Tudják, hogy veszélyes, mégis nagy népszerűségnek örvend a tujázás Budapesten. Hiába történt már több baleset a metrón, villamoson szabálytalanul utazók miatt, ez sem rettenti vissza a srácokat a „játéktól”:

A Dr. Kocsis István vezette BKV egy átláthatóbb, elszámoltatható vállalat megteremtésén dolgozik. A cég 2008. szeptember 1-jével kinevezett vezérigazgatója nem a levegőbe beszélt: a szigorúbb belső ellenőrzésnek és a tisztességes BKV-alkalmazottaknak köszönhetően máris több eredménye van ennek a munkának.

Néhány napja a cég azonnal felmondott az utasokat megkárosító négy jegyellenőrnek, most pedig fennakadt a vállalat belső ellenőrzési rendszerén egy irodai dolgozó, aki fiktív nevekre jogtalanul vett fel különböző összegeket. A társaság őt is rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal távolította el. Ügyében a BKV rendőrségi feljelentést is tett.

A Budapesti Közlekedési Zrt. tanult a korábbi hibákból, ezért átláthatóbb működésre törekszik, az utasok és az adófizetők pénzével pontosan elszámol. Dr. Kocsis István, a cég vezérigazgatója ezzel kapcsolatban kijelentette: zéró toleranciát hirdet a vállalat pénzét elherdálókkal szemben, de következetesen kiáll a tisztességes alkalmazottak mellett.

2009. március 2.

BKV Zrt.

Néhány hete meghívást kaptam a Kravtex Kft. győri gyárába, ahol a Credo márkájú magyar buszokat szerelik össze. Az üzemlátogatáson elvileg csak Index fórumosok vehettek részt, de szerencsére nekem és egy ismerősömnek is találtak még helyet, így én is láthattam, hogyan is készülnek az új magyar autóbuszok. A gyárlátogatásra február 27-én került sor. Az üzembejárást a győri gyáregységben kezdtük. Itt három csoportra osztottak bennünket, és a cég vezetői vezettek minket végig előbb az összeszerelő, majd a szerviz csarnokban.

A győri egységben a mosonmagyaróvári Kühne-ből szállított vázra szerelik össze az autóbuszt. Itt szerelik be például az ablakokat, az üléseket, a motort és minden mást, ami a messziről jött vázról hiányzik. A gyár végében a nemrég érkezett vázak voltak. Innen haladtunk a gyár eleje, és az szervizegység felé. Láthattuk a motor szerelését, ülések és a padló elhelyezését, valamint az ablakok behelyezését is. Utóbbi azért volt érdekes, mert az ablakot nem mindenki teheti be a buszba. Nagy hozzáértés kell hozzá, hisz a Credo buszok ablakainál kívül nincs takarólemez, a ragasztásnak tökéletesnek kell lenni.

A szervezők rendesek voltak, hagytak időt mindenkinek még a továbbindulás előtt, hogy bóklásszon egy kicsit, végignézze a gyárat, nem kellett a csoporttal tartani. Bóklászás közben elszaladt az idő, indulni kellett, várt a busz, indultunk tovább. (folytatás a cégtörténet alatt).

Cégtörténet:

A Kravtex 1992-ben alakult. Fő tevékenysége kezdetben Ikarus autóbuszok, Rába motorok és futóművek valamint ezek alkatrészeinek exportja volt. Győrött gyártelepet vásároltak ’94-ben és forgalomból kivont Ikarus autóbuszok felújításába kezdtek. 1994 és 2002 között több mint 700 db teljesen felújított Ikarus autóbuszt szállítottak Oroszországba. ’97-ben a mosonmagyaróvári Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Rt. MRP szervezetétől és a mosonmagyaróvári önkormányzattól többségi részvény-csomagot vásároltak. Ma már 99,9 százalékban tulajdonosai a Kühne Rt-nek. Ettől az időponttól egy gépipari cégcsoport jött létre. 1999 elején a cseh SOR Libchavy cégtől megvásárolt gyártási licenc alapján 9,5 méteres autóbuszok gyártottak. A konstrukciót a magyar jármű háttéripar termékeire alapozva jelentősen átdolgozták és CREDO márkanéven bevezették a hazai piacon. A buszok vázszerkezetének gyártása a KÜHNE Rt-ben, míg a készre szerelésük és kikészítésük a győri gyárunkban történik. 2004 hozott igazi áttörést autóbuszok elterjedésében, miután közbeszerzési tenderen kemény küzdelem után 65 db elővárosi autóbusz gyártására és szállítására kaptak lehetőséget a 24 Volán vállalat számára. Győrben új üzemcsarnokot, diagnosztikai sort és irodaépületet adtak át. 2005 folyamán a 9,5 és 11 m-es városi, elővárosi és távolsági típusokból álló buszcsalád 12 m-esekkel és 18 m-es csuklós autóbusszal is bővült. 2006-ban összesen 175 db autóbuszt értékesítettek, döntően a hazai Volán társaságok részére. Az eladott mennyiség többségét a 12 m-es elővárosi autóbuszok, a CREDO EC 12 típus tette ki, amely a rendkívül kedvező üzemanyag-fogyasztásnak, a magas műszaki színvonalnak, a sokoldalú kihasználhatóságnak és az alacsony pótalkatrész áraknak köszönhetően kategóriájának legkedveltebb típusává vált. 2007-ben a már elterjedt típusok mellett tovább folyt a hamar népszerűvé vált alacsonypadlós 12 m-es városi szóló és szintén alacsonypadlós 18 m-es városi csuklós autóbusz fejlesztés. 2008 januárjában átadásra kerül a Kühne Rt. területén felépített 10600 m2 alapterületű autóbuszgyártó csarnok, amelyben többek között új, 6 állásos korszerű festőüzem is helyet kap. Ekkor kerül átadásra a cégcsoport által gyártott 500. autóbusz.

A győri egységből stílusosan egy előző nap elkészült busszal vittek át minket a mosonmagyaróvári üzembe, így aki még nem utazott Credo busszal, az is megismerkedhetett vele.

Óváron a buszváz és a különböző mezőgazdasági gépek építésével ismerkedhettünk meg. Végigvezettek minket szinte az összes csarnokon, ahol a fémmunkálás számos módját megismerhettük. (Hajlítást, a sajtolást, és a legmodernebb lézervágókat is.) Az egység ezt követően megmutatták az újonnan átadott csarnokot is, ahol csakis kizárólag buszok vázszerkezetével foglalkoznak. A méretre vágott elemekből itt készítik el a buszok vázait, amit ugyan ebben a csarnokban a legmodernebb eszközökkel szigetelnek és festenek le, majd előkészítik a szállításra. Az üzembejárás után egy finom, háromfogásos ebédet kaptunk a gyár éttermében :)

Az ebéd után a Kühne múzeumát néztük meg, és megismerkedtünk a cég múltjával részletesebben. A múzeumban tartottunk egy megbeszélést is, ahol a látogatók kérdezhettek a cég vezetőitől. A legtöbben a cég terveivel és sikereivel kapcsolatosan tettek fel kérdéseket. A cégvezetők beszámoltak a cég sikereiről és bejelentették, hogy készülnek egy teljesen új, teljes hosszában alacsonypadlós városi szóló valamint egy ugyan ilyen, csuklós autóbusszal, amivel valószínűleg a BKV „1000 buszos” tenderen indulnak majd. A cégvezetők szerint, ha nyernének a BKV tenderen, az 1000 darab autóbuszt akár 1 év alatt is el tudnák készíteni.

Itt került elő a magyar cégek, és a magyar termékek fontossága, hogy mennyire fontos lenne, hogy egy ekkora tenderen -ha nem is a Credo - de mindenképp magyar cég nyerjen. Egy olyan cég, aki a válság alatt is magyar munkaerőt alkalmaz. Ha magyar cég nyer a tenderen, azzal az ország csakis nyerhet, hisz a pénzét egyik zsebéből a másikba teszi át. A magyar cég ide adózik, itt fizet a dolgozói után járulékokat, ami végül az államkasszába kerül.

Minden résztvevő nevében köszönöm a nagyszerű vendéglátást, a kiváló ebédet és az ajándékokat. Köszönöm az igazgatók közvetlenségét, barátságát és a rengeteg új információt, amivel gazdagabbak lettünk. Sok sikert kívánunk a további munkájukhoz!

Ha nem látod a képeket, kattints ide!

Olvasónk arra keresni a választ, hogy a BKV ellenőrei miért nem kérnek se jegyet, se bérletet a nagyobb darab utasoktól, miközben a vékonyabb, becsületes utasokat egyfolytában szívatják? Aki évek óta bérlet és jegy nélkül utazik a kinézete miatt, az miért nem kap büntetést? Akinek 1-2 napja lejárt a bérlete, azt miért vágják meg 12 ezer forintra?

Tisztelt BKV-figyelő!

Törvénytisztelő és rendezett életet élő - így többek között a havi bérletét megvásároló és azzal szabályosan közlekedő - állampolgárként különös észrevételemet kell közölnöm Önökkel.

Munkaköröm révén a közlekedési vállalat igen sok járatát (az agglomeráció felé is) használva a BKV-ellenőrök különös viselkedésére figyeltem fel: az elmúlt egy év óta, amióta jegyellenőrzést tapasztalok a 6-os villamoson, buszokon, a környékbeli HÉV járatokon, az ellenőrök egyetlen esetben sem kérték a velünk utazó, antropológia és más külső jegyeik alapján vélelmezhetően roma utasok jegyét vagy bérletét.

Jogban járatos emberként tudom, hogy Magyarország rendelkezik az egyik legszigorúbb kisebbségvédelmi törvénnyel, illetve nyilvánvalóan olyan esetben, amikor láthatóan elesett és szegény emberrel állunk szemben, az ember jólelkűen félrenézhet. Azonban az utóbbi esetről szó sincs, jól érzékelhető az anyagi jólét a ruházkodás, ékszerezettség és a mobiltelefonok státuszt kifejező márkája alapján.

Feltételezhető, hogy az ellenőrök az esetleges konfliktusokat megelőzendő nem kívánnak kontaktusba kerülni honfitársainkkal, ám szeretném megjegyezni, hogy mindez a jogegyenlőséget sérti, és ha rám kötelező érvényű egy jogszabály (amit önkéntesen be is tartok), az minden magyarországi állampolgárra nézve is az.

Nekem 9000.- forintba kerül havonta egy budapesti bérlet, ezért sérelmesnek érzem, hogy létezik olyan társadalmi csoport, amelyik jogon kívül eső eszközökkel kívánja előnyben részesíteni magát.

Tisztelettel: Erdődy György

Olvasónk nagymamája vasárnap délután elment otthonról. Újságot ment venni, de órák múlva sem tért haza. Utasunk már a rendőrségen is bejelentette mamája eltűnését, a szomszádok a környéken keresték az elveszett hölgyet. Végül egy BKV-s találta meg, aki felhívta a családot, és segített hazajutni a mamának:

Tisztelt BKV figyelő!
 
Egy nagyon pozitív dolgot szeretnék elmesélni. És ez úton is köszönetet mondani az emberségéért annak a 96A buszsofőrnek aki  22-én 17:05-kor visszahozta a mamámat.

február 22-én szombaton fél egykor történt, hogy az édesanyám lement újságért és eltűnt, már a rendőrségre is bejelentettem. Óránként hívtam a mentőket. A szomszédok mind járták a környéket és keresték. 16:50-kor szólt a telefonom, és egy buszsofőr telefonált, hogy a Megyeri útnál felszállt egy nénike haza akar menni, most a cérnagyári végállomáson van és ezt a számot adta oda neki, hogy hívja fel. Kérdezte ott tudok e lenni az újpesti uszoda megállójában 17:05-kor. Még szép mondtam és nagyon örültem a kedvességének. Tehát vannak azért kedves rendes dolgozók is a BKV-nál.

És mielőtt bárki megróna elmondom, hogy ez volt az első elkóborlása a mamámnak azóta nem mehet felügyelet nélkül az utcára.

Antonia

A 220-as buszon hétfőn megbüntettek egy utast, amiért 270 forintos vonaljeggyel utazott. Az ellenőr szerint a jegy nem volt érvényes, azonban a BKV ügyfélszolgálatán elmondták, hogy a jegyet korlátlan ideig elfogadják, és erre fel is hívták az ellenőrök figyelmét.

Hétfő reggel a 220-as buszon az ellenőrök megbüntették az egyik utast azért, mert 270 forintos vonaljegye volt. Az utas tájékoztatása szerint azt mondta neki az ellenőr hölgy: „Nem képzeli, hogy február végén még elfogadjuk?” Ráadásul el is akarta venni a jegyet, nehogy tudja bizonyítani az ártatlanságát. Az illető egy nappal később befizette a 6 ezer forintos büntetést. A BKV ügyfélszolgálata szerint korlátlan ideig elfogadják a 270 forintos jegyet, és erre felhívták az ellenőrök figyelmét is. Azt ajánlották, hogy az illető tegyen panaszt, de persze fizesse be a büntetést, mert sokáig tarthat a kivizsgálás.

Az MNO érdeklődésére a BKV ügyfélszolgálatán elmondták, hogy valóban korlátlan ideig érvényes az ezüstcsíkkal ellátott 270 forintos jegy. A cég szerint konkrétan tudni kéne, hogy az ellenőr miért büntetett, elképzelhető, hogy sérült volt a jegy, vagy már korábban érvényesítették. (Olvasónk szerint egyik sem!)

(MNO)

Kicsi, bolyhosodik, kényelmetlen és kivasalhatatlan. Így jellemzik azok a BKV-s ismerőseim azokat az új egyenruhákat amiket a cég néhány napja kezdett el szétosztani a dolgozók között. A késve megérkezett ruhát nem minden BKV-s tudja átvenni, mert nincs a méretében, kevés van készleten, és van ami még meg sem érkezett. Mint arról már korábban beszámoltunk, teljesen feleslegesen vettek a BKV dolgozókról tavaly méretet, az új formaruhákat szabvány szerint gyártották. Makány Mártán kívül nem sokaknak tetszik tehát az új uniformis. Valószínűleg nem is ez volt a cél, hanem az, hogy valaki megint jól járjon:

Szia BKV figyelő

Van szerencsém megismertetni vele, milyen a szervezett káosz és ütemezett toprongy a BKV-nál.  Nagy hírverést kapott, hogy  új egyenruhát kapnak a sofőrök és ellenőrök. Szuper tervezőtől, szuper anyagból, stb…

Még a múlt év végén, komoly szervezkedés után a sofőrök befáradtak méretvételre, ahol keresztbe hosszába,átlósan lemérték őket, s név szerint regisztrálták. Apósom, Gipsz Jakab, 180 cm magas, kb. 100-105 kilós ember, nem a pocakos, inkább a testes típus. Ma volt szerencsém bekísérni a Cinkota garázsba, mert kiírták, hogy ezen a két napon lehet felvenni az új munkaruhát. Már a ruhajegy amin nyilvántartják, gyanús volt. Ugyanis magasságként 178 cm állt rajta, valamint M mint méret. Gondolom a 90 kilósok az S méretűek.

Tehát belépünk a raktárba és várjuk, hogy leakasztják a fogast amin szerepel az öreg neve, s ott lógnak rajta a ruhák. Ehhez képest megkérdezték, hogy 59-es méretű naci megfelel e, mert már csak olyan van. Ez kb. a hónaljig ért, tehát köszönte nem kérte. Zakó. Ja! Hát a zakó az még nincs kész. Kérdés. Ingből hányas lesz? Mondja az öreg, oda van írva. Persze az a papír már sehol nincs amire anno a levett méretet rávezették. Így kikeresték a megfelelő méretet. 45-ös. Mellény és pulóver. Anyaga  acryl. Jó meleg lesz télen. Ennél rosszabb anyagot elképzelni sem tudok. Tudjátok ebből lesz az a térdig érő, kikönyökölt, dupla hosszúságú ujjat növesztett pulóver, amiben a hobók járnak. Meg a bölcsészek:-)

Más nem volt. Az ingről. Tiszta pamut, ha lehet vasalni is, akkor még jó is lehet. Ez majd elválik. Zakó. Nincs, de nem sok jóval kecseget a nadrág sem. 55% műszál, a maradék pamut. Olyan jó vízipólós töke lesz az embernek a meló végére. Minősége. Hát. A Tescoban ilyeneket 1500-ról szoktak leárazni 1200-ra. Anyaga, kemény, sprőd s hiányzik belőle az a selyem bélés ami a combnál kellene, hogy legyen. Az öltönyösök tudják, hogy ez azért van, hogy leüléskor ne tapadjon a combhoz a nadrág. Ahol van benne belső bélés, övvonal, zsebek, az is igénytelen fehér vászon, ami szép kék lesz mivel a tisztítóban a színek majd keverednek. Zakóra kíváncsi vagyok. Az előző olyan volt, hogy karosszériások simán feltudták használni lakatoláshoz. Kicsit nehezen hajlott ugyan de lehetett formálni.

Tudom vannak igénytelen megjelenésű sofőrök is, meg akinek több a füle, mint foga, de igen jellemző a cég képviseletében jelenlévő embernek látszó alak reagálása. Kérdésre, hogy hol a méretre készült ruha, fellengzősen válaszolt. Ja, ez nem Váci utca kérem. Itt méret típusok vannak, nem személyre szabott méretek.

Bár lett volna még kérdésem, de eloldalgott, így eszmecserénk félbemaradt.

Szia: V

A jegy- és bérletgyártás kérdései, sajtóhelyreigazítási ügyek, válságkommunikáció, devizapiaci változások elemzése, a többi között ilyen jellegű tanácsokat kért cégektől a BKV tavaly szeptember 1-től, összesen több mint százmillió forintért.

Összesen 23 céggel, közöttük bétékkel, offshore cégekkel, ügyvédi irodákkal kötött tanácsadói szerződést a BKV tavaly szeptember 1. óta az Index birtokába került dokumentum szerint. A szerződések összértéke meghaladja a százmillió forintot.

A legnagyobb értékű szerződéseket egy Dandy Trading Ltd. nevű és egy Everest Capital S. A. nevű svájci székhelyű céggel kötötte a BKV. Az elsővel a devizapiaci változások hatásainak elemzésére, 78 ezer 500 euróért (jelenlegi árfolyamon mintegy 23 millió forintért), a másodikkal pedig a BKV hitelfelvételi lehetőségeinek felmérésére (a pénzügyi válság tükrében), 81 ezer 900 euróért (közel 24 millió forintért). Mindkét szerződés meghaladja a közbeszerzési értékhatárt.

Szintén nagy összegű, 14,4 millió forintos szerződés született 2008. december 1-jén a BKV és a tiszaújvárosi Fazeno Bt. között üzleti szervezés-tervezés, vezetői információs rendszer kialakítása tárgyában.

A Budapesti Műszaki Főiskola 780 ezer forintot kap a BKV-tól „formacipő szállítása tárgyú közbeszerzési eljárásban műszaki szakértői tevékenységéért”. Hogy pontosan milyen műszaki segítség kell egy formacipő vásárláshoz, azt a dokumentum nem részletezi.

Szintén szakértői segítséget adott a BKV-nak 600 ezer forintért a Mérnök és Nyomdász Kft., amely a „jegyek és bérletek és egyéb értékcikkek gyártására irányuló közbeszerzési eljárás” ügyében segédkezett.

A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. három szerződést is kötött a BKV-val szakértői tanulmányokra, összesen 1,78 millió forintért. Az egyiket a BKV irodaház kiköltöztetése, a másikat az Akácfa utcai központi épület értékbecslése, a harmadikat pedig a Stadion irodaház értékbecslése tárgyában.

A cég átszervezése kapcsán a Force Motrice Zrt. végzett elemzéseket például a BKV tőkebevonási képességéről 7 millió forintért, az Expert Kft. a holdinggá alakítással kapcsolatos feladatokra kapott 7,8 millió forintot, a BDO Forte Kft. pedig a holding struktúra üzleti modell auditjára 3,1 millió forintot.

A közlekedési cég hét különböző ügyvédi irodával kötött szerződést, például sajtóhelyreigazítási ügyekre, kft-k alapítására, okiratszerkesztésre. Két PR-céggel is szerződött a BKV: a Privy Council havi 2 millió 350 ezer forintot vehet fel 2008. szeptember 1. és 2009. február 28. között, a Noguchi & Peters pedig havi 990 ezret 2008 szeptember 15. és 2009. március 15. között.

A Privy az Indexnek email-en azt jelezte, hogy nincsen a BKV-val havi 2 millió 350 ezer forintos szerződése. A Noguchi arról tájékoztatott, hogy a megbízás mögött komoly PR és válságkommunikációs munka van, amely során a cég többször segített többek között az Indexnek is.

Két érdekes cég alapítására is fény derült: 2008. december 12-én jegyezték be a BKV Trade Kft.-t, amelynek főtevékenysége a villamosenergia-kereskedelem. A másik cég a 2007 októberében bejegyzett BKV Vagyonőr Kft., amelyet 2008. decemberben IT Pólus Közlekedéstámogató Innovatív Rendszereket Fejlesztő és Szolgáltató Kft.-vé neveztek át.

Ez utóbbiban pedig többségi tulajdont szerzett a Good Night Hungary Kft., amelynek főtevékenysége a textil-nagykereskedelem. Ellenzéki képviselők nem értik, milyen tevékenységek kapnak helyet a BKV szárnyai alatt, ezért interpellációt nyújtottak be az ügyben Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesnek.

Az Index megkereste az ügyben a BKV-t, választ későbbre ígértek.

(Index)

Tegnap délután olvasónk egy zsebessel futott össze a 47-es villamoson. Az alacsony termetű, kb. 90 kilós férfi éppen egy idős nő pénztárcáját nyúlta le, amikor az észrevette és kiabálni kezdett vele. Sajnos az utasok közül senki nem volt elég éber, így a tolvaj elmenekült, de szerencsére a hölgy pénztárcáját nem vitte magával:

Tisztelt BKV Figyelő!

Ma délután a 47 es villamoson közlekedtem, épp a nagy tömegben álltam mikor a Fehérvári úti megállóban (a csarnoknál) kicsit arrébb álltam, mert fél szememmel láttam, hogy egy néni elakar menni mögöttem. Egyszer csak a néni után egy nagyobb lökést éreztem. Ez tipikus olyan lökés volt ahogy a parasztok szokták meglökni az embert, hogy elférjenek. Utána néztem, hogy ki volt az, mire természetesen egy nagydarab embert láttam, ránéztem a kezére, roma származású volt. Több gagyi tetkó is borította az ujjait és a kézfejét. Gondoltam magamban, na, tipikus börtöntöltelék cigány, biztos a néni unokája vagy fia és segít neki a bevásárlásba. Visszapillantottam magamelé és abban a pillanatban esett le, hogy elég naivan gondolkodtam. A néni abban a pillanatban elkezdett hangosan kérdezni, hogy " Mit turkálsz a szatyromban ?! ". Természetesen erre az egész villamos felfigyelt. Egy darabig eltartott a zsebesnek mire felfogta, hogy ebből a helyzetből menekülnie kell. Gyorsan le is szállt. Szerencsére a néninek megmaradt a pénztárcája. Az akciója nem sikerült. Utána néztem a megállóban. KB 155-160 cm magas 80-90 kiló körüli roma származású, kézfején több tetoválással rendelkező, elég bugyuta arcú férfi, fekete susogós nadrágban, karján ugyanilyen kabát (zsebes technika), sapkában. Ajánlom mindenkinek, hogy kerülje el a 47,18,41 es villamos Fehérvári úti megállójánál ezt a férfit.

Gondoltam, hogy jelentem az esetet a rendőrségen, de szerintem egy végbe nem ment esettel nem foglalkoznának. Gondoltam megírom.

Üdvözlettel.: Egyik olvasó

A csütörtöki bértárgyalás után sztrájkot helyezett kilátásba a BKV 11 szakszervezete, amelyek főleg a villamos- és buszközlekedésben dolgozókat képviselik, értesült az Index. A cég vezetése nem mozdult el korábbi, 3 százalékos fizetésemelési ajánlatától.

Nem vezetett eredményre a BKV és a szakszervezetek közötti csütörtöki bértárgyalás. A megbeszélés után a főként a villamos- és buszközelekdésben dolgozó munkavállalókat képviselő szakszervezetek sztrájkot helyeztek kilátásba.

Jelenleg a BKV 3 százalékos emelést kínál, a szakszervezetek jelentős része viszont 8 százalékot kér. Az egyik, főleg metrósokat tömörítő szervezet hajlandó lenne elfogadni a 7,5 százalékot is.

Tizenegy szakszervezet alakította meg a sztrájkbizottságot, mondta az Indexnek Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője. Ezek a szervezetek a BKV munkavállalóinak több mint 50 százalékát képviselik, tette hozzá. Innentől kezdve kétórás figyelmeztető sztrájk bármikor lehet, de ennek részletreiről Nemes Gábor egyelőre nem kívánt nyilatkozni

(Index)

Hétfőn igen nagy volt a fejetlenség a piros metró vonalán. Egy kóbor kutya került eddig ismeretlen körülmények között a metró üzemi területére, aki miatt a vonatok a Pillangó utcánál csak lassan tudtak haladni. Az egyik szerelvény meg is állt, és több percet várakozott. Több utas az életét is kockáztatva a kutya segítségére sietett, de a BKV-sok kitessékelték őket, nehogy valami bajuk legyen. Szerencsére az egyik metróban egy önkéntes kutyamentő is utazott, akinek köszönhetően a kutyus megmenekült. Részletes beszámoló állatmentő barátunk levelében:

Még teljesen gyanútlanul szálltam föl az Örs vezér téren a metróra. Sejtésem sem volt, hogy amint bezáródnak az ajtók, kezdetét veszi majd aznapi 1,5 órás BKV-s „kalandom”.

Metrónk a Pillangó utcáig jutott el és ott hosszú percekig állt. Az első kocsiban utazván láthattam, hogy a vezető kiszáll, csóválja a fejét és áll teljesen tehetetlenül a peronon. Ekkor meghallottam a nyüszítést. Állatszerető ember lévén (2 éve vagyok a Lelenc Kutyamentő Egyesület önkéntese) rögtön kirohantam megnézni, hogy hol a kutya és hogy miért nyüszít.

A kutya a sín és a vasbeton kerítés közötti füves részen feküdt, körülötte három fiatal, akik próbálták különböző módszerekkel kivarázsolni az életveszélyből a kutyát, úgy hogy a magasfeszültség miatt ők is ugyanolyan veszélyben voltak. Mondanom sem kell, biztonságiak, technikusok sehol, a metró vezetője visszaszállt és elhúzott úgy, hogy a 3 diák és a kutya a sínek mellett voltak.

Ekkor jött egy hölgy, aki kihívta a kutyán segíteni akarókat az életveszélyes helyről és magyarázott valamit a biztonságiakról, akik mindjárt jönnek és kiszedik az ebet. (Közben én is lekerültem valahogy a peronról a füves részre.)  Állandó telefonos kapcsolat volt az Egyesület vezetője és köztem, hogy tanácsot és segítséget kérjek a mentéshez.

Mikor kimásztunk a kutya mellől, ő úgy gondolta, hogy megnézi nem jobb-e síneken rohangálni, csak hosszas tyutyuli-mutyulizások árán tudtuk visszaimádkozni a „biztonságos” füves területre, de kihúzni nem tudtuk, mert egy bepánikolt 25-30 kilós kutyát nem könnyű mellmagasságig, azaz a peron magasságáig feltornászni. Amellett nem tudtuk sérült-e és ha fájdalmat okozunk neki, nem harap-e belénk, aminek elég beláthatatlan következményei is lehettek volna: nem lehetett tudni, ki hova esne ijedtében…

Cirka fél óra után befutottak a biztonságiak és egy technikus, akik természetesen nem tehettek semmit felsőbb utasítás nélkül, közben „kedves” utasok hada ordított velünk, hogy mégis mit képzelünk mi, hogy egy kutya miatt lelassítjuk a közlekedést (a metró továbbra is járt, csak óvatosabban és lassabban állt ki és be a megállóba. Egy alkoholista kinézetű és cseppet ittas honfitársamtól kaptam a legszebb szavakat, amit félretéve neveltetésemet nem átallottam viszonozni pár decibellel hangosabban.
 

További képekért kattints a képre!

Imádkoztunk, vártuk a Keletiből (vagy Timbuktuból?) érkező  hozzáértő személyt – aki jelenlétében majdan lekapcsolódhat a magasfeszültség –, folyamatos telefonos kapcsolatban álltam az Egyesület vezetőjével, akinek másik fülén egy másik telefon, és próbált valami előrelépést kicsikarni a BKV-s illetékesektől.  A kutya közben maradt a partvonalon, feküdt a hóban és halálra volt rémülve.

És láss csodát, 45 perc idegrángás és odafagyás után megérkezett a hozzáértő személy. Na de még nem lehetett áramtalanítani, vagy 10 percet szteppeltünk, mire megjött a felsőbb utasítás és megtörtént a csoda.

No, itt akadt némi fennforgás, ugyanis a BKV dolgozói parancsba kapták, hogy ők a kutyához nem nyúlhatnak, az „állatvédő” majd lemegy és ő felhozza az állatot. Igen ám, de az „állatvédő”, azaz szerény személyem vasággyal, kapukulccsal együtt nincs több mint 55 kg, és ugye mellmagasságig kellett volna egy rémült, esetleg sokkos kutyát feltornásznom.

Szerencsémre a 4 civil segítő között, – akik rajtam kívül végig a kutyával voltak (sőt ők találták meg és próbálták kiszedni a történet elejétől fogva) – volt két fiú is. Egyikük lement és felhozta a kutyát, mi pedig a peronon próbáltunk pórázt és szájkosarat tenni, majd így kivezetni az állomás területéről, a póráztól ideglelést kapott kutyát. A jelenlévő BKV-s dolgozók próbáltak segíteni valahogy, de így is szép kör volt a hisztis, nyelvét elharapott kutyát kivezetni.

Azt hittük, hogy innen már minden rendben, mert úton is volt a segítség a hivatásos állatbefogó személyében, aki a kutyát kivizsgálásra vitte volna a kisállatkórházba. Az eb a körülményekhez képest nyugodt volt és ülve várta sorsának további alakulását. Csakhogy egyszer csak gondolt egyet és mindenképpen át akart menni az úttesten. Természetesen mi nem preferáltuk az ötletet, ezért nem engedtük, de elrágta a pórázt, miközben vadul rángatta magát. A bichon méretű kutyák féken tartására készült póráz természetesen feladta és rohanhattunk a kutya után, aki már a Pillangó utcai lakóparkban járt.

Végül is az a fiú kapta el, aki kiemelte a peronra, mire utolértük őket, a kutya a hasát vakartatta és hátazott a hóban. Ezen áldásos állapot fenntartása volt a cél a befogó megérkezéséig. Szerencsére hamar megérkezett a segítség, innen már csak egy „vicces” esemény történt: mikor a befogó francia botos – amúgy teljesen bevett és biztonságos -  megoldással pakolta be a pórázra is hisztis kutyát az autóba, egy idősebb úr odajött és elkezdett szidni minket, hogy mi állatkínzók, hát nem látjuk hogy fáj a kutyának?! Picurkát zokon vettem a számonkérést.

Köszönöm a segítséget, annak a négy embernek, akiknek a kutya az életét köszönheti, akik nem hagyták magára és küzdöttek érte, akármennyi ellenállásba is ütköztek.

Köszönöm annak az öt BKV dolgozónak a segítséget, akik szintén mindent megtettek, ami adott körülmények között lehetséges volt.

Köszönöm Vass Zoltán állatmentőnek a gyors reagálást, szakszerű befogást és szállítást.

Valamint nagyon köszönöm Tenner Annának, a Lelenc Kutyamentő Egyesület vezetőjének, a telefonos segítséget, intézkedést és azt, hogy végig tartotta bennem a lelket, bennem, a lelkes, de befogásban tapasztalatlan önkéntesben. 

Metro (ez lett az eb neve) jelenleg a Dr. Juhász Tamás Állatkórházban pihen, lábadozik apró lábsérüléséből és várja az ivartalanítást. Innen panzióba kerül a Lelenc KME többi kutyája mellé.

Ilyen, a képeken látható használt buszokat venne a BKV, összesen 640 millió forintért. A Van Hool buszai darabonként 20 millió forintba kerülnek, és eddig 300 ezer kilométert futottak. A BKV mellőzné a versenyeztetést, ugyanis a határidő szűkös. A BKV szerint ezek a buszok jóval olcsóbbak, mint a hasonló futásteljesítményű Volvo vagy Mercedes buszok. A közlekedési vállalat szerint a belga ajánlat azért is különösen kedvező, mert a vételár az alkatrész-utánpótlást, a sofőrök és a karbantartók betanítását is tartalmazza, holott ezeket a szolgáltatásokat általában csak új buszok vásárlásakor nyújtják.

A BKV-figyelőt nem csak az utasok, a BKV dolgozók is nagyon jól ismerik. Erre bizonyíték olvasónk levele is, aki buszvezető a BKV-nál. Néhány napja a 7-es buszon vezetett, ahol majdnem elütött egy babakocsival közlekedő anyukát, aki a piros jelzés ellenére kilépett elé a zebránál. Nem elég, hogy az anyuka szabálytalankodott, még rendőrt is akart hívni. Részletek alant:

Tisztelt BKV-figyelő!

Kollégám mutatta az oldalukat még régebben. Eddig csak mint olvasó voltam jelen, nem írtam hozzászólást és levelet sem küldtem Önöknek. Buszvezető vagyok a szeretett cégnél, amiről az oldal cikkei is szólnak. A kelenföldi garázsnál vagyok és a 7-es vonalon vezetek. Ezzel kapcsoltban írok most:

Tárgyhó 18-án a fenti vonalon dolgoztam. Épp lement a délelőtti csúcs, amikor Albertfalváról mentem vissza a Bosnyák felé. A Keletinél lévő megállóból álltam ki, haladtam a zebra felé. Tömve volt a busz eleje, az utasok beálltak az ajtóba, nem igazán láttam ki jobbra, csak a tükrökből tájékozódtam. Mentem a zebra felé, pont akkor váltott zöldre a lámpa, nem is lassítottam, 30-cal haladtam, amikor a buszom előtt megjelent egy babakocsi, egy anyuka, aki előzőleg a buszról szállt le. Nem voltak tőlem, talán csak 5-10 méterre, ezért rátapostam a fékre. Utasok estek-keltek a buszon, nem győztem bocsánatot kérni és magyarázkodni. Kinyitottam az ajtót, kiszálltam a fülkéből és leüvöltöttem a nő fejét, aki még rendőrt akart hívni, mert „majdnem meggyilkoltam a gyerekét”. Felvilágosítottam, hogy piros (tiltó) jelzés ellenére hajtott a zebrára, kitolta a buszom elé a kocsiját a gyerekével. Néhány utas le is szállt a buszról és kiállt mellettem, felvilágosították az anyát, hogy tényleg szabálytalan volt, nyugodjon le, mert ők hívnak rendőrt. Itt is megköszönöm nekik a segítséget.

Szerencsére az éberségemnek nem történt baleset, az utasok közül sem sérült meg senki, nem is engem szidtak, hanem az anyát. Persze ha nem figyelek, átmegyek rajtuk, engem büntetnek meg, hiába haladtam teljesen szabályosan, lassan.

ZL

Élnek Budapesten olyan emberek, akiknek soha semmi nem jó. Ha késik a villamos, és tájékoztatják az utasokat, akkor az zavarja őket, panaszt tesznek. (Ha nem tájékoztatnak a késésről, azért panaszkodnak). Ezért nem használhatja a BKV a megállókba rakott hangosbemondókat sem este 8 után, mert az zavarja a pihenő embereket.  Vajon a BKV-nak az utas a fontosabb, vagy a hisztiző pesti?

Tisztelt BKV figyelő!

Egy hosszú egyetemi nap után 2009. február 18-án este 20.10 körül érkeztem a 3-as villamos Ecseri úti megállójába, ahonnan az Örs Vezér Tér irányába szoktam hazamenni. Ilyenkor általában 10-13 percenként közlekednek a villamosok. Húsz perc várakozás után a villamos még mindig sehol, a megállóban már kb. 30-40 ember vár, a Gubacsi út irányába azonban elment már a negyedik villamos is. A 25. perc után már nem bírtam tovább türelemmel várni, felhívtam a BKV ügyfélszolgálatát, ahol az ügyintéző készségesen felvilágosított, hogy műszaki hiba történt, a pótlás folyamatban van. Megkérdeztem, hogy miért nem használták az utasok tájékoztatására a hangosbemondót.

A válasz: este 8 után nem használják, nehogy lakossági bejelentés érkezzen a nyugalom megzavarásáról. Azt hiszem ezt a kifejezést használták. Pedig nem kellett volna mást tenni, mint 15-20 másodpercben elmondani a következőket:

"Tisztelt utasaink, műszaki hiba miatt nem jár a villamos, a pótlás folyamatban..."

Ez az utasbarát  BKV.

Pozandr

Délután folytatódtak a tárgyalások az érdekképviseletekkel a 2009-es bérmegállapodás ügyében. A Munkáltató ismét újabb ajánlattal állt elő, a szakszervezeti oldal azonban egyöntetűen elutasította a javaslatot, és továbbra is kitartott a 8%-os emelés mellett.

A kiinduló 2,3%-os ajánlatról a múlt hét második felében előrelépést jelentett a 2,8%-os emelési javaslat. A menedzsment a mai napon módosított a pénteken átnyújtott megállapodás tervezeten – a bérfejlesztésre vonatkozó részekre helyezve a hangsúlyt – és további közeledésként 3%-os ajánlatot tett a bérnövekedés mértékére. A szakszervezeti oldal ezt az ajánlatot  elutasította és a mai tárgyalási napon is - ahogyan az eddigiek során mindvégig -  mereven kitartott a jelenlegi gazdasági környezetben túlzott és elfogadhatatlannak mondható 8%-os követelésnél.

Az egyeztetések csütörtökön folytatódnak. A BKV Zrt. a jelenlegi recessziós gazdasági környezetben is mindent megtesz a tárgyalások sikeres és a munkavállalók érdekeit is szem előtt tartó lezárása érdekében: a 2,3%-os kiinduló ajánlatát a jelenlegi 3%-os ajánlattal már közel 1%-kal emelte.

BKV Zrt.
2009. február 23.