Idén 10 évesek a BKV első alacsonypadlós Volvo buszai, s bizony, némelyikre ráfér már a felújítás. A BKV el is kezdte rendbe tenni a fiatalnak már nem, mondható, ugyanakkor korszerű járműveket. István leveléből kiderül, hogy ez a munka nem indokolatlan.

Vasárnap a 103-as járaton utazva szemtanúja lehettem egy esetnek. Ezt a levelet nem panasznak szánom, és a BKK-nak sem továbbítom, mert a járművezetőt nem érzem hibásnak, és nem szeretném, hogy egy ilyen eset miatt problémája adódjon ebből. Ha ez egy Ikarus buszon történt volna, kevésbé lenne érdekes és meglepő, viszont ez egy Volvo busz volt.

Fotó: Wikipedia/Hunyadym

Életszerűtlen jelenetekre, használhatatlan megoldásokra panaszkodott olvasónk a 80-as troli pótlásával kapcsolatban. Mint azt a BKK-nak elküldött levelében leírta, a trolik és a pótlóbuszok menetrendje összehangolatlan, közlekedésük kaotikus.

A 80-as trolibusz pótlásával kapcsolatban írok önöknek, a pótlás ugyanis véleményem szerint kritikán aluli színvonalon történik. A Keletitől induló 80-as pótlóbuszok 3 megálló után, a Puskás stadionnál beállnak a troli mögé, az utasok átszállnak, a troli elindul - ez lehetett a terv, vagy legalábbis a vágy, vagy talán egyik sem, csak mi szeretnénk, ha így lenne.

Fotó: Wikipedia/Maximix90

A leírtak alapján valószínűleg nem igazi ellenőr akarta megbüntetni olvasónkat a 106-oson. Erre utal az is, hogy Barbara viszonylag gyorsan és következmények nélkül kiszabadult a szorult helyzetből. Hacsak a közönséges beszólást nem tekintjük következménynek.

Augusztus 16-án, este 19:10 és 19:20 között (pontosan nem tudom) az Árpád hídtól indultam volna 106-os autóbusszal. Volt nálam érvényes jegy. Amikor elindultunk, odaállt mellém egy úriember (ez persze túlzás). Mindössze a nyakában volt egy kártya, semmi karszalag. Nem engedte, hogy kezeljem a jegyemet, azt mondta, hogy fizessek 8000 forintot.

A turisták lehúzása, illetve az arra tett kísérlet a nyári szezonban virágzik igazán, nem véletlen szaporodnak meg ilyenkor az ilyen témájú levelek. Olvasónk, Klára nemrég egy tipikusnak mondható lehúzási kísérletet hiúsított meg.

Augusztus 19-én, 20:10 körül a kisföldalatti Operánál lévő megállójában a Vörösmarty tér felé menő oldalon - amikor lementem az aluljáróba - arra lettem figyelmes, hogy egy fiatal, külföldi hölgy angolul próbál zöld ágra vergődni az ellenőrökkel, miközben kis családja tőle pár méterre várakozik. Egy-két perc után odamentem, hátha tudok segíteni.

Fotó: Wikipedia/Jcornelius

A jó ötlet nem elég, a sikerhez megfelelő kivitelezés is kell. Hiába árulnak jegyet a Dísz téren a BKK alvállalkozói, ha a turisták nem látják, esetlen nem ismerik fel őket. Olvasónk emiatt fordult a BKK-hoz; biztató választ kapott.

Hétvégeken a budavári Dísz téri buszmegállóba odaállít a BKK két embert jegyárusítási küldetéssel, mert a sofőröknél ugyan lehet jegyet venni (450 forintért), de akkor nem tud időben továbbmenni a busz. Ezeknél a sárga mellényes dolgozóknál csak 350 forint a jegy.

Fotó: BKV

Kettős a tanulsága annak a panaszlevélnek, amelyet olvasónk a BKK-nak írt. Egyrészt természetesen helytelen bárkit is leszorítani az útról, esetleg veszélyhelyzetet okozni. Ugyanakkor az is tény, hogy a Margitszigeten kijelölt futókör van a futók számára, így aki biztonságosan akar sportolni, az lehetőleg ne az úttestet válassza. Az alábbi levelet ennek fényében érdemes olvasni.

Egy sajnálatos eset miatt fordulok önökhöz, egyúttal panaszt teszek kollégájukkal szemben, méltánytalan és megalázó magatartásával kapcsolatban. Hangsúlyozni kívánom, hogy az eset egyedi, így az elbírálását is kérem akként kezelni, és nem általánosítani minden kollégájukra vonatkozóan. Az eset időpontja: 2014. augusztus 16. szombat, 10:53, a busz rendszáma: BPI-807, járatszám: 26-os, helyszín a Margitsziget.

Fotó: BKK/Facebook

Lyukas, teljesen elrozsdásodott síndarabokat fedezett fel a 37-es villamos vonalán olvasónk. Az alábbi képet és a levelet Péter küldte.

A 37-es villamossal utazok nap mint nap. Bajcsy-Zsilinszky Kórházig megyek a Blaháról. A Bajcsy-Zsilinszky Kórház megállónál pár napja két síndarab hever a vágányok között, először nem érettem, miért. Aztán várakozás közben kollégámmal megfejtettük az okát.

Rendszeresen előfordul, hogy a gyanútlan külföldiekkel másképp bánnak az ellenőrök. A helyzet akkor lesz pikáns, ha az idegennyelven beszélő utasról kiderül, hogy magyar. Ez történt most Gáborral.

Az eset augusztus 4-én történt, a 2-es metró Keleti pályaudvar megállójánál, kb. 12:50 és 13:00 között. A múltkor a csodálatos Magyarország nagy népszerűségnek örvendő közlekedési társaságát vettem igénybe azzal a tudattal, hogy ha Árpád híd M3 megállóban veszek egy vonaljegyet és a Keleti pályaudvarig megyek, akkor egy elég is lesz. (Ezt anno egy kedves dolgozó mondta, és azóta így használom.)

Az alábbi történet vélhetően mindennapos. Elgondolkodtató, hogy egy ilyen szituációt miért nem lehet parasztozás nélkül kezelni. Ez utasra és járművezetőre egyaránt vonatkozik. Olvasónk BKV-nak írt levele következik.

Levelemet azért írom Önöknek, mert egy, a BKV alkalmazásában álló villamosvezető veszélyeztette az utasok testi épségét, valamint mindezt minősíthetetlen stílussal spékelte meg. 2014. július 23-án, este 8 órakor teljes lelki nyugalommal szálltam fel az Újbuda-Központ megállóban álló 41-es villamosra. Felléptem a járműre, már szólt ugyan az ajtók zárását előrejelző hangeffektus, de még gyorsan felpattantam rá, azonban az ajtó becsukódott, és a táskám beszorult az ajtóba.

Fotó: Wikipedia

Macerás a beszerzése, az ellenőrök egy része nem ismeri - ilyen tapasztalatokat osztottak meg olvasóink a MÁK-kártyáról. A kártya elvileg ingyenes utazásra jogosít, amennyiben sikerül beszerezni. Attila írta le tapasztalatait.

19 éves vagyok, tartósan betegként magasabb összegű családi pótlékra vagyok jogosult, Ingyen utazhatok a BKK-n egy igazolvány segítségével, amit édesanyám munkahelyén keresztül a Magyar Államkincstár (MÁK) állít ki minden félévben. Ezzel csak az a probléma, hogy a féléves időtartam lejárta után nagyjából másfél-két hónap, mire kiküldik az újat, ezalatt nekem bérletet kell vennem, holott hivatalosan ingyen utazhatnék.

Bármire átszállhatunk, ha muszáj? Lehet akadálymentesebb a város? Viselkedhetnének másképp az ellenőrök? Ezekre a kérdésekre keresi a választ olvasónk, Zoli.

Régóta követem a BKV-Figyelő blogot. Azért írok most, mert felmerült bennem néhány gondolat/kérdés. Az első, hogy jelenleg is zajlik a Fehérvári úton az 1-es villamos előkészítése és emiatt át kell szállni a Hengermalom útnál a megosztva közlekedő viszonylatok között. Az ilyenkor szokásos módon kezelni kell a jegy másik végét is és lehet tovább utazni. Azt nem tudom eldönteni, hogy átszállásnál csak ugyanazt a járatot használhatom?

Fotó: BKK

Az egyelőre rendszeresen előforduló kisebb-nagyobb problémák miatt nem mindenki bízik még az új BKK-s automatákban, sokan még mindig a jegypénztárakat választják. A vásárlás azonban ott sem problémamentes. József levele következik.

Ezúton szeretnék tiltakozni a BKK eljárása ellen. Úgy látszik, különös tehetségük van arra (mint errefelé minden állami, önkormányzati monstrumnak, monopóliumnak, hivatalnak), hogy a legszebb, legelőremutatóbb reformokat is sűrűn lenullázzák néhány ügyfélellenes böszmeséggel.

A kép illusztráció (Fotó: BKK)

Baleset miatt pótlóbuszok szállították az utasokat csütörtökön egy rövid ideig a Nagyvárad tér és a Közvágóhíd között. Tamás az egyik olyan buszon utazott, amelyet hirtelen pótlásra "fogtak be" - útközben.

Reggel 8:30-kor indultunk Óbudáról egy találkozóra a barátnőmmel. Szegedre kellett leérnünk egy munkamegbeszélésre. A Harminckettesek terén találkoztunk egy másik munkatársunkkal, onnan mentünk kocsival. A 9-es busz normálisan közlekedett, egészen a Baross utca és a József körút kereszteződéséig.

Fotó: Wikipedia

Többször kilyukasztott jeggyel és egy rég lejárt miskolci bérlettel tesztelte a BKK éberségét Péter. Két hónap alatt mindössze kétszer állították meg olvasónkat - a metróban.

Míg a BKK tömjénezi az elsőajtós felszállás "sikerét", addig én magánakcióba kezdtem, s kipróbáltam, mennyit ér az, hogy feltartjuk az utasokat és a mögöttes forgalmat. Először is egy nosztalgia jeggyel szálltam fel, majd azt hatszor lyukasztottam ki a vezetők előtt hagyományos, illetve digitális géppel. A végén már teljesen rongyos lett a jegy, nem tűnt fel senkinek.

Apró kis történet Istváné, de az ilyenektől lesz szép a napunk!

Hogy ne csak mindig negatív történésekről, gondokról szóljon a világ, megosztanám pénteki élményemet. Július 25-én, pénteken délután 2 óra előtt a 34-es busszal utaztam, sok cuccal, menet közben is dolgozva. Leszálláskor nem vettem észre, hogy eltűnt a zsebemből a telefonom, de gyanakodtam, hová is tehettem.

A kép illusztráció