Egy buszvezetővel beszéltem a minap a takarításról és a kollégái munkához való hozzáállásához. A beszélgetés előtt előkerült a járművek állapota is, és a rongálás. Arra kerestem választ, hogy a járművezetők egy részét miért nem érdekli, ha éppen mögötte bontják a buszt, és miért vonják meg a vállukat, ha az utas szól nekik az esetről. A válasz az volt, hogy valószínűleg azért nem foglakoznak az utastérrel, mert nincs meg bennük az érzés, hogy övék lenne a busz. Vannak olyan vezetők, akik a fülkét sem takarítják ki maguk után, ha nem ülnek vissza a buszba. Régen más volt. Minden buszhoz tartozott 1 vagy 2 sofőr, akik mindig ugyan abba a buszba ültek. Kicsit úgy érezték, hogy az a busz az övék, ezért vigyáztak is rá. Jó lenne ezt a rendszert visszaállítani.

De nem csak a vezetők, az utasok sem vigyáznak a rendre. Szombaton este a 173E vonalán közlekedő egyik Ikarust firkálták fiatalok. Csak egy utas mert nekik szólni, az utasok, és a buszvezető is tűrte a rongálást. Többit leírja az utas:

Kedves BKV Figyelő!

A mai napon (2009. június 6. szombat) este a Ferenciek tere és a Keleti pályaudvar között a 173E járatot vettem igénybe. (frsz. BPO-422, az eset 22:05 körül történt).

A Blaha Lujza téri megállóhelyen egy 6-10 fős "baráti társaság" szállt fel az amúgyis zsúfolt több külföldi turistával közlekedő járatra. Indulás után előkerültek a tollak, majd 4 fiatal elkezdte firkálni a 3-as ajtó ablakait, a csukló környékét valamint az elválasztó üveglapot. Nagyobb hangerővel a 4es ajtótól kiabáltunk rájuk, hogy reméljük hoztak hígítót is, hogy lemossák utána, természetesen eredménytelenül.
 

Ezek után próbáltam az esetről a csatolt fényképet készíteni, ami sajnos a zsúfolt buszon a Rákóczi úton nem igazán sikerült. Erre az egyik fiatal , "Faszopó köcsög fényképez minket" felkiáltással szólt a társaira, akik ezek után abba hagyták a "kihelyezett rajzórát." Ezek után ők is elkezdtek hátrakiabálni, hogy eltörik a gépet, meghalok stb. A Keletinél leszállás után a járdán előre siettem a járművezetőhöz tájékoztatni az esetről, aki az egészre vállat vont, majd továbbhaladt, a járatán továbbra is a rongálókkal. Az utazóközönség közül természetesen senki nem szólt közbe, még a közvetlen közelükben utazók sem, csak néhányan dörmögtek rájuk valamit.

Megszokott dolog, hogy nap mint nap ilyen járművekkel kénytelen az ember utazni, de az ilyen jellegű hozzáállás korántsem nevezhető szolgáltatás központúnak. A fizető utas (éves bérlettel rendelkezem) ne várjon mást, a nem fizetőnek meg minden szabad, a külföldiek pedig megismerhették Budapest Magyarország arcát.

Üdvözlettel: M41-2330

A BKV szóvivője pár napja a TV2-n azzal indokolta az utastájékoztató hangok cseréjét, hogy a cég kommunikációján változtatni szeretne. Úgy néz ki ez csak üres duma volt, mert a kommunikáció semmit sem változott. A paraméterkönyv változásairól sem tudtak meg semmit az utasok, csak valamikor pénteken (tehát kevesebb, mint egy nappal előbb).

Kedves BKV-figyelő!

Több olyan BKV járat menetrendje és közlekedése megváltozott tegnap, amivel rendszeresen utazom. A változás előtti napokon ellátogattam a BKV weboldalára de semmi információt nem találtam a változásokról. Azt persze megtudtam, hogy népszerűszínészek mondják több vonalon a megállók neveit, és színházjegyet is nyerhetek. De ettől nem lettem okosabb. És egyébként is, ez kit érdekel ilyenkor? A változás előtti nap tettek fel valamit a változásokról, ami szerintem kicsit késő. 3-4 nap lenne a minimum.

Körülbelül 1 hete a TV2 híradójában nyilatkozott a szóvivő (nem a mindenen vigyorgó csaj, a férfi) és azt mondta, hogy ezzel az új bemondással kívánják személyesebbé tenni a cég és az utas közötti kommunikációt. Hát bssza meg! már elnézést. De ettől mitől lenne személyesebb a cég kommunikációja? Nem úgy kellene kezdeni, hogy a fontos változásokról idejében tájékoztatjuk a hülye utast?

Egyedül a BKV-figyelő és a Veke weblapján találtam valami információt a változásokról, de azokat is már hetekkel ezelőtt. Tudom, hogy azok nem végleges adatok voltak, de ezt a BKV miért nem tudta közzé tenni? Kiírhatták volna, hogy „Ez várható” és kész...

Köszöntem!

Miskolcon jól működik az első ajtós rendszer. Az MVK Zrt. járataira már időtlen idők óta csak az első ajtónál lehet felszállni. Az utasok többsége ezt felfogta, és nem is próbálkozik a többi ajtónál, mert tudják, hogy teljesen felesleges. A Budapesten is bevezetett rendszertől is ugyan ezt várjuk. Hogy ha lekerülnek az őrök (vagy csak 1 marad fent buszonként) akkor se lógjanak fel a hátsó ajtókon a bliccelők és a hajléktalanok.

Persze Miskolcon is van, hogy jegy és bérlet nélküli utasok megpróbálnak fellógni. Tegnap a 35-ös buszra szállt fel a hátsó ajtónál egy „kiscsalád”, összesen 8-an voltak. Egyiknek sem volt érvényes jegye vagy bérlete, ezért a buszvezető felszólította őket, hogy szálljanak le. Nem tették, ezért a busz félreállt, a buszvezető pedig hátra sétált. Többit ti is megnézhetitek ezen a videón:

Nem indul a videó? Kattints ide!

Igen, jól látjátok. A csoport előbb egy kicsit ellenkezett, kérték a buszvezetőt, hogy ne szállítsa le őket, de belátták, hogy semmi értelme. Szó nélkül leszálltak. Vajon a hozzáálláson múlik minden? A buszvezető határozottan ment hátra, ezért szálltak le a bliccelők –szinte- ellenkezés nélkül?

Tisztelt BKV Figyelő, Tisztelt olvasók!
 
Az alábbi videót a mai nap (06. 05.) rögzítettem az MVK Zrt. 35-ös járatán. A sofőr (miután hiába szólt az első ajtós rendszernél) egy társaságnak, hogy nem szállhatnak fel a hátsó ajtón, azok mégis felszálltak. Miután felszálltak az utasok, a sofőr megkérte a társaságot mikrofonon keresztül, hogy szálljanak le. A sötét bőrűek erre rá sem hederítettek, a sofőr elindult a busszal, de a megálló után közvetlen (hogy a forgalmat ne akadályozza) megállt, és kiszállt a fülkéből. A további eseményeket a videón rögzítettem.

Graffitizés, tagelés, törés-zúzás, ülésszaggatás. Sosem értettem, hogy a velem egyidős fiatalokat (vagy fiatalabbakat) miért hozza lázba a rongálás. Mi ezekben az öröm? Sosem fogom megérteni, de azt sem, hogy az ilyen kis mocskok miért ússzák meg mindig a büntetést?

Kedves BKV Figyelő!

Az ülésszaggatás reneszánsza is lehetne annak a címe, amit ma láttam, illetve fotóztam.
 
Az Örs vezér teréről kb. 7.40-kor induló 244-es IK 280-as csuklós buszon a következőre lettem figyelmes, mikor leültem a busz hátsó részében a 3-as és 4-es ajtók között, a szimpla üléssoron: mintha lejtene vagy törött lenne az ülés… Mikor alaposan szemügyre vettem, hova ültem le, láttam, hogy az ülés fel van hasítva, a szivacsnak mintegy fele hiányzik. „Természetesen” tag is volt a buszon (ablakon karc is), meg az előző ülés háttámlája is ki volt szaggatva, ahogy a képeken is látszik. (Mobiltelefonnal készült képek, de a lényeg kivehető.)

 

Így blogon keresztül is szeretném megkérdezni a „kedves” rongálóktól, hogy miért kell tönkretenni azt, ami (még) megvan, és hogy gondolják azt, hogy amiért más lassan 9400Ft-ot fizet, azt önkényesen megrongálják?

Legszívesebben mindkét kezüket egyszerre törném el, de kezdetnek az is megtenné, ha valaki rájuk szólna vagy előre menne a sofőrhöz, tudatni vele a rongálást, még hatékonyabb esetben pedig a plafonon található vészcsengőt is működésbe lehetne hozni. Rendben van, ha valaki a színvonallal elégedetlen, de ne züllessze tovább, és ne sz.rjon bele abba, amiből más vagy akár ő maga „eszik”!

Leszálláskor „természetesen” gázolajszagot is éreztem, bár a csuklót egyáltalán nem láttam repedtnek (de lehet, hogy legalul ,ahol utasszemnek láthatatlan, az volt.) Forgalmi rendszám: BPO-028.

Üdvözlettel: bandeenator

Unod a szürke laptopod? Dobd fel egy színes dizájnt, gyönyörű tájképet vagy akár egy saját fotódat ábrázoló skinnel, akár teljesen ingyen. Nem kell mást tenned, mint észrevételt küldeni 2009. június 5. és július 9. között a „figyelő” blogoknak (BKV-figyelő, MÁV-figyelő) a bkvfigyelo@gmail.com címre. Ha észrevételed a blogon (vagy az Index Budapest rovatában) megjelenik akkor részt veszel egy sorsoláson. Kéthetente nyerhetsz egy notebook skint, melyet a SkinZone ajánlott fel. Ha nincs notebookod akkor sincs baj, mert a BKV-figyelős nyereményedet mobiltelefonod, iPodod vagy játékkonzolod lefóliázására is beválthatod, felár nélkül.

Hogy mi a skin? Vinylből készült, speciálisan laminált öntapadó fólia, amely könnyen felhelyezhető, később bármikor nyom nélkül eltávolítható. Ráadásul nemcsak a számítógépedet, hanem az iPododat, iPhone-odat vagy más típusú mobilodat, sőt játékkonzolodat is egyedivé varázsolhatod. Válogass kedvedre a sokszáz képet tartalmazó online galériából, kattints ide!

Küldj észrevételt, és nyerj!

Több 10 milliós végkielégítés, kétes szerződések, milliárdos tanácsadások többnyire feleslegesen fizetett biztonsági őrök. Ezekre valahogy mindig van pénz, de amikor a karbantartás és a takarítás előkerül, akkor valahogy sosincs pénz. Csak a sírás és a bliccelőkre való mutogatás megy. Vajon miért? Olvasónk erre keresi a választ:

Tisztelt BKV-figyelő!

3-4 hete a 4-es és a 6-os villamosok végállomásaira szeretett tömegközlekedési társaságunk visszahelyezte a biztonsági őröket. Végállomásonként 16 őr van, és ellenőrök a villamosokon (20-nál is többen) akik szintén a bliccelőket szűrik ki. Olvastam, hogy a BKV ezeket az ellenőröket és biztonsági őröket átcsoportosította, így nem kerül többe az ellenőrzés. De ezt az átcsoportosítást én nem értem. Ezek az őrök nem hiányoznak sehonnan? Akkor eddig miért fizettük őket?

Teljesen véletlenül ismerem a Combino villamosokat műszakilag, és tudom, hogy az első és az utolsó ajtajuk külön is nyitható. Nem értem, hogy a BKV miért tesz minden végállomásra ennyi őrt, amikor villamosonként 2 i elég lenne. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy ezen a 2 ajtón is fel tudnának szállni az utasok. Vagy gondolkodni már luxus? Érdekes, hogy ilyenekre (feleslegesen fizetett őrök, tanácsadói szerződések stb.) mindig van pénz, csak arra nem, amire kellene. Vajon miért? Nem hiszem, hogy a léhűtőket az adófizetők pénzén kellene eltartani. Meggyőződésem, ha a BKV nem szórná feleslegesen a pénzt ilyenekre, akkor takarításra és karbantartásra is maradna pénz, az utasok sokkal elégedettebbek lennének.

Egy volt BKV-s

Olvasónk már egész Európát bejárta, és minden nagyvárosban tömegközlekedett. A tapasztalata az, hogy az átlagfizetés mindenhol több, mint nálunk, a tömegközlekedés pedig mindenhol olcsóbb. Részleteket leírja ő a levelében.

Kedves BKV figyelő,

Egy hete jártam Athénban egy kongresszuson. Szponzoráltak, mert saját keresetemből aligha tudok eljutni oda. Próbáltam minél takarékosabban eltölteni azt a pár napot (kevés városnézés). Ma már a kongresszus szervezőkön és szponzorokon is érződik a válság: egy meghívott vacsorán sem vehettem részt.

Azért törvénytisztelő turistaként rögtön váltottam egy hetijegyet, mely 10 euróba került. Amikor külföldön járok, mindig próbálom hasonlítani az árakat. Hát haza érkezve azt kellett tapasztalnom, hogy Budapesten többe került volna egy kongresszus, mint az Akropolisz lábánál. Valahogy akárhová utazom kongresszusra Európában (Barcelona, Bécs) a tömegközlekedés sehol sem mutatkozik drágábbnak. Pláne, ha a fizetések értékét is belekalkulálom. Valóban fele a görögök átlagkeresete a budapestiekének? Erősen kétlem.

Miért kerül egy három tagú családnak egy kisebb vagyonba a havi utazás? Lassan tényleg érdemesebb lesz kocsit fenntartani. Vagy a dugók növelése a cél? Kérem javasolják a BKV vezetőinek, hogy tájékozódjanak az európai tömegközlekedés árairól és utána a következtetéseket levonva döntsenek tarifacsökkentés mellett - áremelés helyett. Ellenkező esetben csak azt érik el, hogy egyre kevesebb fizető utas fogja használni a vállalat szolgáltatását.

Üdvözlettel:
Még fizetőképes állapotban lévő BKV utas

Bár még nem tudni, hogy ugyan arról a buszvezetőről van-e szó, az már biztos, hogy a 276E autóbusz vonalán valamelyik buszvezető azzal szórakozik, hogy a leszálló utasoknak nem nyit ajtót, vagy mint utasunk most írja, megállás nélkül elhajt a buszmegálló mellett. Ennyire figyelmetlen a buszvezető, vagy ezt direkt csinálja?

Tisztelt BKV!
Tisztelt BKV Figyelő blog!

Rövid időn belül ez már a második alkalom, hogy bejelentést kell tennem egyik buszsofőrjük miatt. A mai napon (2009.06.03) 21.45 körül a 276E jelzésű autóbusz a IV. utcai megállóban hagyott két utast, akik egyértelműen jelezték felszállási szándékukat. Mivel a busz megállás nélkül tövább robogott így csak az azt követő 276E jelzésű autóbusz rendszámát sikerült feljegyezni, ami BPO-324 és 21.55-kor ért az említett megállóba.

Hihetetlen, hogy ezen a vonalon rövid időn belül ez volt a második eset, amelyben a busz nem állt meg; egyikben a leszálló utast nem rakta le, amit akár a személyes szabadság korlátozása képpen is fel lehet fogni, a másikban pedig a felszállni kívánó utasokat hagyták figyelmen kívül(megjegyzem ha kollegáról van szó akkor úton-útfélen létesítenek 'ideiglenes megállóhelyet' az autóbuszvezetők).

Továbbá jelezném, hogy a korábbi észrevételemmel/élményemmel kapcsolatban a mai napig nem kaptam állásfoglalást a BKV részéről.

Fizető utasuk
Rendszeres olvasójuk

Czirják András

Bár a BKV vezérigazgatója korábban azt nyilatkozta, hogy nem fizet végkielégítést a kirúgott tanácsadóknak, a Népszava információi szerint Futó Sándor főtanácsos most mégis 36 millió forint végkielégítéssel távozik a cégtől. A másik áprilisban kirúgott főtanácsadó, Molnár László a Népszava információi szerint végkielégítés nélkül távozott.

Jövő hétfőtől szűnik meg a BKV főtanácsosának munkaviszonya, Futó Sándor a neki járó végkielégítés felével, 36 millió forinttal távozik a cégtől - tudta meg a Népszava. Futó a lap kérdésére megerősítette távozását, de a megegyezés részleteiről nem kívánt nyilatkozni, ahogy a BKV sem.

Futó, illetve Molnár László vezérigazgatói főtanácsadó munkaviszonyának felbontását Kocsis István vezérigazgató kezdeményezte április elején. A két státus megszüntetését hivatalosan a spórolással indokolták, mindketten havi bruttó 1,42 millió forintot és ennek 150 százalékát kitevő, negyedévente folyósított prémiumot kaptak. Molnár szerződését már április 15-én felbontották, de ő végkielégítést nem kapott, a lap úgy tudja, ezzel 40 millió forintról mondott le.

Még április elején a BKV a következő közleményt juttatta el az Indexhez: Kocsis István, a BKV vezérigazgatója tavaly szeptemberi hivatalba lépése óta következetesen csökkentette a vállalatnál a tanácsadási költségeket. Ennek keretében most megkezdte a szervezeti egységekhez (igazgatóságokhoz, főosztályokhoz) nem tartozó, közvetlen vezetői tanácsadói munkaszerződések számának csökkentését. E terv részeként a vezérigazgató úr megköszönte Molnár László főtanácsadónak és Futó Sándor koordinációs főtanácsosnak az eddigi munkájukat, együttműködésüket, és jelezte, hogy a jövőben nem tart igényt a tevékenységükre. A vezérigazgató úgy döntött, hogy a BKV nem fizet végkielégítést, és a tanácsadói szerződések megszüntetése tovább folytatódik.
 

Csaknem öt százalékkal többet kell majd fizetni Budapesten a közösségi közlekedésért a júliusi áfaemelés miatt; egy BKV-jegy 300 forint lesz, a havi bérlet pedig 9400 forint – döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés.

Az MSZP és az SZDSZ képviselőinek szavazataival, vita nélkül döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán a BKV-tarifák idei újabb, maximum 4,8 százalékos emeléséről. Az év eleji több mint 10 százalékos tarifaemelés után a BKV azért kezdeményezte az újabb díjemelést, hogy elkerülje azt a több százmillió forintos veszteséget, amit az áfa 5 százalékos emelése miatt elszenvednének júliustól.

A díjemelés után egy vonaljegy 300 forintba kerül majd az eddigi 290 forint helyett – ez 3,4 százalékos emelést jelent. A dolgozói bérlet 4,4 százalékkal 9400 forintra drágul. A tanulói és nyugdíjas bérlet ára 4,2 százalékkal emelkedik, s 3700 forintba kerül majd. Az emelés mértéke a családi jegynél a legmagasabb, 4,8 százalékos, így az 2200 forint lesz.

A díjemelésről szóló döntéshozatalban nem vettek részt az ellenzékiek, akik a napirend szerintük antidemokratikus megszavazását követően elhagyták az üléstermet, de a folyosón továbbra is várakoznak.

(MTI/MNO)

Az utólagos bérletbemutatás indokolatlanul drága. Annak az utasnak, aki véletlenül otthon felejti a bérletét és elkapják az ellenőrök egy diákbérlet árát kénytelen otthagyni az Akácfa utcában csak azért, mert feledékeny volt. Nem elég, hogy megvette a bérletet, még akkor is sanyargatják, amikor feledékeny.

A bérletbemutatás utólagos díját mérsékelni kellene. Úgy, hogy akinek van bérlete, de otthon hagyta, az egy 500, maximum 1000 forintos „kezelési költséget” fizet. Akinek nincs bérlete, de vesz egyet és utólag bemutatja, az 2000 forintot fizetne. Aki vállalja az utólagos bemutatást, de nem vesz bérletet és nem megy el bemutatni, az 30 napon belül 12 ezer, 30 napon túl 24 ezer forintot köteles fizetni. Nem emberibb megoldás?

Olvasónk szerint az utólagos bemutatás jelenleg az uzsorás szerződéssel egyenlő:

Szerintem a BKV a 3000 forintos bérletbemutatási díjjal uzsorás szerződést kötött:

Ptk. 202. § Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).

A BKV nyilván kihasználja a feledékeny utas helyzetét, hogy nem veszi észre hogy nincs bérlete, csak amikor az ellenőrrel találkozott. Számoljunk utána, aránytalan előnyt köt-e ki a BKV a 3000 forintos bemutatási díjjal?

A 3000 forintos bemutatási díj szerintem feltűnően aránytalan előny -- mennyi költsége származik a BKV-nak egy bérletbemutatásból? Ha az alkalmazottak után havi 500.000 forintot fizet ki bruttóval, járulékokkal együtt, és a plusz munka 5 perc (ellenőr és pénztáros együtt), és egy hónapra 20 munkanappal számolunk, akkor 500.000 / (20*8*12) = 500.000 / 1.920, vagyis kb. 265 forint bér és járulék költséggel számolhjatunk, plusz papír, tinta, és a könyvelésen is nyilván automatikusan átfut, tehát becslésem szerint kb 300 forint a költség -- na jó, 500 forintot még nem tartanék aránytalannak.

Érdemes még tudni:

Ptk. 237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.

(2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka - különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével - megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.

(3) Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.

(4) A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerződés esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára meg kell ítélni. Az államnak járó juttatásokat rendszerint pénzben kell megítélni.

Tehát a díj kb. 300 - 500 forintra történő mérséklésével az ilyen ügyek elrendezhetőek lennének...

Egyébként mindenki tudja, hogy a 3000 forintos díjjal a BKV azt akarta büntetni, amikor a bliccelő utas azután vett bérletet, hogy rajtakapták, de a BKV ezt más módon már kizárta, és egyébként sem korrekt a jóhiszemű csak feledékeny utasokon elverni a port.

Nem irigylem azokat, akiknek ismeretlen vonalon kell utazniuk. Velem is megesik, hogy egy megbeszélésre, találkozóra olyan járatokkal megyek, amikkel még sosem utaztam. A legtöbb helyen a buszvezetők nem mondják be a következő megállók neveit, vizuális tájékoztatás is hiányos. Így mindig később szállok le, vagy életlenül olyan megállóban is jelzek, ahol nem szeretnék leszállni.

Olvasónk édesanyja a 277-es buszon a rossz helyismeret miatt későn jelezte leszállási szándékát, ezért a buszvezető kiabálni kezdett vele:

Tisztelt Ügyfélszolgálat!

A mai napon (május 27. szerda) az Örs vezér tere felé menő 277-es járaton egy igen érdekes "élményem" volt. Édesanyámmal a buszról a villamosra akartunk átszállni. Mivel ritkán utazunk a vonalon, a megállókat sem ismerjük. Eredetileg az Örsön szálltunk volna át, de menet közben láttuk, hogy a Gyakorló köz megállóból egyszerűbben eljuthatunk a villamoshoz. Anyukám a megálló előtt 20-25 méterrel - akkor született az ötlet, hogy itt jobb átszállni - nyomta meg a leszállás jelzőt. A busz kicsit erősebb fékezéssel - nyilván a kicsit kései jelzés miatt - meg is ált a megállóban.

Ezek után a busz sofőrje édesanyukámat a „Később nem tudnál jelezni, baszd meg?” kérdéssel illette. Ezek után kellő felháborodottsággal szálltunk le a buszról, melynek 03-16 volt a száma - ha jól láttuk. Az eset 18:30-kor történt az Örs előtt.

Kérdésem: Hogy beszélhet egy sofőr ilyen hangnemben egy fizető utassal? Mellesleg egy nővel? Rendben, hogy későn jeleztünk, de ezt más hangnemben is közölhette volna a vezető. S mint említettem, nem ismerjük a vonalat.

A levél a BKV-figyelő blognak is ment.

Üdvözlettel, egy fizető utas
 

Nem irigylem azokat, akiknek ismeretlen vonalon kell utazniuk. Velem is megesik, hogy egy megbeszélésre, találkozóra olyan járatokkal megyek, amikkel még sosem utaztam. A legtöbb helyen a buszvezetők nem mondják be a következő megállók neveit, vizuális tájékoztatás is hiányos. Így mindig később szállok le, vagy életlenül olyan megállóban is jelzek, ahol nem szeretnék leszállni.

Olvasónk édesanyja a 277-es buszon a rossz helyismeret miatt későn jelezte leszállási szándékát, ezért a buszvezető kiabálni kezdett vele:

Tisztelt Ügyfélszolgálat!

A mai napon (május 27. szerda) az Örs vezér tere felé menő 277-es járaton egy igen érdekes "élményem" volt. Édesanyámmal a buszról a villamosra akartunk átszállni. Mivel ritkán utazunk a vonalon, a megállókat sem ismerjük. Eredetileg az Örsön szálltunk volna át, de menet közben láttuk, hogy a Gyakorló köz megállóból egyszerűbben eljuthatunk a villamoshoz. Anyukám a megálló előtt 20-25 méterrel - akkor született az ötlet, hogy itt jobb átszállni - nyomta meg a leszállás jelzőt. A busz kicsit erősebb fékezéssel - nyilván a kicsit kései jelzés miatt - meg is ált a megállóban.

Emlékeztek még, mit mondtam néhány hete, amikor vitát indítottam az első ajtós rendszerről? Azt, hogy biztos vagyok benne, hogy ha a BKV látja az utasok támogatását, lépni fog az ügyben. A támogatás megvolt, az olvasók számottevő része kiállt a rendszer mellett, ezt látták a BKV-nál is. A jóslatom bevált. A BKV a mai napon több, kisebb forgalmú vonalon bevezette a rendszert. Hogyan fogadták az utasok? Volt a késés? Szilágyi Károllyal, a BKV szóvivőjével ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Mától a kisebb forgalmú vonalain a BKV bevezette az első ajtós felszállást. A 87-87A, a 187-es illetve a 141-141A járatokon csak az első ajtónál lehet felszállni, ahol érvényes jegyet, bérletet fel kell mutatni. Az, aki nem rendelkezik érvényes utazási igazolvánnyal, az a járművezetőnél jegyet válthat 400 forintért. A jegyeket és a bérletek érvényességét a buszvezető (és kezdetben az első ajtónál álló jegyellenőr) vizsgálja majd. Leszállásra továbbra is a 2. és a 3. ajtó használható. Ezeket az ajtókat 1-1 biztonsági őr felügyeli, hogy a leszálló utasokon kívül más ne használhassa. Ezek az őrök segítik a babakocsival, kerekesszékkel l közlekedőket a felszállásban. A cég szerint a rendszerre való átállás nem lesz zökkenőmentes, főleg a reggeli és a délutáni csúcsban, ezért az utasok türelmét és megérését kérik. A rendszer bevezetése, működtetése közös érdekünk. (Az őröket a BKV átcsoportosította, úgy, ahogy az ellenőröket is, így a rendszer bevezetése nem járt plusz költségekkel)

Az első nap tapasztalatai azt mutatják, hogy a fizető (tehát a jeggyel vagy bérlettel rendelkező) utasoknak tetszik a rendszer, az ő visszajelzésük teljesen pozitív. A nyugdíjasok és a bliccelők voltak azok, akik beszóltak a BKV-s kollégáknak, így fejezték ki nemtetszésüket.

Jegyed van?

Szilágyi Károllyal mi is kipróbáltuk ma az új rendszert a 141-es vonalon. Az utasok többsége már az első ajtónál tömörült, többségük a bérletét is elővette már a megállóban, ami azt mutatja, hogy felkészültek, tudtak a változásról. A cég a megállókban és a járműveken is tájékoztatókat helyezett el, a járművek 2. és 3. ajtajánál behajtani tilos tábla és figyelmeztető szöveg tudatja az utasokkal, hogy ott tilos a felszállás.

Egy buszvezető szerint ezen a vonalon 5-10 perccel nőtt a menetidő, általában azért, mert vannak, akik a busz lépcsőjén keresik a táska mélyén lévő bérletet (első nap ez természetes), Szilágyi szerint, ha az utasok megszokják a rendszert, és már a megállóban előveszik a bérletet, akkor a menetidő csökkenni fog. A cég már tervezi a rendszer bővítését, de egyelőre az utasok visszajelzésére kíváncsiak.

Na nem én fogok bliccelni, hanem egy olvasóm. Mégpedig azért, mert megelégelte, hogy a BKV a befizetett pénzt hülyeségekre költi. Az utazási körülmények egyre rosszabbak, szignálra és szlogenre ilyenkor is van pénzt. Részletek a levélben:

Kedves BKV-figyelő!

Indulása óta olvasom a blogot és nekem nagyon tetszik. Engedjék meg, hogy most én osszam meg a történetem a nagyérdeművel.

Én egy 40 feletti kétgyermekes családapa vagyok a Duna jobb oldaláról. A családból 3-an rendszeresen utazunk a BKV-n bérlettel. Ez nekünk havonta 21150 forintunkba kerül. Nem kevés és lenne jobb helye ennek a pénznek, de tisztességesek vagyunk, megvettük mindig a bérletet. Vagyis úgy néz ki, csak vettem. A mostani bérletem még pénteken érvényes, és úgy néz ki nem veszek többet. Elég volt!

Most olvastam az újságban, hogy a BKV megint kiadott ötmillió forintot színészekre. Vagyis csak a hangjaikra, teljesen feleslegesen. Néhány hónapja szlogenre költöttek félmilliót. Az új szlogen szarra sikeredett, a cég nem is használja, ahogy a hangokat se mert azokat nem lehet használni a járműveken. És még mennyi pénz meg el így hülyeségekre… Sosem fogjuk megtudni.

Nem értek a közlekedéshez, de ennek a pénznek lett volna jobb helye is. Ezt a pénzt költhették volna takarításra, vagy bármi másra. Hogy visszajöjjön az ára ~1550 diákbérletet vagy ~19000 jegyet kell eladni. Ne az én kevés pénzemből tömjék a zsebüket a Kocsis barátai, ne az én pénzemet dobálják ki az Akácfa utcai székház ablakán. Ha ellenőrrel találkozom, megmondom neki, hogy nem fogom egy ilyen maffiát támogatni. Eddig fizettem becsülettel évekig, de betelt a pohár. Majd leszállok.

Tudom, hogy nem ez a megoldás, de ránk már nem hallgatnak, semmibe vesznek minket. És ezt egyre többen veszik észre, hogy bérletet venni felesleges, mert nem ránk költik. Egyre többen fognak majd úgy dönteni, ahogy én. Természetesen ha jót hallok a BKV-ról, megváltozik a vezetés hozzáállása, ismét megveszem majd a bérletet.

Egy volt fizető utas