését!

Üdvözlettel: BKV Zrt.

Első fokon pert nyert Kovács Norbert ügyvédjelölt a BKV-val szemben, aki magánszemélyként perelte a társaságot a 2010. január 4. és 18. közötti sztrájk bérletkompenzációja miatt. A sztrájk idején a társaság mindössze három napot kompenzált a bérletárakból, holott január 4. és 18. között tömegesen voltak járatkimaradások. A tavasszal nem jogerősen zárult próbaperben Kovács Norbertnek 3454 forintot ítéltek meg, -olvasható az Indexen.

2010 januárjában arról számolt be a lap, hogy pórul járhatnak a sztrájk ideje alatt érvényes bérlettel rendelkezők, mivel a BKV nem fogja kompenzálni azok árát, vagy ha mégis, csak olyan mértékben, amiért nem érdemes lépéseket tenni.

Jogi szakértők is hasonló állásponton voltak, és arra figyelmeztettek: az utasok egy polgári perben valószínűleg csak a bérlet árával arányos kárpótlást kapnának, ami egy teljes árú bérlet esetén napi lebontásban 313 forintot jelentene. Arra pedig nem sok az esély, hogy valaki ilyen kis összeg miatt pert indít a BKV ellen. A közlekedési vállalatot így nem is ösztönzi semmi arra, hogy kezelje az ilyen jellegű panaszokat.

Szerződést kötött a BKV-val

Kovács Norbert ügyvédjelölt, a Dr. Sándor Ügyvédi Iroda alkalmazottja azonban megelégelte, hogy a BKV nem a szerződében rögzítettek alapján működik és még csak kompenzálni sem akarja az utasokat ért kárt. A BKV akkor azt  kommunikálta, hogy a sztrájk vis major, ezért sem a bérlet árának arányos része nem jár vissza az utasoknak, sem kártérítés nem fizethető. Így magánszemélyként beperelte a társaságot, ahogy ő fogalmazott, próbaperként

Kovács érvelése az volt, hogy 2010. január havi bérletével szerződést kötött a BKV-val. Ennek a jogviszonynak a tartalmát a BKV üzletszabályzata rendezi, tehát aki meghatározott időpontban érvényes bérlettel rendelkezik, az egy keretszerződét köt a közlekedési vállalattal. A keretszerződés egyfajta kötelezettséget teremt a BKV részére, amelyet a Paraméterkönyv tárgyal. A dokumentumban szerepel, hogy egyes járatoknak milyen vonalon, mikor és milyen járatsűrűsséggel kell közlekedniük, és ezzel összhangban írják ki az egyes megállókban az adott járatok menetrendjét.

A BKV megszegte a szerződést

Perdöntőnek számított, hogy 2010. január 4. és 18. között a BKV nem teljesítette a Paraméterkönyvben foglalt kötelezettségeit, így megszegte a megkötött keretszerződést. Kovács az Indexnek elmondta: a BKV hatályos Paraméterkönyvét csak később a bíróságon kapta meg, mivel az a vállalat honlapján nem volt elérhető (a jelenlegi 2011. májusától érvényben lévő Paraméterkönyv már letölthető a honlapról).

Idén márciusban a bíróság megállapította, hogy a BKV megszegte a keretszerződést azzal, hogy a paraméterkönyvben leírt és a menetrendekben feltüntetett járművei nem vagy csak jelentős eltéréssel mentek.

Kovács Norbert kereseti kérelmében kérte a bíróságot, hogy kötelezze a BKV-t 3454 forint árleszállításra, valamint a 2010. január 18-tól a kifizetés napjáig terjedő kamatok és perköltség megtérítésére a polgári törvénykönyv alapján. Az összeg úgy jött ki, hogy a 9400 forintos bérletárnak a napi díja 314 forint 30 napos átlaggal számolva. A BKV három napot kompenzált, ami 942 forintot jelentett, amihez hozzájön a január 4. és 11. közötti időszakra vonatkozó a 2512 forint.

Kovács Norbert a pert elsőfokon megnyerte, ami ellen a BKV fellebbezett. A másodfokú tárgyalást a Fővárosi Bíróság 2012. március 23-ra tűzte ki.

Nem polgárbarát a törvény

A magyarországi sztrájktörvény alapján csak úgy lehet sztrájkot kezdeményezni, hogy az a még az elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Az elégséges szolgáltatás feltételeiről a sztrájk előtt egyeztetni kell, de megállapodni nem kötelező.

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2009. októberben jelentette be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a 20 éve készült sztrájktörvény elavult, súlyos hiányosságai vannak, hátrányosan érinti a munkaadók és munkavállalók közti konfliktusokban közvetlenül nem érintett állampolgárokat. Példaként említette, hogy a kárviselés szabálya nem polgárbarát a fel nem használható jegyek, bérletek esetében.

Az akkor nyilatkozó érintett minisztériumok úgy reagáltak, hogy a szabályozás megfelelő és egyébként is hiányoznak a sztrájktörvény módosításának a politikai feltételei, hiszen kétharmados jogszabályról van szó. Az eltelt kormányváltás óta a kérdés még nem került napirendre.

(Index)

A délután publikált videónak itt a folytatása. A felvételen jól látható, hogy az utasnak volt jegye, és a hangok alapján az is teljesen egyértelmű, hogy az intézkedés menetével az esetet végignéző utasok nem értettek egyet, amiből azért egyféle következtetést biztosan le lehet vonni...

A bejegyzés az előző poszt alatt kommentálható. Ha hozzászólnál, kattints ide!

"A probléma az volt, hogy a gyerek fel sem jutott a villamosra mert kidobták. Normális volt, jegye is volt átszállos és érvényes, csak nemengedtek meg hogy kilyukassza. Bevolt rugva de nem vandálkodott" -olvasható a videót készítő srác kommentárja a YouTube-on.

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek Zrt. korábbi és a BKV Zrt. jelenlegi vezérigazgatóját. Kocsis István, a BKV jelenlegi vezérigazgatója az MTI-vel kedden közölte, hogy a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be.

A kihallgatással kapcsolatban Kocsis István közleményt adott ki. Ebben azt állítja, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztályán az MVM Zrt.-nél 2006-2008 között betöltött vezérigazgatói időszaka alatti ügyekkel kapcsolatban hallgatták ki gyanúsítottként.

Az eljárás az előző kormány idején történt leváltása után a megbízott új MVM-vezetés ismeretlen tettesek ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt tett feljelentése nyomán indult.

Szombat este egy ötven év körüli férfi a 2-es metró Deák Ferenc téri állomásán bemászott két metrókocsi közé, majd amikor kiszedték onnan, egy fecskendővel hadonászott. Az esetről a BKV-figyelő egyik olvasója, Gábor számolt be elsőként blogunk Facebook oldalán. Az esetről az Index is beszámolt:

"Szombat este egy ámokfutó tűvel fenyegetőzött, és átmenetileg lényegében fogságba ejtette egy metrószerelvény utasait" ? írta lapunknak egy szemtanú, aki állítása abban a metrókocsiban ült, ahol az eset történt. Leírása szerint az ötven év körüli férfi az utastérben fenyegetőzni kezdett kezében egy tűvel. Hogy miért, az nem derült ki, de ?úgy tűnt, hogy öngyilkos akar lenni?.

A szerelvényt a Deák térnél megállították, az ajtókat a metróvezető előbb bezárta, a hangosbemondón megkérdezte, van-e az utasok között rendőr, majd hívták a rendőrséget. Ekkor már kinyitották a metróajtót, így a kocsiból kijutott a fenyegetőző férfi, aki ekkor a metrókocsi tetejére mászott fel.

Olvasónk szerint ekkorra több rendőr érkezett a helyszínre, és míg az egyik beszélt hozzá, a másik a hajánál fogva lerántotta a metróról. ?Közben az áramot lekapcsolták, elsötétült minden, majd valami gázt nyomtak a rendőrök, amitől könnyezett mindenki? ? fogalmazott a levélírónk. Úgy tudjuk, a fenyegetőző férfit a mentők végül a dél-pesti kórház pszichiátriai osztályára szállították.

Valóban történt szombaton az esti órákban a Deák téren, a metróban egy, a leírtakhoz hasonló eset ? közölte kérdésünkre a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. Horváth Katalin Fanni szerint a fenyegetőző férfinál valóban volt ?szúrásra alkalmas eszköz?, és ő előbb valóban a metró belső utasterében tartózkodott, majd kiugrott onnan. ?A helyi kapitányság kollégái a helyszínen elfogták a férfit, akit végül a közben riasztott mentőszolgálat szállított el a helyszínről? ? közölte. A metróban terjedő szúrós szagról a szóvivő nem tudott.

(Index)

Olvasónk nem érti, hogy a mozgólépcsőnél álló biztonsági őrök miért nem segítettek annak az idős nőnek, aki le akart jutni a metróhoz, de nem mert rálépni a lépcsőre. Hiába kért az utas segítséget, egyikőjük sem ment oda, így hát az idős utas elesett:

Tisztelt BKV-figyelő!
 
Mai nap 2001. aug. 2-án Újpest felé szerettünk volna utazni férjemmel a Corvin negyedtől. A mozgólépcsőnél feltorlódtak az utasok, mert egy idős néni szeretett volna a lépcsőn lemenni, de nem tudott, félt rálépni.

Mikor láttam mi a gond, a tömegben szóltam a biztonsági őröknek, hogy segítsenek, de nem reagáltak. Újra oda szóltam, miért nem jönnek, ?csak? volt a válasz. Majd az egyik mégis elindult, addig a néni rálépett a lépcsőre és elesett. Az idős hölgy már jajgatott, akkor ért oda végre a biztonsági őr és állította le a lépcsőt. A néni felállt, nehezen visszalépett a lépcsőről, erre az ellenőrnek mondtam, hogy mondtam talán nem ártott volna lekísérni a hölgyet, erre visszaszólt. Ahogy haladtam le a lépcsőn még sokáig hallottam keresetlen szavát, szavukat a kollegájával.

Az egyik női biztonsági őr oldalról figyelte végig az esetet, hát komolyan mintha azt várta volna, hogy, mikor esik az idős hölgy. Véleményem szerint a mozgólépcsőt nem lett volna szabad újraindítani, hanem a nénihez orvost kellett volna hívni. Lent nagyon nehezen lépett le a lépcsőről, emiatt a sor ismét feltorlódott, hátrafele kellett lépegetnünk, nehogy lelökjék.

El nem tudom mondani, hogy mennyire felháborított az esett, gondolkodtam visszamegyek, felírom a nevüket, de megmondom őszintén jobb, hogy nem mentem, nem tudom hova fajult volna szóváltás.

Nem értem, hogy miért kellett megvárni, hogy a néni elessen, lehet, hogy nincs a munkaköri leírásukba a segítség, de figyelmességet, az emberséget gondolom nem kéne előírni annak benne kéne lenni az emberbe. Ha mégis előírás kell, akkor tegyék meg.

Olvasónk barátnője nem érti, hogy a BKV miért nem tájékoztatja az utasokat a menetrendben arról, hogy az a busz, amire várnak, nem megy végig a teljes vonalon, hanem Gerázsmenetként jóval a végállomás előtt leteszi az utasokat. Nincs is annál kellenemesebb, mikor valaki felszáll, jegyet lyukaszt, majd menet közben leszállítják, mert a busz nem megy tovább.

Kedves BKV-figyelő!

Az utóbbi időben dühödtem fel annyira, hogy gondoltam mostmár veled/veletek is megosztom.

Sajnos sokadjára fordul elő. Éjszakára járok dolgozni, rendszerint a Törökbálint, Munkácsy Mihály utcai végállomásról 21:10-kor induló 272-es autóbusszal utazom be a városba. Több ízben fordult már elő, hogy sem a menetrendben, sem a busz járatszám-sávjában nem volt feltüntetve és az autóbuszvezető nem közölte azt, hogy a busz GARÁZSMENET, a Dayka Gábor utcai megállónál tovább nem közlekedik (utasokkal legalábbis).

Világos előttem, hogy a menetrendben van olyan járat (ahogy jelzik is, az "a" jelű), amely csak a Dayka Gáborig megy. Ezek azonban késő esti, majdnem éjszakai járatok. Sem a 21:10-kor Törökbálint, Munkácsy Mihály utcai végállomásról induló járatnál nincs feltüntetve ilyen, sem a mainál (2011.08.08), 10:00-kor Törökbálint, Munkácsy Mihály utcai végállomásról induló járatnál NEM VOLT FELTÜNTETVE. A menetrend sem hívja fel a figyelmet, ennek ellenére a teli busszal a Sasadi úton közölte a sofőr, hogy innen márpedig nincs tovább. A dolog szerencsére nem engem érintett, hanem barátnőmet, de ahogy én annak idején, úgy ő is elkésik ma a munkahelyéről. Nem tudom, hogy ezért vajon vállalja-e a BKV a felelősséget...

Kérlek írd le, hogy mit gondolsz erről, mert bár alaposan ellenőriztem a dolgot, nem akarok hülyét csinálni magamból, de szerintem ilyen akkor sincs.

Üdv, Gábor